Premier: 2007/9/30
Finálé: 2007/12/16
Részek: 12. részes a 2. évad
Csatorna: Showtime
Idehaza: Viasat 3
2006-ban a Showtime bedobta a vízbe a Dexter-t és akkorát dobbantott, hogy beleremeget a világ. Hirtelen mindenki előtt tiszta sor lett, hogy ha minőségi sorozatot akar nézni, akkor bizony a kábeles adókon kell keresgélni. Ebből következőleg az HBO elvesztette sokáig tartó egyeduralmát, amit érzésem szerint most a Showtime fog birtokolni egy darabig. Ebben mondjuk nem csak a Dexter a ludas, hisz a csatornának van még pár remek sorozata, de minden kétséget kizáróan ez az, ami eladja az egészet.

Az 1. évad ugye roppant mód feszültre és drasztikusan véresre sikeredett, meg persze lezárta. Utóbbinak szerintem sokan örültek, mivel kimaradt a fél éves anyázás és koplalás, de másrészről az írók ezzel a saját fejükre húzták a vizes lepedőt. A 2. évadot ugyanis újra fel kell vezetni, újra érdekessé kell tenni méghozzá minél gyorsabban. Ezt abban látták, ha Dexter eddigi munkáit leleplezik és ezzel egy új gyilkost adnak a köztudatnak.
Ebből értetődően Dexter élete hirtelen romokban hever, már közel sem olyan, mint rég volt. A folyamatos leépítésnek, magyarázkodásnak és menekülésnek hála a készítők szép fokozatosan elérték, hogy Dexter karaktere fejlődjön, méghozzá nem is gyengét. Közismert tény, hogy egyszer mindenki elbukik, de utána néha fel is emelkedik. Nos, a 2. évad is eköré építkezik, még ha ezt elsőre nem is látjuk tisztán. Dexter magánéletének, munkájának és „hobbijának” a teljes leamortizálása ugyanis egy megtervezett kirakós, ami végül egy remek karakterfejlődésben csúcsosodik ki.
Bár ehhez kellettek olyan karakterek is, mint Doakes, aki Dexter nagy ellenfele lesz az évad folyamán. Kettejük játéka roppant szórakoztató és egyben feszült is, főleg a végére. A készítők már jóval a finálé előtt összeengedik a sorozat talán két legnagyobb karakterét. Mondani sem kell a feszültség az egekben, az írók meg a sarokban. Könnyen lehet ugyanis, hogy ezzel a lépéssel cápát ugrottak, de mekkorát…
Nincs új évad, új karakterek nélkül, melyek most tényleg üdítőn hatottak. Lila tökéletes választás volt a szexis dög szerepére, aki hamarosan Dexter szeretője is lett. Végig ott volt benne a titokzatosság és a romlottság, amit sajnos nem teljesen jól használtak ki a készítők. Mármint a szexis dög részével nem volt probléma, de a romlottsággal már annál inkább. Én végig abban bíztam, hogy Dexter valami társat kap, erre a végére benyomták ezt a féltékeny picsás szálat. Most ez minek kellett? De legalább a szexuális fülledtség remek volt, bár ebben leginkább Jamie Murray testi adottságai vitték a prímet.

A másik remek újonc Lundy ügynök volt, aki Dexter fő ellenségének ígérkezett, aztán gyorsan kiderült, hogy nem az. Kemény és markáns karakter volt, de szemlátomást nem ellenfélnek való, hisz annak ott volt Doakes. Helyette inkább Debra fő lelki támasza lett, amivel igaz némi romantika is került az évadba, de a lényeg mégsem ez volt. Sokkal inkább Debra brutális karakterfejlődése. Én az első 3 rész után azt hittem, valami hisztis picsa lesz végig, de nem így történt. Hihetetlenül megerősödött a karaktere, szöges ellentéte az 1. évadban látottéval.
Az évad tehát végig a karakterfejlődésre ment rá, ami dicséretes, de sajnos, mint mindennek, ennek is komoly ára volt. Kezdjük azzal, hogy az 1. évadban látott komor hangulat szinte teljesen eltűnt. Helyette sokkal inkább a téboly és a szétszórtság uralkodott. Persze ezt a történet is megkívánta, de hát akkor is. Dexter legfőbb erény a precízség volt meg persze a ridegség. Na, most ennek hirtelen vége. Michael C. Hall hiába játszott remekül, de sajnos már nem annyira hiteles, mint anno. A folytonos paranoia aztán meg is tette a hatását, mivel szép lassan kezdett ellaposodni a történet. Azt mondjuk, tegyük hozzá, hogy Dexter szinten, mivel ilyen feszített tempónak elég sok sorozat örülne. Az évad végig valami döbbenetes csattanórét kiáltott, ami persze nem jött. Jó persze volt sokkolás Doakes halála, Harry kis titkai meg még egy pár, de ez koránt sem volt elég. A finálét is roppant korán zártak az utójáték meg inkább csak szárnycsapkodás volt, mint repülés.
Az évad legnagyobb problémája tehát a túl sok ígéretes, a feszített tempó, ami végül nem hozza azt a sokkolást, amit az 1. évad. A készítők tehát most adtak is, de el is vettek sajnos. Adtak egy remek 12 részes karakterfejlődést, ami tényleg grandiózus volt. Ellenben elvették az egésznek az ízét, nincs hirtelen sokkolás, anyázás, körömrágás és persze kényszeres gyilkolászás. Olyan, mintha az egész kezdene szép lassan felhígulni.

Hova tovább, kérdezhetjük, mivel az évadnak vége. Az új karakterek eltűntek, a régiek meg szintet léptek. Ismét ott vagyunk ahol elkezdtük, vagy még lejjebb. Doaks nélkül már nem lesz minden a régi, meg istenigazából Harry sem tud már sok újat mutatni. Nincs, mese új arcok kellenek, új áldozatok és egy új struktúra. Mert ez még egy darabig eladható, de hosszútávon semmiképp sem tartható. Részemről egy rebootra gondolok, mivel Dexnek új trófeás doboza lett, új szabályai és persze már többé nem tanítvány, hanem egy mester.
Részemről az évad alulteljesített, méghozzá nem is kicsit. Ez minőségileg piszok messze van az 1. évadhoz, de azért ez a karakterfejlődés tényleg szép munka. Ezek után ott vagyok, ahol a part szakad, mivel a 4-esnél jobb, de a kivallótól meg rohadt messze van. Fél pontot meg nem igazán lehet adni egy évadra, így marad csak a 4-es. Majd a folytatás remélhetőleg jobb lesz!