Mindig be kell látnom, hogy a világban nyitott szemmel kell járni. Ne csak az amerikai kínálatra figyeljünk oda. Az országos csatornáéról mindenki mindent tudhat, szinte. A kábelcsatornákkal kicsit más a felállás. Ott lehetnek meglepetések, amikor egy olyan újonc érkezik, amiről tudni kéne, de mégis elsiklunk felette. Részemről a kanadaiak és az angolok azok, akik labdába rúghatnak, mert tartósan szállítanak jó anyagot. (Volt szerencsém spanyolokhoz, németekhez, ellenben valahogy mindig érződik rajtuk a tipikusnak mondható „honnan is gyűtt” íz.) Az angolok bizonyítottak az idei esztendőben. Hozták a Misfits-et, amit csak imádni lehet egyedisége mivoltából. Sokak szerint a Paradox-ot se feledjük ki a sorból (betervezve!), de amondó vagyok, hogy a Trinity sem lett olyan rossz, mint amilyennek először beállítottam.

Tisztázzuk az alapsztorit. Van a Szentháromság (Trinity) nevezetű egyetem. Évtizedek óta a legnagyobb hírnévnek örvend. Akárki nem kerülhet be, ellenben – szinte – bárkit ki lehet tenni, mert itt a pénz nagyúr. Mondanom se kelljen, a milliomosok palántái itt gyarapodnak ésszel. Pontosabban kellene, de éjjel-nappal a bulizás, a szívatás megy. Van a Gyermekláncfű Klub, ami az iskolán belül működik. Tagjai: diákok, elnöke: diák. Beleszólásuk van az intézmény életébe, szokásaiba és rendes szavazati joguk is van, ha netán szükségük volna rá. A Trinity új igazgatót kap, aki talán tud változtatni valamit az iskolaéletében vagy sem?
A történet két fő szálon fut. Minden ott kezdődik, hogy Richard Arc plébánost egy rejtélyes idegen megöli, pontosabban szívinfarktust okoz látogatásával. Valamit ki kellett volna szedni belőle, de nem derül fény rá, mégis mit. Ez fogja adni az első szálat. Misztikus sorozat révén megkapjuk a ködösítést, mert itt valami nagyon nem smakkol. Az oké, hogy a diákok tanulnak, de az iskolavezetőségében vannak olyan személyek, akik más célból is ott tartózkodnak. Tippemre, valami emberen való kísérletezés folyik, valójában, fingom sincs róla.
A másik szál az iskolai életet öleli fel. Ugyebár új év kezdődött. Megérkeztek az újoncok, a Gyermekláncfű Klubnak meg kell kezdeni a beavatást, avagy a hagyományaik ápolását. Az első évesek között feltűnik Richard lánya, Charlotte, aki nagyon keresztény szerzet. Ott van Theo Mackenzie, egy fekete diák, akit egyből kispéciznek, mert az első nap elrontja a szavalását. Ők ketten testesítik meg a jót, ha lehet így kifejezni. Dorian Gaudaion-t már másik félhez sorolnám, hiszen ő volna a GYK elnöke. Természetesen, ifjúnk velejéig romlott, szereti a friss húsokat és szereti nyeregbe érezni magát. Ha valakit kispéciznek, akkor annak az életét gyökeresen felforgatják. És az igazgatónő semmit se tud tenni ez ellen, mert nincs elég arány a leszavazásukhoz. Durva.

Maradjunk Dorian-nél, azaz Christian Cooke-nál, mert engem leginkább a Gossip Girl-ös Chuck-ra emlékeztet. Komolyan. Ez a stílus, ez a lazaság. Velejéig romlott a csóka, de pont ezért lopja be magát a szívünkbe. Drukkolunk neki a szívünk mélyen, míg a felszínen: arcon köpjük. Zseniálisan lett megformázva a karaktere. Ehhez kétség nem fér hozzá. A másik kedvenc színészem Tom Hughes, akiről csak később derül ki, hogy egy homokos, de ezzel a szépfiús arcával – nekem – mindig a Skins-es Tony-t jutatta az eszembe. És mielőtt azt hinnétek, hogy csak a fiúkkal vettek meg (…) egy frászt. Olyan eyecandy tiniket castoltak össze… Skins hangulatnak plusz egy pont. Ott van Rosalind Gaudain (Isabella Calthorpe), Dorian unokatesója, aki már az első jelenetben egy utána fordulós hacukában tűnik fel az iskolaterületén.
- Guard the project. Protect the Dandelion Club.

Az első epizód alapján nem tudtam eldönteni, hogy megérdemel-e egy újabb esélyt. Ez a Trinity nehéz eset. Hatalmas bulikat, nagyon találós sztorimorzsákat dobnak bele, de amikor a felső vezetésnek baja lesz GYK-val, akkor kicsit elszalad a ló, mert a pénz beszél, a kutya ugat, egyes emberek keze pedig meg van kötve. Tehát az egész eléggé hullámzó. A karakterei miatt lehet szeretni. Nagyon jól találták meg az összhangot. Mikor már azt hinnéd, hogy mindenki jó, egyszer csak jön a fordulat.
Nem igazán tudom hasonlítani semmihez se. A Skins-t belecsempészték a készítők. Vittek bele némi Gossip Girl-t, mert ez a frakk egyenruha leginkább rájuk emlékeztet. Mindezt átszőtték egy rejtéllyel, egy misztikus szállal. (Fringe?)
Apropó. Találgassunk. Féltem az elején, mert teljesen a misztikus részre figyeltem oda. Mikor lesz valami. Indítsák el a lavinát. Mint azt sejteni lehetett, a végére tartogatják a megoldást. Ugyebár 8 epizódos a történet. Bőven lesz idejük kibontani. Két epizód alapján mindössze annyit tudunk, hogy az egyik tag valamilyen projektet folytat, amit minden áron védelmeznie kell, ahogy a Gyermekláncfű Klubot. Biztos lesz értelme, sőt! Itt a kérdés az, hogy nekünk lesz-e erőnk kivárni. Eddig kellemesen ellebickéltünk az állóvízben, de jöhetne valami felhajtás.

A kezdés megnyert. Nem telik el 5-8 perc és látunk aktust. Ez igen. Sőt, miért jött be annyira Dorian? Fogja magát és meztelenül átsétál a folyosón fittyet hányva, hogy valaki meglátja a faszát. Az epizód végén pedig megfekteti azt a csajt, akiből sose néznénk ki. Valahol ez a kiszámíthatatlanság jön be raja, mert vannak meglepetések. Végre egy sorozat, ami nem a klisé rengetegtől zeng.
Ha rám hallgattok, adtok neki egy esélyt. Két epizód hamar elsuhant. Van benne két állat csákó, akiért érdemes nézni. Füveznek, Dorian bolondjai egy évig. Kell ennél több? A hangulata teljesen korrekt, de valahogy mégsem hagy nyugodni valami. Hiába hatja át a kritikám a sok pozitív gondolat, a mélyben meglapulnak a problémák. Néha belassul az egész történet. Várni kell a kibontakozásra. Vannak olyan pillanatok, amiknél a fejünket elfordítjuk, mert ez égő. Fura, na! Átlagon felüli annyi szerint. Estére jó móka, napközben mást nézek.