Ahogy már az évad első felénél is látszott Rober C. Cooper és Brad Wright egy merőben más Stargate koncepciót tettek le az asztalra, ami persze nem feltéve tetszett a népes rajongói érának. Végre sikerült szakítani a klasszikus epizodikus jelleggel és a helyére egy sokkal komplexebb történetvezetés került, ahol a főszerep a karakterek fejlődésén, no meg a túlélésén volt. Magyarán egyik sem az a tipikusan bevett sci-fi elem, ami vonzaná a geek közeget. Ellenben a minőség végig a topon volt, a kockák is megkapták a kötelező gonosz idegen fajt, meg persze adagoltak némi művészien keveredett mainstream szarkeverést, így aztán a kecske is jól lakott és a káposzta is megmaradt.
Az évad második felére viszont rendszerváltás történt és bejött az írói stáb élére Joseph Mallozzi, aki hirtelenjében teljesen felborította az egyensúlyt. Olyannyira, hogy a kötelező drámázás mellett bejött némi klasszikus sci-fi elem és egy jókora popkult utalás, amire a Stargate univerzumban nem igazán volt eddig példa.
Bevallom kezdetben nekem fel sem tűnt, hogy Mallozzi akarata érvényesül a történetben, de aztán pár rész után döbbenetes változások mentek végbe. Sokszor elég rendesen rezegett a léc az igaz, de végül is megmaradtak a kitaposott úton. Vagyis hiába jöttek a klasszikus Stargate-re jellemző sci-fi klisék, a gonosz idegen faj, a csillagkapus ugrálgatások és a Destiny felfedezése a középpontban végig a túlélésért folytatott dráma maradt. De szerencsére egy kicsit másként, mint azt az évad elején láthattuk.
Végre eltűntek az egyének közti rivalizálások, puccskísérletek és persze szarkeverések. Sokkal inkább a közösség, vagy ha jobban tetszik egy micro társadalom keltette moráliskérdések kerültek a középpontba. Volt itt minden, csak győzzünk vallogatni a vallási kérdések, a letelepedés vagy a terhesség közt. És amikor azt hinnék, hogy túlontúl is komor a világ, hirtelen bejöttek olyan kis apró popkult húzások, mint a zugszeszfőzés, vagy a modernkori zenés betétek, amikre nem gyakran látunk példát ezen a fronton.
Az igazi nagy áttörés viszont karakterfejlődés terén bontakozott ki. Rush végre nem a modernkori Antikrisztus és már kevesebb szereplőt lehet csak tiszta szívből rühellni, de azokat mondjuk nagyon. Ami persze az egyik oldalról fényes, a másikról rohad, magyarán itt mindennek ára volt. A nagyobb drámázás miatt szinte mindenki háttérbe került és csak a főbb karakterek domináltak. Chloe, Matthew, Camile és a többiek karaktere szinte teljesen perspektíván kívülre kerültek, olyannyira, hogy Julia Benson bolygónyi csöcseit több részen keresztül hiába kerestük a távoli galaxisban. Ellenben a többiek, tényleg ott voltak a szeren.
Az igazi nagy durvulás viszont az utolsó 3 részben jött el, amikor is Mallozzi neves egyszerűséggel kreált egy új főgonoszt, egy újabb életképes alternatívát a jövőre és hirtelen az egészet a nyakunkba borította. Vissza a gyökerekhez alapon ismét előtérbe kerültek a goa’uldok, Ming-Na karaktere is ismételten kiállhatatlan picsa lett és még Lou Diamond Phillips is tiszteletét tette, hogy szó szerint új réteget varrjon a pofánkra.
Kb. erre szokták azt mondani, hogy ezt már az elején látni kellett, ugyanis random módra egy ennyire összetett és részlet gazdag finálét kreálni lehetetlen. Bár az is igaz, hogy nem az SGU íróinak, akik részről részre überelték a cliffhangereket. Most komolyan, hol van még egy sci-fi sorozat, amit csak Lost szintű darálás árán lehet nézni a tökéletes élvezet miatt.
Amúgy Mallozzi anno megmondta, hogy az agyunkat el fogjuk dobni a finálé láttán és hát igaza lett. Olyan írói csapdát kreáltak maguknak, olyan lehetetlen helyzetet, amiből cefet nehéz lesz kiírni magukat. De pont ez a színvonal az, ami miatt végig kitartottam a sorozat mellett. Az tény, hogy részenként nézni hétről hétre felér egy kisebb agyvérzéssel, de darálva párat élmény. Olyannyira, hogy szépen újra is fogom nézni. Részemről jelenleg a szezon No1 újonca, Mallozzi meg ezzel félisteni titulusba emelkedett. Gondoljuk el mi lesz, ha pénzt is kap a folytatáshoz? Mert az ugye remélem feltűnt mindenkinek, hogy itt bizony az alacsony költségvetés lőtte ki a CGI betéteket és nem a kreatív agyak.
![2[1]](../wp-content/uploads/2010/06/21.jpg "2[1]")
![Neighbors_from_Hell_S1_Poster_002[1]](http://www.sorozatguru.info/wp-content/uploads/2010/06/Neighbors_from_Hell_S1_Poster_0021.jpg "Neighbors_from_Hell_S1_Poster_002[1]")
