Hol is kezdjem. A pilot epizód után jól döntöttem, amikor félre tettem. Igazából a tegnapi V-epizód vett rá, hogy újra „levegyem” a polcról, mert különben maradt volna ott az őszi fináléig. A leghypeoltabb sorozatokkal vagyok a legelégedetlenebb. Túl magasra teszem a lécet a kampányukat látván, amit jól teszek. Ha ennyi pénzt beleölnek, akkor az embernek elvárásai vannak. Ne legyen hullámozó a sztorivonal. Ne legyen untatott egyetlen rész se. A FlashForward-ról kialakított véleményem cseppet se változott. Hiába a jókora hype, ez csak egy átlagos újonc, amit megpróbálnak felfújni, de a végkimenetele hasonló lesz a Lost-éhoz. (A nézők a sok kavarást követően elpártolnak mellőle.)

Vannak jó dolgok az FF körül. Ne értsetek félre. Kezdjünk az apróságokkal. Az ABC remekül kampányol. Le se tagadhatjuk, mert amilyen webes oldalak feltűnnek a sorozatban, azok a valóéletben is vannak és letéznek. (Az már csak egy másik dolog, hogy néha a domaint foglalják le, amire egy átirányítást tesznek, de legalább lefoglalják.) (Számomra) legutóbbi részben az alreadyghosts.com tűnt fel. Ezt az oldalt ugyebár azoknak hozták létre, akik nem láttak semmit se a jövő képükbe. No, de ne haladjunk ennyire előre.

Az 1×02-es epizód volt az, amin bealudtam. Máig se értem, hogyan sikerült ezt összehoznom, de sikerült. Az eleje jól is indulhatott volna. Ugyebár a gyerekek a játszótéren vannak. Mindenki fekszik és 2 perc 17 sec után felkelnek, majd kérdik „What did you see?” Az ember fejében két dolog fogalmazódik meg hirtelenjében: 1) Láthatunk egy újabb visszatekintést, csak éppen más szemszögből. 2) Újra megtörtént az ájulásosdi. – Aztán hirtelen megkapjuk a választ. No, erre a részletre mondtam, hogy rendben van, aztán hirtelen elkezdett a lejtőn lefelé csúszni az egész. A nyomozást uncsinak véltem, mert amiről szólt – azt lényegében – láthattuk a pilot utolsó perceiben. Előrébb a 7. rész táján se jártak a rejtélyes férfivel. A kérdések halmozódnak, a válaszok ritkulnak.

Aztán az 1×03-as részben történt egy kis előre lépés. Végre elhitették velünk, hogy ez az egész tényleg globális méretű. A főhősünket elküldték Németországba, mert az egyik börtönben lévő nácinak válaszai voltak. Ez volt legjobb dolog, amit belevihettek az egészbe. Végre! Tényleg jól esett látni, hogyan civakodnak a németek és az amerikaiak egymással. Itt terebélyesedik ki az a rész, amivel veszettül lekötöttek: a varjak tömeges pusztulása. Anyám borogass. Ez mekkora. Nem is érdekel engem az, hogy közel 20 millió ember halt meg. Had haljon, de ezzel a történettel megfogtak. Valamilyen szinten misztikus. A szál kifejtése pedig – mondhatni – a mennybe emelte az egészet. Miért kell állandóan az amerikaiakat mutatni, ha egy ’91-es eltitkolt dologgal veszettül el tudják gondolkoztatni a nézőket. Most történt volna meg másodjára? Ezzel a kérdéssel sikerült rávenniük a folytatásra.

Rohadtul idegesít, hogy vannak olyan emberek, akik a jövő képüket használják fel arra, hogy biztonságba tudhassák magukat; és vannak olyanok, akik ennek bekövetkezését akarják meggátolni valamilyen úton-módon. Az autista gyerekes részt kihagyhatták volna. Miért kell ilyennel lerontani a minőségét? Már-már azon vagyok, hogy áttekerem ahol feltűnnek, mert szabályosan felb*sszák az agyamat vele a készítők. Van még egy másik szál, amivel ki tudnak borítani. A kínai FBI-os (majdcsak megtanulom a nevüket egyszer) csóka, aki semmit se látott. Ez több dolgot jelenthet: halott, komában van, alszik, nincs eszméleténél, stb.

Kicsit mintha a 24-et is belecsempézték volna a készítők, nemde? Az 1×05-ös epizód erre a tökéletes példa. Mindenki felett áll valaki. Noha, a részt borzasztóan elrontották, azért volt néhány jó megmozdulás benne. Gondolok itt a szenátor asszonyra, aki egy utolsó k*rva; vagy az elnökre. Ez volt az egyik rész. A másik, hogy ki akarták nyírni nyomozóinkat. Hoppácska. Bejön a képbe némi B-kategóriás akció effektus. Ne szálljunk el tőle, mert koránt se ütött akkorát, mint azt mi reméltük. Várható volt a végkifejlet. Bár ködösítések sokaságával találtam szembe magam, mert máig nem tiszta, miképp sikerült olyan gyorsan elhagyni a kocsit. Fogjuk rá a fürgeségükre. A nőci megtalálására volna egy tippem (órába elrejtettek egy GPS-t), de ez se igazolta senki se vissza egyelőre.

Csodálatra méltó, hogy az Aggódó Szülők az ominózus csókjelenetre nem kaptak rá. Kicsit meglepett, de mintha kimaradt volna a szórásukból. Mindenki a Heroes-os Hayden csókot emlegeti a Californicatiom-ös Mia-val, hol ott, itt belevittek mindent a színészek. Már-már elhitették: Ezek basszus leszbik.

Dominic Monagham laza bemutatkozója tette fel az ’i’-re a pontot. Muszáj maradnom! A Lost-ban (viszonylag) kezdőként tűnt fel. Jól alakított, de jobbat is ki tudott volna sajtolni magából, viszont az FF-ben gyaláz. Ez igen! Egyetlen jelenetnél se éreztem úgy, hogy most elcseszett volna valamit. Itt ez az ember, aki magában hordja a válaszokat. Már csak el kéne árulni nekünk. Az ő szájából halljuk elsőként a tényeket, miszerint „Mi tettük!”. Milyen kísérlettet hajtottak végre? Hogyan nyerhettek ezáltal bepillantást az alanyok a jövőjükbe? Tényleg közük volt a lokálishoz 1991-ben? Sorra fogalmazódnak meg a kérdések. Tegyük félre őket. Lazaság. Erre akarom a hangsúlyt fektetni, mert az a csajozási duma, amit levágott a vonaton (…) ütőt.

- I know what caused the flash-forwards. You don’t believe me.
- Well, of course I do. The world’s greatest mystery’s been solved by a boozer on a train bound for los angeles.
- You genuinely wa to know?
- Of course.
- The flash-forwards were caused by you.It’s simple quantum mechanics, really. Whenever a heavenly body carries such an intense force of attraction, the universe just goes… bananas.

Az 1×07-es rész végre a várt teljesítménnyel állt elő. Volt dráma minden mennyiségben. A fentebb emlegetett honlap itt tűnik fel, amit azoknak készítettek, akik nem láttak semmit se a kitekintésükből és ezáltal oly mindegy, hogy ma vagy holnap halnak meg. A témát nagyon jól fogták meg, mert egész rész alatt fenn tartották az ember kíváncsiságát. Mit kezdhet magával az ilyen ember? Hát habzsolhatja az életet, mert az utolsó órák a legjobbak, de akár egy orosz rulettel véget is vethet neki.

Hét epizód alatt az FF teljesen hullámzó stílusban mutatkozott. Hol erősnek, hol gyengének éreztem. Az ABC átvette a Lost stílusát, azaz, hogyha az egész rész alatt nem is hozza a megfelelő tempót, azért a végére benyom egy nagy durranást, amivel be tudják rántani az egyszeri nézőt. Be bizony. Ebből már lehet sejteni, hogy bármennyire átlagosnak találom, ezért maradni fogok, mert kíváncsi leszek a végkifejletre. Nem egy világmegváltó sorozat. Teljesen hype szaga van az egésznek, de a Lost-os Charlie-val nagyon jó lóra tettek. El se tudom képzelni, hogy most melyik oldalon állhat. Darálásra alkalmas, heti nézésre alkalmatlan. Szerintem!

A hozzászólásokat RSS csatornán keresztül is nyomonkövetheted. Pingelés letiltva.
Tag-ek: Flash Forward