A téli szünet után relatíve gyorsan visszatért több sorozattal karöltve a Fringe is, hogy még produkáljanak valami igazán ütőset a téli olimpia előtt. Ezt persze az Abrams-i kompánia igen csak sajátos módon képzelte el, hisz egy olyan résszel tért vissza a sorozat, ami gondolom sokaknak megborította a hormonháztartását. Történt ugyanis, hogy az 1. évadban le nem vetített részt voltak képesek lenyomni, a nagy átlag meg csak pillázott, amikor Francis ügynök visszatért szerethető mivoltához. WTF!!!

A precedens egyébként tuti a FOX fejeseitől eredeztethető, hisz ha visszagondolunk, akkor a csatorna történetében nem ritkák a csereberélések. Sőt, azt kell, hogy mondjam majdnem minden sorozatukkal, megjátszották már ezt. Legutóbb ugye ott volt a ’till Death esete, de hogy a kirívó példáknál maradjunk, gondolom a nagy sorozatguruk emlékeznek még a Firefly részeinek a durva keverésére. A rész mindenesetre lement, olyan volt amilyen, de persze sokan megint nem erre számítottak.

Mint ahogy a folytatás sem kedvezett a high-concept fanoknak. Az évad első felének felemás után érzete itt is érződött, mivel a készítők neves egyszerűséggel műfajt váltottak és visszahozták nekünk a random „monsters of the week” részeket mindennemű összekötőkapocs nélkül. Én egyenesen őrjöngtem! Ellenben remélhetőleg most az íróstáb kiélhette a beteges vágyait, hisz volt itt minden kérem. Voltak városi legendákból megelevenedő torzszülöttek, volt lélekvándorlás és még a Bishop családot a nácik is meglátogatták. Szerencsére a történetek többségében volt némi áltudományos magyarázat, de annál a lélekvándorlós résznél azért én is elveszítettem a hitemet. Ellenben a nácik…

A nagy gond viszont mégis az volt, hogy egyszerűen semmi újdonságot nem hozott ez a random 5 rész, aminek a végére persze azért csak visszakanyarodtunk a főszálhoz, hisz cliffhanger nélkül, hogyan menjen egy sorozat pihenőre. A történet kb. ott folytatódott, ahol cirka másfél hónapja abbamaradt, vagyis Newton Walter anyának darabjaiból kinyert infókkal elkezd kísérletezni és építményeket csereberélget a lét dimenzió között. Az egyetlen esélyük a megfékezésére Olivia, akinek viszont a gyermekkori képességeit ismételten a felszínre kell hozni, de ez persze nem várt események tucatját indítja el…

Amúgy csak nekem volt olyan érzésem, hogy az írók mocskosul nem tudták, mit is kellene csinálni? A nagy fejesek közül most senki nem bábáskodott a projekt felett és ez meg is látszott. Kaptunk egy zagyva történetet, amihez hozzájöttek még a logikai bukfencek és a felesleges írói csapdák is. Ott volt ugye a nagy 35 órás visszaszámlálás, ami valami fene nagy pusztulást hozott volna el, helyette mit kaptunk… eltűnt egy ház. Valahogy a beígért dolgok és a megvalósult események nem fedték egymást megint.

Ellenben ott vannak a kötelező kis csapdák is, amire nagyon kíváncsi leszek, mire jutnak. Egyrészről ugye Olivia nagyon berágott Walter-re a gyermekkori kísérletek  miatt, másrészről meg lassan kezd bimbózni a szerelmi szál Peter-rel. De persze a képessége miatt végre látja Peter igazi titkát is…

Érzésem szerint a folytatásban csúnya pofára esések lesznek még, ha valamelyik alkotó nem tér vissza sürgősen bábáskodni. Az egész amolyan szedett-vetett kuszaság volt, amit egy felemás cliffhangerrel próbáltak lezárni. Ellenben a nézettség mondhatni beállt, de még így is előfordult párszor, hogy 7 millió alá esett. Ezek után továbbra is csak azt tudom mondani, amit eddig is sulykoltam, hogy nem kell erőltetni ezt a random agymenést állandóan. Ami a ’90-es években működött az X-akták esetében, az már korántsem fogja hosszútávon megállni a helyét napjainkban.

A hozzászólásokat RSS csatornán keresztül is nyomonkövetheted. Pingelés letiltva.
Tag-ek: Fringe