Az elmúlt heti epizódot eléggé lehúztuk, hiszen igen összecsapott, erőltetett témát boncolgattak a készítők a cselekményben. Ahogyan az egész évadot, úgy a második csapatot is komoly ellentmondások övezték az elmúlt két évben, ugyanis a hirtelen szemléletváltás sokak gyomrát megülte. A megfiatalított, második generációs tinik komoly lendülettel folytatták azt, amit Sidék elkezdtek, így füvezve, cigizve és a testiség legmélyebb és néhol aberrált bugyraiban keresték a megváltást. A negyedik évad ezzel szemben teljes irányváltás volt, ugyanis a depresszív történések vették át a stafétabotot, így pedig a gyengébb idegrendszerű nézők könnyen feladhatták a tusát. A folytatásban itt-ott spoilerek előfordulhatnak, így legfőbbképp azoknak ajánlott a tovább olvasás, akik látták az előző részt, és tisztában vannak a cselekménnyel.

Freddie ugyebár eltűnt, ennek miértjét a sorozatot követők tudhatják, így a cliffhangerös befejezést egy ütős résszel illett a készítőknek megfejelniük és nagyjából sikerült is ez nekik. Ami a legmeglepőbb volt talán, hogy a fiatalok társuk eltűnésével alig foglalkoztak, így a cselekmény nagy részében azt láthattuk, amint próbálják magukat szétcsapni, hátha elfelejtik, miken mentek korábban keresztül és mi vár még rájuk. A főcímből következtethettünk, hogy az epizód próbálja majd mindannyiuk sorsát rövidre zárni, így dörzsölhettük a tenyerünket, hiszen krimibe illő történésekre számíthattunk. Ebből semmi nem lett, mint korábban utaltam rá, többnyire azon ügyködtek kedvenceink, hogy Effy-t jobb kedvre derítsék, a furcsa doki pedig eközben próbálkozott még jobban elbódítani páciensét.

Némi feelgood hatást is csempésztek a cselekménybe a készítők, ugyanis a veszettül futó Thomas sorsa megoldódni látszott, míg Pandával való viszonya patthelyzetben őrlődött, kétballábas botladozásai során pedig még Katie-t is sikerült megbántania, akit franciázni tanított. Természetesen drámából sem volt hiány, így előkerült Freddie régi jegyzetfüzete is, amely sorsfordító momentumnak bizonyult az 50. perc környékén, amikor is egy rendkívül ütős jelenetsor végén búcsúzhattunk (anti)hőseinktől. Eredetileg ugyebár a záró epizód címe Naomi lett volna, amit szerencsére elhappoltak és a kukába vágtak az íróstáb és a kreatívok tagjai, hiszen végső soron nem igazán lehetett ezt már kihegyezni a két leszbikus leányzó nehézkes sorsának kifejtésére, azonban persze akadt némi civakodás is, és látványos összeborulás.

“It’s all over.” – egyike ez azoknak a mondatoknak, amiket a hónap idézetének lehetne választani, ugyanis a karakterek kifejtésének módja elérte tetőfokát ebben a részben, a drámai vonal kiteljesedett, és vége lett a történetnek. Sokan és sok helyütt vitatkoztak arról, hogy vajon megfelelő volt-e ez a zárás, amiről még egy keveset lentebb, ugrás után fogok foglalkozni, azonban be kell vallanunk, hogy a mai ember fantáziavilága eléggé romlott és gyenge, ennek köszönhetően pedig mindannyian azt várjuk, hogy az egyes produkciók során a készítők a szánkba rágjanak minden motívumot és az “éltek, amíg meg nem haltak” közmondást kiteljesítve feküdhessünk le megnyugodva, hogy az élet szép, semmi gond. A Skins egyik legnagyobb erőssége, amit ezen a héten is hozni tudott az, hogy részenként, sőt percenként cáfolta meg a sztereotípiát.

Ezért is szerettük a második generációt, hiszen tagjai talán egy kicsit alulmaradtak az első gárdával szemben, mégis szerethető figurák voltak, akik különcségük ellenére mégis könnyedén lehetnének úgy a spanjaink, hogy tudjuk, bizony mindent megtesznek majd értünk, történjék bármi is velünk, a tűzbe képesek értünk menni. Ilyen emberek talán vannak a valóságban, talán nincsenek, mégis kellően befejezték a készítők a történetüket, így pedig repesve várhatjuk a elkövetkezendő két évadot, hiszen a csatorna berendelte a folytatásra a tinisorozatot, így egyik szemünk sírhat, másik nevethet.

Összességében tehát az epizód megérdemli a 8/10-es értékelést, tetszés szerint a befejezés jelenthet még +/- egy pontot. Az évad is nagyjából ezen a szinten mozgott kiugró pontokkal és gyengébb szakaszokkal is, de ezt a fenti Skins kategóriára kattintva bárki láthatja, ugyanis epizódonként elemeztük a karakterek történeteit. Könnyes szemmel búcsúzhatunk tehát hőseinktől, akik nem látták az évadzárót, amelyben búcsúzunk sajnos Effy-éktől, az szaladjon és nézze meg, aki pedig már túl van rajta, fáradjon egy kissé tovább, ahol a szereplők lehetséges sorsába mélyedünk el még egy kevés ideig, hogy aztán kedvenceinket végleg elengedve haladjunk tovább, akárcsak az élet. Abban azért még reménykedhetünk, hogy a későbbiek során egy-egy visszautalással kisegítenek még majd minket az írók.

Karakterek és lehetséges utóéletük

• FREDDIE: Minden valószínűség szerint a doki 100%-osan végzett vele, hiszen a becsomagolt véres ruhadarabok és a pszichopata elborult tekintete nem engedhet másra következtetni, egyébként ezen a ponton ismét látszódott, hogy a Skins nem éppenséggel az a tipikus brazil szappanopera, ahol fehér lovon ügetnek el a párok – még Naomiék is – a lenyugvó nap felé.
• COOK: A már sokat ismételt rigmusával búcsúzott tőlünk, a nézők többsége még egy miniepizódot követel neki, amelyben megtekinthető lenne, amint szétveri a már említett pszichológus arcát, így elégtételt véve barátja sorsáért. Tippem szerint hátralévő életét bújkálva, Effy után sóvárogva tölti majd, hogy egy hajón végezze be sorsát, ahogy apja példájából is láthatta. Mindenesetre igen szimpatikus karakter lett az elvetemült cellatöltelékből az évad végére.
• EFFY: Sorsa igencsak homállyal van burkolva, ugyanis a betegségéből lábadozó leányzó reakciója elég rossz lehet majd, amikor megtudja, hogy orvosa végzett barátjával, persze mindezt mi már nem fogjuk látni. Ezen vagy felülkerekedik majd és próbálja életét Freddie árnyékában leélni, vagy kórházról-kórházra járva, szenvedésben osztozik exével, a derék Cookkal. Végső soron, még az is elképzelhető, hogy a zsák ismét megtalálja a foltját, és együtt élik le életüket.
• JJ: Frissen összeismerkedett barátnőjével töltheti majd élete hátralévő részét, a legnagyobb valószínűség szerint, ha minden jól megy, a kisbabát felnevelve éldegélnek majd, persze mindez az autista hajlamokkal rendelkező srác jövőjébe kerül majd. Kiszámíthatatlan persze, hogy is reagálhat majd a harmadik muskétás elvesztésére, mindenesetre csupán találgathatunk, mert a Skins olyan hullámzó mint az élet.
• NAOMI és EMILY: Nagy esély van arra, hogy a látványos összeborulás után egy ideig együtt maradnak, esetleg tovább is tanulnak, azonban senki sem tudhatja, hogy előbbi leányzó anyjának visszatérése mennyire bolygatja meg a csajok életét. Mindenesetre mivel egyre liberálisabb ez a mai világ, nem meglepő, hogy ezt a vonalat is erőltették a készítők, és “szerencsére” a gyengébbik nem képviselőivel szemléltették mondanivalójukat.
• THOMAS és PANDA: Előbbi sportkarrierje miatt, utóbbi tanulmányi eredményeinek köszönhetően megy a Harvardra, így Amerikában újra összemelegedhetnek majd, persze nem úgy mint az előzőleg említett lánypáros…persze hosszabb kapcsolat is elképzelhető a páros főszereplésével, ugyanis az angolok külföldön is összetartóak. Kérdés persze, hogy Thomas mennyire illeszkedik be és bolondítja meg az esetlegesen beköszöntő jólét és hírnév. (Lehetséges spinoff?)
• KATIE: Az ő sorsát sajnos homályban hagyták, annyiban biztosak lehetünk, hogy nem megy vissza anyjához dolgozni. Egy esetleges iskolai továbbtanulás az ő esetében is borítékolható, valamint egy, sikeres sportolóval való későbbi kapcsolat is, ugyanis a hozzá hasonló lányok általában nem maradnak bálkirály nélkül.

A hozzászólásokat RSS csatornán keresztül is nyomonkövetheted. Pingelés letiltva.
Tag-ek: Skins