Érdekes egy téma a kult státusz a sorozatok világában, az meg főleg érdekessé teszi, hogy az igazán nagy underdog sikert mindig a hányatott sorsú, gyorsan kaszált sorozatok tudnak csak felmutatni. Nem volt ez másként 2002-ben sem, amikor is Joss Whedon bemutatta a FOX képernyőjén a Firefly-t. A közönség és persze a csatorna egy újabb korszakalkotó Buffy szériára számított, de helyette egy roppant kreatív és bensőséges űrwesternt jutott nekik osztályrészül, amit szemlátomást nem nagyon tudtak hova tenni.
A történet valamikor a távoli jövőben játszódik, amikor is a Föld készletei már kimerültek, így az emberek a világűr felé fordultak és számos bolygót terraformáltak. Azonban kitört egy súlyos polgárháború a központi fejlettebb bolygókat tömörítő Szövetség és a peremvidéken élő, gyengébb fejlettségű, jobbára kereskedelemmel foglalkozó Lázadók közt. A sorozat kezdete 7 évvel a háború után kezdődik, amikor megismerkedhetünk a Serenity legénységével, aminek tagjai jobbára a vesztes oldalról kerültek ki, így a majdani társadalom perifériájára került személyek, akiket a nagy többség megtűr, ám de nem fogad el. Közéjük csatlakozik egy titokzatos lelkész és egy fiatal módosabb testvérpár, akik szemlátomást menekülnek valami elől. Idővel aztán a legénység és az új jövevények közt szorosabb kapcsolat alakul ki az élni akarás és a megélhetés párosából adódóan, ami furcsa kalandok egész sorát hozza magával.
A sorozat sikerének a kulcsa egyértelműen a Whedon remek atmoszférateremtő munkássága, ami egy komplex, a végletekig kidolgozott univerzumot eredményezet. Mindezek alapja pedig az amerikai polgárháborúban gyökereztethető lévén Whedon-t roppant mód foglalkoztatta a Guttysburg-i csata és annak vesztes oldala, amiről igen keveset lehetett hallani. Ehhez jött még a fura meggyőződése, miszerint minden klasszikus sci-fi valójában egy western, így a két sarkalatos műfajt végül egy meglepően szokatlan eleggyé gyúrta össze. Ám a stílusdömping nem állt le ezzel. A kreatív agyak innen-onnan összeollóztak stílusjegyeket, amik végül egy roppant eklektikus világhoz vezettek. A keleties beütés, a kínai káromkodás, a modernkori gésa rendszer, a rideg akció noir, a családi dráma és a klasszikus sci-fi elemek mind-mind remekül megférnek egymás mellett. Olyan ez, mint egy furcsa kirakós, aminek bizarr elemei külön is érdekesek lehetnek, de együtt az igaziak mégis. Ja és teszi mindezt úgy, hogy cseppet sem hivalkodó vagy sikerhajhász, még akkor is, ha számos műfajidegen berögződéssel találkozhatunk.
A remek atmoszféra mellett cseppet sem elhanyagolható tény, hogy a szereplők terén is maradandót alkotott Whedon. A FOX persze kőkemény akció sorozatban gondolkodott, de itt szemlátomást sokkal nagyobb szerep jut a karakterek ábrázolása, a bensőséges karakterdrámára, ami végső soron is továbbviszi majd a történetet. Teszi mindezt úgy, hogy egy pillanatig sem rugaszkodik el a teljesen hétköznapi vonulattól. A szereplők zöme teljesen hétköznapi karakter, kisemberek, akiket éppen annyira befolyásol a gyarlóság, mint a felebaráti szeretet. Plusz ehhez még hozzájön egy meglepően műfajidegen kohéziós erő a család. A karakterek közt végig lehet érezni a bensőséges köteléket, még ha ez elsőre nem is nyilvánvaló, viszont majdhogynem minden rész cselekményében megtalálható.
És ha már cselekmény, akkor érdemes megemlíteni, hogy az itteni kép is roppant komplex. Egyrészről ugye a részek önmagukban is megállják a helyüket, de valamilyen szinten egymáshoz is kapcsolódnak, míg a háttérben végig súlyos kérdések feszülnek. Ezek többségére pedig a misztikus és a roppant sötét tónusú noir a legjobb jelző. Szerencsére mindez roppant finoman és esztétikus van adagolva, kerülve a kínos kérdések sorát, valamint a hatásvadász cliffhangereket.
Végezetül talán már csak az audió-vizuális tálalást kellene méltatnom, lévén Whedon ebben is emlékezeteset alkotott. A főcím egy generáció számára szeretette meg az addig jobbára sterilnek méltatott sci-fi műfajt, amire a látvány csak rákontrázott. Utóbbiért a készítőket számtalanszor díjazták is, bár ezen nincs mit csodálkozni lévén a dokumentarista stílus addig majdhogynem ismeretlen volt a tv-s fronton és körülbelül akkortájt kezdte bevenni a mozivásznakat is.
A korszakalkotó megvalósítás és a roppant kreatív ötletállomány azonban mégis csúfos kudarcra ítéltetett a FOX műsorán. A csatorna folyamatosan küszködött a nézettséggel, lévén ők akciósorozattal számoltak, így mindent ennek is rendeltek alá. Ez viszont magával hozta a részek variálását, a gyenge marketinget és a folyamatos sporteseményeket, amik egyszerűen követhetetlenné tették a történéseket. Nem volt mese jött a kaszás a 11. rész után, hogy magával hozza a másodvirágzást. A sorozat dvd platformon sikert sikerre halmozott, 2 évig volt az amazon Top25-ös listáján, így végül a rajongók kiérdemelték a 2005-ös mozi verziót, ami lezárta a történéseket.
![ImageFireflyCostume111710-thumb-550x825-51661[1]](http://www.sorozatguru.info/wp-content/uploads/2010/11/ImageFireflyCostume111710-thumb-550x825-516611.jpg "ImageFireflyCostume111710-thumb-550x825-51661[1]")
