Ízig-vérig – 2 rész távlatából…

 
Beküldte: Kanyecc 2019 April 3, 22:39-kor a(z) kritika témába.

A tavasz beköszöntével a Viasat3 felfrissítette kínálatát. Visszatért az Észbontók, folytatódott új évaddal az Ide süss!, illetve bemutatkozott az Ízig-vérig címre hallgató legújabb hazai gyártásban készült elképzelés – csak hogy a magyar viszonylatot emeljem ki. Nyilván, ha felidézem őket, hogy mit is készítettek legutóbb, akkor a 200 első randi jut az eszembe, ami annyira feledhetőre sikeredett, hogy még kritika se született róla. Egyszerűen nem én voltam a becélzott közönsége. Az Ízig-vérighez másképp álltam, bár féltem, hogy a Sony véglegesíti az A La Carte munkacímet, amin a projekt elstartolt tavaly, de szerencsére rájöttek, hogy van ereje egy hangzatos hazai címnek, főleg ha azt még többértelműsíteni is tudják. Sikerrel jártak és tényleg pacsi azért, hogy maguk mögött hagyták, mert komolyan morcos lettem volna.

Tisztázzuk kezdésképpen a történetet, bár a többség úgy is képben lesz. A Balaton felvidéken egy faluban járunk, ahol adott az André névre hallgató családi vállalkozás, egy étterem, amit férj és feleség visz. Igen ám, csak kapcsolatuk annyira elmérgesedett (a férj részéről „megesett” félrelépésből adódóan), hogy válásra került a sor. Csak mellékesként említeném meg, hogy Gryllus Dorka (András) és Simon Kornél (Éva) alakítja a válófélben lévő főhősöket, akik a pilot végére pontot is tesznek az ügy végére, azaz majdnem, de ne szaladjunk ennyire előre. Ha pedig azt hinnétek, hogy csak kettőjükre esik a fókusz, akkor tévedtek, mert behoznak egy sornyi mellékszereplőt, mint pl.: a közös lányukat, aki Londonból tér haza azért, mert ott valami rosszat csinált… [Ne spoilerezzük el!]

Mielőtt még azt hinnétek, hogy az alapkonfliktust a félrelépés itattja át, tévednetek kell. Az írók annyira átmentek – hogy is fogalmazzak… senkit se szeretnék megbántani – általánosba, tipikusba (?), hogy behoznak a képbe Éva részéről egy milliomos jól fésült úriembert, nevén nevezve az Asztalost (Száraz Dénes), aki miatt András úgy döntött, hogy mégsem hagyja maga mögött az országot és utazik el Amerikába, helyette a közelben megnyitja a konkurens éttermét, amivel bebizonyítja, hogy csak és kizárólag miatta lendült fel az André. [Mélylevegő beszív] Tipikus magyar gondolkodás, tipikus magyar megvalósításban, és az a rossz, hogy erre azért a tévéből már nem igazán lennék vevő, viszont ez őket hidegen hagyja.

Csak hogy értsétek a sztorit egészében… Éva kifizetné Andrást a vállalkozásból, ami igazából 30 millió forint asztalra letételével megtörténik. Igen ám, viszont, amikor kiderül, hogy Asztalostól kapta a lóvét eldobja az agyát, mégsem akarja neki átadni tárt kezekkel a jövedelmező ex-éttermét és még a nőjét is. Ebből fakadóan a présházát megpróbálja átalakítani konkurens étteremmé. A tipikusság jelzőjét pedig a klisék sokasága alapozza meg, ugyanis a pilotban érkezne egy bizonyos Potter néven futó étel-/étteremkritikus (már nem dereng!), akire az ország vakon hallgat, amit pedig blogján leközöl az szent és sérthetetlen, ergo, ha pozitív kimenetű kritika születik, akkor bizony a hely a másnapra fellendül, legyen bármennyire a világ végén. Nah igen, csak Éva helyett az eléggé ittas állapotban lévő Andrást találja be, ami meg is alapozza a háború egyik alappillérét.

A főszállal nem lenne sok gond, ha tempósabban és klisémentesebben haladna. A csíra méretű gondokat nagyítják fel az írók, amivel nagyjából helyben toporzékol a sorozat. Két rész alatt sok említésre való nem történt, ami kiábrándító. A másik problémám a mellékszereplőkkel érkezik. Ők csak úgy vannak, sokat nem tesznek bele a közösbe. Idézzük fel a konyhai jelenetek az étteremben, amikor vagy éppen eligazítás történik, vagy csak éppen pletykázás, ténykedés – a legfeleslegesebb percégetéseket kapjuk, mert semmit se tesznek hozzá a végtermékhez. Azaz hozzátesznek, de azt negatív jellemzővel tudnám illetni: a totál érdektelenséget. Mennyivel hasznosabban fel lehetett volna tölteni ezeket a sávokat. Viccet félretéve, még a balatoni drónos nagytotáloknak is több értelme van, mert legalább a néző egy olyan szemszögből láthatja a magyar tengert és környékét, amiből nem sűrűn. (Ilyen téren nyúlták a Korhatáros szerelemet, ahol Budapest madártávlatból adta ugyanezt a Tv2-nél.) És teszem hozzá: a látványosabb Badacsony körüli részen vették fel a többségét, ahol tényleg meseszép a kilátás bárhonnan nézve. Adja magát a tanúhegyek elhelyezkedése, nem kell szerintem túlragoznom.

Nem tudom, Ti miként vagytok vele, de mérges vagyok az írókra, mert adott két mellékszereplő, akiket annyira pocsék módon kezelnek, hogy felháborító. Kezdeném a sort Pokorny Liaval, aki ugye Kamillat alakítja. Ő mit is csinál? Mármint csak úgy van a sorozatban. Olykor-olykor feltűnik és táplálja az erőt Évaba, de sok érdemit nem tesz a végtermékhez. Cameonak hívnám a szerepét, ha önmagát alakítaná, de ugye erről szó sincs – de nagyjából a nevével tesz hozzá a stáblistához és a sorozat értékesítéséhez (mert Ő is benne van!), mással nem igazán. A sort pedig folytatnám Badár Sándorral, alias Tunyával, aki által sikerült egy olyan karaktert megformálni, kinek a feltűnésekor legszívesebben struccként dugnám a fejemet a homokba, annyira irritáló. Már-már vetekszik Száraz Dénessel, aki ugye a rosszfiút formálja meg. Nincs baj a színészúrral, mert tapasztaltságával értéket teremet, de ez a sorozat nem illik hozzá. Ez a személyes véleményem, meglennék a karaktere nélkül – bocsi, ha bárkit megbántottam most! [Nem akartam!]

Szóval az történt két rész alatt, hogy megy az adok-kapok. Alias a toporzékolás, helybenjárás. Ha valaki elolvassa a csatorna által kiadott szinopszist (megtettem!), akkor teljesmértékben képben van a történésekkel és megspórol az életéből 42 percnyi fejfájást. Az a legszomorúbb, hogy tetejében buták a szereplők. Úgy teremtenek a semmiből konfliktust, hogy mi már kilóméterekről kiszagolunk a magját, amiből „kinövesztik”. Had említsek kettő ilyet: az első, hogy miként próbálkozik meg visszajutni a leányzó Londonba (annyira átlátszó a hazugsága, hogy egy vak nem veszi észre!); a másik, csak hogy a heti részből induljak ki, a konkurens étterem megnyitásának ellehetetlenítése. Talán az van bajomra, hogy valahol egy valós képet próbál festeni a magyar emberekről – és ez a fajta tálalás, ami egyáltalán nem szimpatikus. Vagy a franc se tudja, de azzal egyetérthetünk, hogy két rész alatt sokkal, nagyon sokkal távolabb kellene járnia a történetének, nagyjából ott, ahova az ötödik rész környéke zajlik.

Soraim zárásaként meg kell jegyeznem, hogy az elmúlt 3 évben hatalmas gasztro fan lettem. Falom a LiChiTV és TVPaprika kínálatát, így, ha meglátok egy jelenetet, ami a kajára összpontosítnak a sorozatban, nagyjából ugyanaz a hatás kerít rabul, mint amikor drónnal repkednek a Balaton felvidéken. Ám ahhoz képest, hogy egy étterem áll a középpontban, eléggé kevés ilyen jelenetsort kapunk. Szomorúan állapítottam meg azt, hogy a puccosnak feltűntetett Andréból vajnyi kevés jut el a nézőhöz. Nincs szó szájban összefutó nyálról, hát még korgó gyomorról se, holott csinálnak egy-két olyan ételt, amit szívesen kóstolnék, csak éppen a vágók nem gondolták úgy, hogy ezekből többet kellene adni a népnek. Ez pedig egy újabb hiba. 42 percbe két-három fogást látnunk kellene legalább 10-20 másodperc erejéig, de még ez se tudják tálalni.

Több sebből vérzik az Ízig-vérig. Szeretném szeretni a sorozatot, de annyi bajom van vele, hogy kíváncsi leszek, mikor szakad el a cérna, és hagyom annyiban. Már csak a tájjal és a gasztro vonallal meg tudnának venni, de ahhoz az is kellene, hogy a szereplőknek gondolkodást adjanak, logikát és ne azt lássam, hogy mindenki hirtelen felindulásból cselekszik – és a gondolkodás olyan távoli, mint Budapesttől New York.

Szembe megyek az árral, és pozitívumként kiemelném Asztalost, aki hozza azt a tetű karaktert, akit megkövetelnék egy ilyen ötletnél. Kapva kap a lehetőségen, hol „húzzon be” – persze csak virtuálisan – Andrásnak. Ő az egyetlen telitalálat, akinél hazudnék, ha az írnám, hogy tudom mit tervez, mert valamelyest kiszámíthatatlan. Mármint nem tudom beleképzelni azt, hogy csak azért tesz mindent, hogy Éva szívét megnyerje. Tuti több van az egész mögött, ha pedig mégsem lenne így, akkor már csak ezért jár a pluszpont az íróknak, mert el tudtak egy olyan gondolatot ültetni a fejemben, amire ők 40 fokos lázban szenvedve se gondoltak volna. (Ergo soha!)

Utószóként: a vendégszereplőket emelném még ki a sorból, akik eléggé vegyes felvágottak. Vegyük példaként a piacon lévőket, akik semmit se tesznek hozzá a sorozathoz. Nincs köztük egy kiemelkedő, emlékezetes karakter. Ott vannak a kertészeket vagy kútfúrókat alakítók, akiket simán A mi kis falunkba tudnám elképzelni. Működött a jelenlétük, bírtam őket. Ugyanezt már nem tudtam rámondani a hiénákra, akiket azért küldtek Andráshoz, hogy megnehezítsék az életét.

This entry has a rating of 2

Kommentáld!

1890 – Az elmúlt 5 rész véleménye…

 
Beküldte: Kanyecc 2019 April 2, 19:46-kor a(z) kritika témába.

Nem sok sorozat tudott az elmúlt hónapokban annyira lázba hozni, hogy a magyar premierrel egyidőben nézzem tévében az ominózus epizódját. Képzelhetitek, milyen fura ez az érzés, főleg, hogy hétfő estékre megvan a kötelező programom. Mondjuk, ilyenkor áldom a műsorszerkesztőket, kivételesen jó értelemben, mivel a 22:25-ös kezdésre minden teendőmet sikeresen elintézem és ráösszpontosíthatok lefekvés előtt valami egészen kikapcsoló krimire. Ha ennyiből se esett volna le, melyik ötlet ejtett rabul, akkor biztosan nem követtek twitteren, mert heti rendszerességgel visszatérő témám a szlovák 1890 és az, hogy mennyire jó a szomszédok által összerakott átívelős nyomozós koncepció.

A DunaTV tűzte 1 hónappal ezelőtt képernyőjére, ami az ajánlójával egyből berántott. Jó féle a humor, kellően komor a környezet és olyan, mint ha lementem volna vidékre. Lehet, kicsit merész kijelentést fogok tenni, de kicsit A mi kis falunk gyilkossági nyomozásban. Két tényező igazolhatja rögvest állításom: az egyik, hogy Beltér Betlér (ez a község neve, ne röhögj!) akár egy magyar kisfalu is lehetne a Bakonyban vagy az Északi középhegységben. Az a lényeg, hogy legyen erdeje, lakossági számban ne legyen túl nagy, illetve a civilizáció se csapja fel sátrát – bár mivel a 19. században járunk, így ennek kicsi a valószínűsége. A másik, hogy az ottlakó népség babonás, hisz minden hülyeségben, és többsége annyira ostoba, hogy képes pl.: a testvér a testvérének a nőjét meghágni saját házában, mert úgy gondolja, úgy se lesz következménye.

A fő szálat továbbra is Erzsike, a gróf szobalányának meggyilkolása adja. Valószínűleg az évad végére kerül megoldásra az ügy, addig pedig a szálat szépen fejtegetik kifelé. Olyan ez, mint egy irányított könyv, amikor belénk beszélik, ki lehet a gyilkos. Nyilván az írók első körben erre fognak építkezni. A strázsamesteren keresztül a grófon át a gróf lányáig mindenki képbe jön, amikor egy újabb bizonyíték kerül felszínre. A személyzet se kivétel ez alól, hiszen Hubert kellően táplálja a nézőkbe az unszimpátiát, de hát így lett kitalálva karaktere. Ezt kell hozni, mert a gróf felé tett esküje vagy éppen hűsége fontosabb neki, mint a gyilkosnak a megtalálása. Bár az egyik részben meginog ilyen téren, szóval még bármi lehet.

A kedvencem a részek szerkesztésében, hogy alapvetően 45 percben is megállná a helyét az éppen aktuális történet, ám mindezt kinyújtják 60-65 percre. Ezzel kicsit olyan érzést teremtenek, mint ha a kimaradt jeleneteket is megkapnánk, és afféle kibővített változatot néznék. Az utolsó percekig maradni kell, hiszen ott van a rész végi cliffhanger, ami mindig próbál kupán csapni az aktuális jelenetével, azonban ez ritkán jön össze. Ilyenkor azért érzem, hogy nem Hollywood-i produkcióról – de nem is britről van szó, mert azért ezt lehetne jobban csinálni. Egyébként annyira nem zavaró a jelenség, hiszen tudom, honnan jött és ahhoz mérten fogyasztom. Talán pontosan ezért van az, hogy kitartok mellette, mint ha hűséget fogadtam volna.

Az operatőrök melóját megint ki kell emelnem, mert a környezetről kapott képsorok olykor tényleg de javu-érzést keltenek, mint ha otthon (értsd: vidéken) lennék – holott nincs sok közös pontja a falumnak, ahol felnőttem Beltérhez Betlérhez, ám mégis az agyam hozzátársítja, mert nagyvonalakban azért mégis csak-csak ráhúzható a hasonlóság. Másrészről, ezek a belassított jelenetindítók megint csak jól állnak a sorozatszerkezetéhez. Nyilván kell mellé a remek zenei aláfestés, ami adott. Azt kell mondanom, hogy az operatőri munka a hangmérnökivel nagyon egy húron pendül. Már csak ezekért a jelenetsorokért se bánom, ha gyengébb részt szállítanak az írók.

…mert volt gyengébb! Az 1×04-nél nem éreztem azt a bizsergő érzés, amit anno a pilotnál. A történet dióhéjban arra ment ki a Telihold című résznél, hogy főhősünk elvesztette hitét az ügy kapcsán. Több bizonyítéka tűnt el, s ezáltal a lehetséges gyilkos kiléte ismételten kérdőjel alá került. Holott a célhoz közelállt és majdnem felgöngyölítette az ügyet, legalábbis ezt táplálták belénk az írók. Minderre azért volt szükség, hogy elnyújtsák a végjátékot, illetve közelebb hozzák a két nyomozót egymáshoz, akik között a kapocs még szakmainak se nevezhető volt. Egymás mellett haladtak, de mégis azt éreztetve, hogy külön utakon járnak.

Részről részre egyre több lakost ismerünk meg a betlériek közül. A heti részben tátva maradt is a szám újfent, amikor megpillantottam a lovon lévő csajszit felül pucéran. Az a szép az ilyen jelenetekben, hogy az íróknak sikerült ilyen rövid idő alatt is belénk táplálni azt, hogy valami varázslatot, esetleg Beltérhez Betlérhez kapcsolódó nem-hétköznapi jelenséget látunk, aztán útközben átültetik a valóságban és értelmet adnak a jelenségnek. Ilyen volt az is, amikor a tehén vért adott tej helyett, miután a cigányasszony „elviekben” elátkozta. Nah, ez az, amit fentebb említettem, hogy minden hülységben hisz az ottani lakos és ezt annyira jól tálalják, hogy mi is elhisszük, hogy ez akár most tényleg valami természetfeletti lesz. De nem!

A heti ügyeket javarészt a strázsamester két agyament beosztottja kapja. Tényleg mindkettő castingot nyerhetne A mi kis falunkra, ahonnan a közmunkásokra emlékeztetnek – bocsi, de nincsenek meg most névről. Gondolhatnánk, hogy ezek miként göngyölítik fel az éppen aktuális ügyeket, de valahogy mindig összehozzák. A legutóbbit totál részegen, amikor a kovácsnak a lovát kell visszavinniük, amivel megszökött a feleség, akiről fentebb említést tettem.

Hiányozni fog az évadzáró elteltével a sorozat, mert színt visz a napjaimba. Azt se bánom, hogy nem tudom darálni, mert a heti 1 órányi játékidő kellően elegendő. Sosincs a rész végén az, hogy legyen már jövő hét, viszont annyira mégis képes lekötni, hogy ne feledkezzem el a premierjéről. Ha valaki becsatlakozna, akkor a Médiaklikk tárhelyén megtalálja. Egyébként a magyar hírek rovatunkban mindegyik résznek a linkjét megtalálhatjátok – és a folytatásban is közölni fogom, ha azzal segítem a népszerűsítését. Maradok a folytatásra, engem megvettek kilóra, bár közepesnél jobb értékelést nem tudok kiosztani neki, hiába szeretném!

This entry has a rating of 3

2 Hozzászólás

Reggeli előzetes: You vs. Wild

 
Beküldte: Kanyecc 2019 March 28, 9:16-kor a(z) reality,videó témába.

A jövő sorozat műfaja már jelen van? A Netflix eddig se vette fél vallról, hogy minőségi kontentet gyártson, de az “interaktívitás” műsorra helyezésével új fejezetet nyithat a sorozattörténelemben, amit először a Black Mirror egyik részénél alkalmazott. Nyilván arról elfeledkezik a többség, hogy az HBO tavaly februárban hasonlóval állt elő a Mosaic kapcsán, ahol a történetet szintén a nézők befolyásolhatták netes szavazáson keresztül. Akkor ez miben lesz másabb? Nekem se állt még teljesen össze, ahhoz kellene látnunk egy-egy epizódot, de a leíras szerint: a néző teljes mértékben befolyásolhatjak a túlélő kalandozását – bár kétlem, hogy ha szakadék szélén állna, leugrana csak azért, mert több millió ember azt kívánja. Nah mindegy, a stream szolgáltató kiemelt áprilisi programjai között tartja számon. Az biztos, hogy egy eddig ismeretlen ösvény kitaposására vállalkoztak, ami, ha befut, akkor máshol is alkalmazásra kerül. Nézzük a hosszú ajánlóját, mert kapott ilyet a napokban.


Kommentáld!

1890 – Az első 2 epizód után

 
Beküldte: Kanyecc 2019 March 17, 23:39-kor a(z) kritika témába.

Immáron második hetét tudja maga mögött az 1890, amiről nincs sok cikk a blogon, pedig nagyon megérdemelné. Fel a kezekkel, ha szeretitek a klasszikus krimisorozatokat, ahol az ügy felgöngyölítésén van a hangsúly, nem pedig azon, hogy a modernvilág milyen technológiával segíti a nyomozók munkáját. A jelenkor egyik legjobbja a Midsomer Murder, ahol másfél órás epizódokba zárva kapjuk meg a heti ügyünket. Hosszú, tudom, a mai életben a 40 percesekhez vagyunk leginkább szokva, vagy a teljes évadosokhoz, de annak sikeréhez több minden kell: egy jó főhős, egy berántó atmoszféra, egy kellően csavaros, ám mégsem kiszámítható és unalmas vázszerkezet – illetve valami olyasmi, amivel eddig (de legalábbis nem mostanság) találkoztatok. Jelzem, ezutóbbi az, ami a sorozat egyik védjegye, és amivel azt mondatja velem, hogy újra néznem az első két részt bármikor, mert annyira berántós.

Mielőtt kitérnék a történetére, muszáj megjegyeznem, hogy szomszédjainktól származik a produkció. A szlovákoktól, csakhogy pontosabb legyek, ahol 2017-ben volt terítéken. Miért kellett ilyen sokat várnunk rá? Nemrég az MTVA döntött úgy, hogy a DunaTV hétfő esti blokkját felfrissíti vele, mert szerintük jó párost alkotnának A legendák hivatalával. Hogy a harmónia megvan-e, azt passzolnám; viszont az eddig látott 2 rész cseppet sem okozott csalódást. A forgatókönyvét Nagy Péter neve alatt jegyezzük, a rendezésben pedig Begányi Péter brillíroztatta tudását. Eléggé populáris nevek, hiába kerestek rá a profiljukra, max. Begányinál találhattok némi referenciát, aki 2015-ben a Nasi című szlovák komédiában munkálkodott, előtte való évben pedig a Superhrdinoviaban, de gondolom most káromkodásnak veszitek mondatom. Teljesen jogosan, ám ha valakit érdekelne…

A sztorinál tartottam… A főhősünk Márton detektív (Ján Koleník), aki Pestről utazik le egy különös ügy kapcsán Betlérbe, ahol rejtélyes gyilkosság történt. A helyiek szerint a Szoroskői völgy démonja végzett Erzsikével, a szobalánnyal, hogy megbüntesse tettét, ugyanis lopott úrától. Nyomozónk munkáját a helyi rendőrség is segíti, már ha lehet azt annak tekinteni. Felettesükkel, Cerny strázsamesterrel (Stanislav Majer) még akkora baj nem is lenne, azonban két beosztottjának nem sok ész járt ki, ami meg is látszik hanyagságukon és tudatlanságukon – ami hozzásegít ahhoz, hogy ne legyen olyan egyszerű megtalálni a gyilkost.

Muszáj megemlítenem a történethez még két fontos tényt. Az egyik, hogy a helyik gróf szállásolja el kastélyában detektívünket, aki egyébként nagy nőcsábász hírében van. Sejteni lehet, hogy valószínűleg Beltérbe keveredéséhez is köze van – mégis csak az isten háta mögé érkezett. A másik, hogy a helyi emberek furák és hisznek a mágiában, a rontásban és minden ilyen nyavalyában. Zárójelesen jegyezném meg, hogy a népes cselédséggel bír a gróf, így a legtöbb szereplőt nála fogjuk látni, nem pedig a faluban, ahol zajlanak az események.

A legberántósabb faktor számomra a főhős gondolatainak narrálása volt, amikor adott tényfeltárásait nem közli az éppen jelenlévővel, viszont a néző mégis hallhatja. Ezáltal válik Márton zseniálisan jónak tűnő detektívnek, mert olyan megfigyelőképességgel skillezték ki, mint Columbo-t. Beállítottságban egy magára adó, munkáját profin végző férfinak ismerjük meg, aki tisztában van adottságával és még tetejében nagy nőcsábász is, de ez a pilot első perceiből hamar leesik. Olykor a kicsit flegma jellemmel itatja át stílusát azoknál a karaktereknél, akik megérdemlik. Kapcsolata a helyi erőkkel eléggé tartózkodó. Nyilván elfogadja Cserny strázsamesterék segítségét, mert azzal magát hátráltatná, illetve munkáját hosszabbítaná. Fogalmazhatnék úgy is, hogy utóbbi néha gyorsabban szót ért a helyiekkel; valamint, ha van valamiféle pepecselős meló, pl.: egy kastélynyi szolga ujjlenyomatát kell levenni, akkor nem kell ilyennel vesződnie, hanem koncentrálhat másra, amivel lehet előbb nyomra lel.

Betlér környezete a vidéki életemet idézi. Tipikus falusi ember vagyok, oké, nálunk már van aszfalt, de hozzátenném, ha 1890-ben éltem volna, akkor valószínűleg hasonló falusi képben tettem volna mindezt. A fentebb említett völgy egyszerűen meseszép. A napokban a Mecsekben kirándultam, ott láttam hasonló kaliberű magával ragadó tájat. Ennek a sorozatnak ez az egyik védjegye. A másik a szép lányok, amiből szépen sorakoztatnak fel a készítők. Legyen az egy szolgalány, egy gróf családtagja, vagy tudomisén ki – még a cigánylányban is volt fantázia. Náluk jön elő az, hogy a dekoltázst majdhogynem kipakolják, azaz adnak egyfajta ívet a korabeli ruhák szépségének – mert itt a skinny fit farmer egyáltalán nincs jelen, ahogy a feszülős top sem.

Egy fontos dolgot nem említettem, bár remélem útközben a zsargonból leszűrtétek, hogy kosztümös krimiről volna szó, ami 1890-ben játszódik. Ergo, a cím roppant mód témajelölő. Hogy miért ekkor, az nem derült ki egyelőre; illetve nincs is ismeretem arról, hogy lesz-e jelentősége. Ugorjunk inkább az operatőrökre és a rendezőre. Most kell kiemelnem Begányi Péter munkáját, aki néha nagyon tudja, miként kell tálalni az adott jelenetet. Mondok egy példát. Adott egy asztal főhősünkkel és sok bizonyítékkal. Mindezt felülről kamerázva mutatja, amivel még inkább irányt mutat a nézőnek, hogy mire is kell figyelnie. Ne kalandozzék el a figyelmünk… simán ezt mondatja és ez abszolút szimpatikus.

Egy másik szimpatikus húzás a részek hossza. Se nem rövidek, se nem hosszúak. Oké, eddigi két esetben (mert a DunaTV sugárzásával haladok) nettó 60-65 percet kapunk, ami soknak tűnhet, de annyira jól töltik ki a műsoridőt, hogy hipp-hopp elrepül, a végén pedig csak felkapod a fejed, hogy megint várhatsz egy hetet a következőre és mennyire nincs ez így jól.

Nagyon erős a mellékszereplő szekció. Ott van az állandó jelleggel fontoskodó, mindenbe beleszóló és okoskodó Hubert, akit Filip Kankovský formál meg. Amikor feltűnik, biztosan a nézők 90% adna neki egy tisztességes pofán verést, viszont színt visz a jelenetekbe. Simán ráhúznánk a bűnrészesség vádját, mert gyilkosnak azért nem mondanánk, ellenben tettestársnak annál inkább. Tipikusan az a fajta karakter, aki bosszantja képernyős szereplésével a nézőt, mert látszik rajta, hogy valamiben sántikál, de az nem a detektívünk munkáját segíti. Másrészről ne feledkezzünk el a grófról se (Bocsárszky Attila). Valami félelmetesen jók (=értsük úgy, hogy üdeséget visz a történet cseppet sem hétköznapi jellemével) azok a jelenetek, amikben feltűnik. Lehet, hogy a szinkronhang is rátesz némi pluszt, aztán lehet, hogy önmagát szinkronizálja (mert eléggé magyaros a neve), de hamar belopta a szívembe magát. Főleg az második rész utolsó jelenetével, ahol egy olyan jelleme kerül felszínre, amit nem éppen néztünk volna ki belőle.

Az író szórja a morzsákat előttünk. Miközben adott Erzsike meggyilkolása, aközben nincs altatás, mert valami aprósággal, amolyan heti ügyféleséggel azért még ízesítik az adott részt. Pl.: a másodikban egy cigánynőt kap el két igen intelligens rendőrünk, hogy tovább erősítsék vele a környék rejtelmességét, és teret adjanak a helyiek elképzelésének, miszerint valóban valami démon lakhat házaik határában, amivel nem kéne ujjat húzniuk.

A 1890 úgy nyújt többet, hogy közben nem akar. Nem hittem volna, hogy egy szlovákok által fejlesztett sorozat ennyire beránt, de rég éreztem magam ennyire jól egy krimit látván. Az az igazság, hogy az amerikai országos piac kínálatát megszégyeníti, mert azt hozza, amire a jelenkorban vágyik a krimi néző: egy kellően fordulatos, egész évadon áttartó ügyet. Ha könyvet vesztek alapul, akkor biztosan most a skandinávok ugranak be, ha meg sorozatot, akkor… azt passzolnám, de hogy nem a szlovákok, az is biztos, pedig simán megérdemelnék. Nálam eddig abszolút pozitívum, és bármikor újra elővenném, mert egyszerűen jó. Nincs lenyomva a mérce, semmi ilyenről nincs szó, egyszerűen most erre vágyom.

Aki látta a pilotot és netalántán nincs nála jelen a fajta varázs, az bátran marasztalja el, mert a folytatás se hoz többet, csak hasonló szintet, de azt bitangerős módon. Eddig simán 4/5, mert tudom, hogy lesz ez erősebb is!

This entry has a rating of 4

Kommentáld!

Showder Klub – A 22. évad első 3 része

 
Beküldte: Kanyecc 2018 October 28, 17:09-kor a(z) kritika,Showder Klub témába.

Számomra a Showder Klub nagyjából ugyanaz, mint a South Park vagy a Family Guy: ha rossz, ha jó, akkor is minden részét bepróbálom! Nem változott semmi ilyen téren az elmúlt 10 év alatt. Az RTL Klub egykori stand-up műsora robog tovább az RTL II-n, és tényleg csak remélni tudom, hogy sose fogok olyan hírt közzétenni, hogy elkaszálásra került. Sok minden változott a kezdetekhez képest, hiszen akkor még országos tévén élvezhettük a részeit, míg mostanra már csak kábeles premierre futja – mert ott nagyjából mindegy miként teljesít a 22 órás timeslotjában(Azt azért hozzátenném, hogy a 21. évad – ha jól dereng – ismétlés formájában az RTL Klub-on is lefutott, hogy lesz-e hasonló megmozdulás idén ősszel, arról egyelőre nincs információ.)

„- Rágós lett a farmerem, mit csináljak vele?
– Főzzed még egy kicsit!”
 – Bellus István

Amit már az első percekben felfedezhettünk, hogy kulturáltabb formát kapott az aktuális részekben szereplő stand-up-osok névlistája. Egyrészről kapjuk a szöveget, miszerint „ma este a klubban” (talán itt utalnak az RTL Klub-ra is?!) feltűnik X.Y., másrészről ez a 3D-s kameramozgással és némi karakterjelzővel illetett bemutatás nagyon adja. (Jár a virtuális pacsi!) Harmadrészt eléggé színesre, és az adott személyhez illőbb hátteret kapunk, ami azért jóval modernebb, valamint komolyabb, mint az egykori rajzolt tepsi kergeti a grillcsirke projekt – amivel alapvetően nem volt semmi bajom, de minőségben ez mégis sokkal látványosabb, tiszteletet követelőbb. Nekem az a fajta stílus kicsit azt mondatta, mint ha a Comedy Central bugyuta stílusa bejött volna a készítőknek és mindenáron szerepeltetni akarták maguknál.

Továbbra is tetszik az a fajta szerkesztés mód, hogy a nagyobb nevek a házigazdák. Nyilván, egy újonc zöldfülűvel besülne a műsor, mert egy vadidegen ember stand-up-jára még én se vennék jegyet úgy, hogy fogalmam sincs, milyen stílusban nyomja. Az évadpremierben a stafétabotot Orosz György kapta, majd a folytatásban Bellus Istán és Kiss Ádám. Érdekes, hogy utóbbit minden az évad közepére ütemezik. Nem merik az elején bedobni, ő amolyan aduász, amit akkor kell kijátszani, ha kicsit feljebb akarjuk íveltetni a nézőszámot. Egyébként a Kiss Ádámos adások minősége mindig magasabb, mint a többieké, de lehet csak azért, mert nálam is nagykedvencről beszélhetek személyében és ez a tudat alapból felértékel mindenkit!

„Kevés volt, mint messenger üzenetben az ékezet” – Ács Fruzsina

Ez amúgy hazugság, ezért kezdeném magyarosan hátulról, avagy inkább a 22×03-as résszel, ahol Ács Fruzsina poénjait nagyon bírtam. Kevés a stand-up műfajt ápoló hölgy, azonban, akik jelen vannak, azok tényleg erősítik a „klubbot”. A poénjain dőltem a röhögéstől. Szeretem, mikor testi adottságira hegyezi ki a humorbombonokat, de Gömbinél sincs ez másképp. Nah, meg ott van Tóth Edu, aki dadogásával emelte a színvonalat, illetve fülig érő mosolyával (és vicces sapkájával). Nála a feleséges poénok vitték a prímet. Az epizódban még Janklovics Péter is feltűnt, de még szerencse, hogy vele kezdték az epizódot, mert nálam a „nagyon nem” kategóriát erősíti.

A 22×02-nél Csenki Attila obégatós stílusa kicsit kiverte a biztosítékot. Szokjam meg, ne kritizáljam, tudom, de akkor is, hiába jók a poénjai, ezzel nálam nem nyerő. Szerencsére az őt követő Musimbe Dávid Dennis megtörte a jeget, mert manapság az „migránsnak” kinéző stand-up fellépőket szerintem komálják a magyarok. Én is így vagyok vele! Alapvetően annyi társadalmi nézetet/tévhitet/stb.-t tudnak viccé formálni, hogy akár önálló estet is tarthatnának. Itt csapnék át a 22×01-re, ahol pedig Al-gharati Magyed produkált hasonló minőségnövekedést a rész alatt. Visszakanyarodva… kaptunk még egy Hajnóczy Somat, akinél a kiégés szagát kezdtem el érezni.

Az évadnyitóhoz képest a folytatás jobb minőséget tett le az asztalra – és ezt most nem azért írom, mert a legelső fellépő Trabarna volt, akivel bármikor ki tudnának üldözni a világból, hanem, mert a poénok erősebbre sikeredtek. Azért a legtöbb humorista próbálta kiemelni az éppen aktuális dolgokat, amiket mindenki úgy is tud – gondolok itt a Kőbányai szopófantomra. Most nincs meg fejbe, de kettőnél biztosan hallhattuk, de lehet megvan az három is. Ezzel szemben Dennis és Magyed egyedi tartalmakat gyártott, amiért külön jár a pacsi, és simán amondó vagyok, hogy kezdjenek el önálló estben gondolkodni, mert látom a tehetséget bennük.

Látszik az is, hogy a fellépők próbálnak minél többet improvizálni, mellyel színesítheti előadásukat. Ergo, bevonják a közönséget is az éppen aktuális poénjuk előtt, alatt.

Összességében nem tudok rosszat írni a Showder Klub-ról. Hogy mikor élte fénykorát azt nehéz lenne megállapítani, viszont jó látni, hogy akadnak kevésbé ismert trónkövetelők, akik felnőhetnek a nagyok szintjére. Csak hogy példát mondjak, Ács Fruzsina bőven ott van Kormos Anett szintjén. Egyébként, ha a készítőknek lenne elég vér a pucájában (úgy se lesz!), simán egy női előadókra orientált résszel előrukkolhatnának, mert olyannal szerintem még egyetlen műsor sem állt elő. Biztosan kevesebb nézőt mozgatnának meg, de jó lenne látni, hogy a jelenkorban a hölgyek is képesek hasonló minőséget az asztalra pakolni, nem pedig csak a pasik.

A folytatásban, azaz a 22×04-ben: Elek Péter, a Szomszédnéni Produkciós Iroda és Hajdú Balázs lesz a fellépő, míg Ráskó Eszter a házigazda; a 22×05-nél pedig Csenki Attila, Szobácsi Gergely és Szabó Balázs Máté kaphatja meg a színpadot Dombóvári István felkonfjával.

This entry has a rating of 3

Kommentáld!

The Chef’s Line / Séfpárbaj – Az első részekről…

 
Beküldte: Kanyecc 2018 July 11, 23:09-kor a(z) reality témába.

Lassan egy éve csapta fel a fejét azon függőségem, hogy elkezdtem a gasztro világba iránt érdeklődni. Nem túlzok kicsit se, ha kijelentem, hogy egy olyan rétegműfajról beszélhetek, ami nem sok embert mozgat meg. Mármint bárki előbb elővesz egy NCIS-t, egy Trónok harcát vagy egy hanyatlásba fulladt The Walking Dead-et, mint pl.: egy Séfpárbajt. Kit-mi kapcsol ki igazán? – Simán feltehető a kérdés, illetve azt se feledjük el, hogy mi mellé választjuk mindezt?! Általában étkezés mellé társítom ezt a műfajt, mégse korogjon a gyomrom a sok remek ételt láttán, amik többségében – még azok is, amiket meg se kóstolnék – szemet gyönyörködtetők. Azóta viszont olyan jókat kajálok, hogy az valami döbbenet. De, ne térjünk el a tárgytól... A különféle hazai tévécsatornák kínálatát végig böngészve akadtam rá az ausztrál The Chief’s Table-re, ami mindenképpen megér egy külön cikket a blogon, hogy a magyar embereknek is legyen fogalma, mi is ez valójában.

Séfpárbaj - 1. rész.mp4_000503280

Viszonylag friss a koncepció, hiszen 2017-ben rendelte be az ausztrál SBS tévécsatorna. Az első etapja során 65 epizódot kapunk, ami kicsit soknak hangozhat, de ha számításba vesszük, hogy mindössze 20 perces részekről beszélünk, akkor simán fogyasztható ­– akár étkezés mellé. Pofonegyszerű az, amivel a reality elénk áll: adott egy hét, azaz 5 nap, amiből 4-et versenyzéssel, míg az ötödiket kulináris ötletgyűjtéssel töltünk. Minden héten egy adott ország/földrész stílusjegyeiben kell a versenyzőknek főzniük. Az elsőben a vietnámi konyha jellegzetes ételei kerültek górcső alá, ahol 4 amatőr küzd meg egy összeszokott és elismert étterem profi négytagú csapatának egyik tagjával.

Epikus Dávid-Góliát küzdelmet követhetünk nyomon! Minden versenynap végén egy kiválasztott zsűritag vakon ízlel, véleményt nyilvánít, és hoz döntést, hogy melyik versenyző készítette el a legfinomabb ételt, illetve melyik a leggyengébbet – ezutóbbi kiesik a játékból, azaz másnap eggyel kevesebben folytatják, többségében az amatőrök. A zsűritagok sorában: Dan Hong főszakács, Melissa Leong írónő és közismert Mark Olive séf kap helyet. Van még egy házigazdánk Maeve O’Meara személyében, aki az ötödik napon tűnik fel, hogy az adott hét profi versenyzőinek otthonába kalauzoljon el minket. Sok vizet nem zavar.

Séfpárbaj - 3. rész.mp4_000486520

Az időtartammal nagyon jól bánnak a készítők. Nincs az az érzése az embernek, hogy lopják az időnket, ugyanis a huszonkéthárom perc hamar elreppen. Minden epizód tartalmas, jól szerkesztett és az sincs, hogy hajtanának a reklámblokkokra. (Értsd: a rippelt változatoknál ilyenkor mindig visszajátszások vannak, itt még az sem!) Ami a leginkább meglepett, az a versenyzők felkészültsége. Míg egy amatőr főzős verseny reality-nél kapkodások sorát látjuk a képernyőn, addig itt szó sincs ilyesmiről vagy ha mégis, akkor eléggé mérsékelt formában. Az operatőrök remek közeli snittekkel dolgoznak, már csak az illatnak kéne átjönni, hogy komolyan kívánjam az elkészített falatokat. Természetesen, innen se hiányozhat a verseny közbeni interjúk, amikből kiderül, milyen alapanyagokat használnak fel a kiválasztott ételt elkészítésénél a versenyzők.

Említettem fentebb, hogy egy elismert étterem dolgozói kerülnek egy csapatba, hogy aztán egyenként az amatőrök ellen menjenek. Fontos még annyit tudni, hogy az adott vendéglő jellemzően étlapját az adott ország – amit az éppen aktuális hétre választanak – ízeire építi. Így már tényleg adja magát a fentebb írt szösszenet, miszerint Dávidok és Góliát harcának leszünk szemtanúi. Bizony, a kezdő héten a Dandelion étterem lesz a kihívott, ami vietnámi vonalon olyat talál a betévedő embereknek, hogy 6 év alatt 6 chéfsapkát gyűjtöttek, ami kiemelkedő teljesítmény. A csapattagok között szakácstanulótól a főszakácson át minden rang megtalálható, hogy izgalmasabbak legyenek az összecsapások. Természetesen a negyedik napon a bennmaradt utolsó amatőrnek a főszakáccsal kell összevetnie tudását, leleményességét és ízvilágát. Nem lesz egyszerű, hiszen a szenvedély megy majd a rutinos profizmussal szembe.

Séfpárbaj - 3. rész.mp4_000941880

A vak kóstolásnál a kedvenc részem az elemzés. Nem csak beleharap az adott zsűritag, hanem olyan gondolatokat is megoszt, amik számunkra hasznosak. Pl.: ő ugye nem látja, miként készülnek az ételek, mik kerülnek bele, és amikor egy olyan alapanyagra hívja fel a figyelmet, ami cseppet sem hétköznapi, és mindezt látatlanban kiérzi, mindez arra ad következtetni, hogy végre a tudás az nem a celebséghez (=kiemelik reklámarc mivoltából adódóan) van társítva. Tényleg otthon van a témában, nem pedig rámondják. Másfelöl, jön a valós kritika, többségében pozitív kimenetelű, de azért pár olyan dologra is felhívja a figyelmünket, amit az adott ételnél ő másképp csinált volna. Másrészről, azért is tetszik, hogy egy, maximum két ételnél tudtam volna megmondani, melyiket készítette az étterem tagja.

Apróságok ezek, de a sok apróság miatt lett szerelem első látásra a The Chef’s Line-nál. Csak azok a bizonyos hétzáró epizódok nem kellenének, amik elkalauzolnak minket az éttermekbe, hogy gyűjtsünk némi élményt, csorgathassuk a nyálunkat a finom falatokra. Nem rossz szándékból, de megtörik a lényegét a sorozatnak. Mindezt a négy versenyepizód alatt is be tudták mutatni nettó 3 percben. Miért kell elpazarolni rá húszon akárhány percet? Annyiból mondjuk hasznos, hogy sztorizgat Maeve az amatőrökkel a stúdióban történekről. Újat nem hallunk, csak inkább felelevenítik azokat a részleteket, amiknek lehet kevésebb értéket adtunk.

Séfpárbaj - 1. rész.mp4_001352320

Elégedett vagyok! Belefutok egy olyan sorozatba, ami nem rabolja az időmet, mégis csillapítja a gasztro műfaj iránti „nézni kell ilyet is!” éhségem. A legszimpatikusabb az az epizódok hosszúsága. Úgy érzem, negyven percben nem működne ennyire jól. Tudni kell azt is, hogy párhuzamosan vele a My Kitchen Rule-t is darálom, ahol előjön mindaz gyengeségként, ami itt erősségként. Mindkettő ausztrál, légkörben ez az ország nagyon tudja, hogyan kell ilyesmit csinálni. Ha látom értelmét, újra írok majd egy hosszasabbat a reality-ről, kezdésnek legyen annyi elég, hogy aki verseny reality-t nézne gasztro vonalon és sajnálja az időt rá, az tárazzon be belőle, mert a csalódás kizárt. És még a zsűritagok is szimpatikusak. Nem festik feleslegesen az ördögöt a falra, még ha látják is, hogy az egyik játékos nehézségekbe ütközött.

This entry has a rating of 3.5

Kommentáld!

Ide süss! – Az 1. évadról

 
Beküldte: Kanyecc 2018 May 5, 11:54-kor a(z) kritika témába.

A hazai csatornák egyre nagyobb figyelmet fordítanak a saját gyártású sorozatokra. 5-10 évvel ezelőtt az volt a hangzatos hír, ha nemsokkal az amerikai premiert követően elhoztak szinkronosan egy újoncot vagy visszatérőt; mára ez már maximum: említésre méltó tény. Szerencsékre a filléres ötletek mellett (pl.: Oltári nő, és társai…) születtek nívós címek (pl.: Terápia). Az RTL Klub anno meglátta rést a pajzson azáltal, hogy az ember többsége tényleg csak a 3 fő tévéadóra hegyezi a figyelmét, s ezáltal hiába van a kínálatukban egy TVPaprika vagy egy liChiTV, mégsem néznek gasztrokalandozásról szóló elképzeléseket. Bekérte A konyhafőnök-öt, amit kétszer meg is spinoff-oltatott a Junior és a VIP keretében az alapelgondolás mellett. Falta a nép mindegyiket, viszonylag alacsonyabb költségvetésből egy jó főműsoridős gasztro-reality franchise született. Nyilván a Tv2 se hagyhatta mindezt szó nélkül, náluk a Séfek séfe próbálta leültetni azokat, akik nyitottak a műfaj felé.

suss

2017 év nyarán a Viasat részéről jött az örömteli hír, miszerint megvásárolták a The Great British Bake Off hazai jogait, és ők készítheti el a magyar Sütimestert, akarom írni Ide süss!-t. Roptam egy örömtáncot, mikor érkezett a közlemény, mégis csak tavaly nyár végén lendült fel a gasztro világ felé az érdeklődésem, ami nagyjából egy év leforgása alatt szépen kiteljesedett. Nem akarom dicsekedni, de több mint 800GB-nyi ilyen koncepcióm van azokra az időkre, amikor ki akarok kapcsolódni. Fura ezt leírva, mármint azt, hogy valakinél ez kikapcsolódást jelent. Nálam azt. Visszakanyarodva… A TGBBO annyira tökéletes koncepció, hogy féltem is a hazai megvalósításával. Kevesen tudják, de a sikerét meglovagolták a britek egy talkshow-val, melyben a kiesett játékosokat fogadják, beszélgetnek velük, valamint kielemezik az elmúlt rész főbb történéseit három neves emberkével, akik még kóstolgatnak is a nézők által készített finomságokból. Ha pedig ennyi valakinek nem lenne elég, akkor ott a Masterclass-kiadás, ahol a két bíráló mutatja meg, mit kellene eléjük varázsolnia a versenyzőknek. Ergo, egy korrekt franchise nőtte ki magát, ami abszolút leköti az embert.

Tényleg féltem a magyar változattól, mert az eredeti annyira tökéletes zsűrivel, talkshow asszonnyal, és műsorvezetőkkel dolgozik, hogy ezt a színvonalat hozni kihívás. Mondanom se kelljen, a léc olyan magasan állt, hogy biztosra vettem az elvérzést. Most nem a Viasat-ot akarom ócsárolni, mert bármelyik csatorna kezébe pottyant volna a lehetőség, ők se tudtak volna vele méltómódon élni. A lehetetlen küldetés! – Én csak így becéztem az ismerősök között, és aki látott már TGBBO-t, az egyet is ért velem, mert a szerkezete az, ami nagyon erős a fentebb említett trióval. Talán az se véletlen, hogy ilyen későn kerültek magyar kézbe a jogai, holott már jó pár évadot maga mögött tudhat – szám szerint nyolcat.

ildiko-recept2

Azért akadtak kikötések, amiken nem változtathattak a jelek szerint – vagy ha ilyenről nem is volt szó, akkor okosan döntöttek, hogy megtartották az eredeti elképzelés néhány ütőképes vonását. Gondolok itt a főcímzenére, vagy a megmérettetések alatt szóló klasszikus nótára, ami egyszerűen hibátlan. A helyszínben is hozták a brit változatét, azaz egy nagy sátrat képzeljetek el egy festői kastély udvarában, ami szemet gyönyörködtető a nagytotálok bedobásakor. Ööö… itt azért álljunk meg egy kicsit, mert érkezik az első probléma. Megcsinálták mindezt, mert valószínűleg a szerződés megkövetelte, de galád módon. Az említett nagytotálok a hazai elképzelésben egyáltalán nem működnek, mert összezsúfolták a két részletet egy kis helyre. Most azért rákérdeznék, hogy mi volt az oka annak, hogy csak így sikerült megvalósítani, valamint miért nem néztek más helyszínt – amúgy is annyi szép kastéllyal rendelkezünk – ahol elfért volna szellősebben a kettő egymás mellett? Bosszantó apróság ez számomra!

Mel Giedroyc és Sue Perkins számtalanszor csalt mosolyt a fejemre. Nagyszerű műsorvezetői az eredeti szériának, így ilyen téren is fel volt adva a lecke Hajós Andrásnak és Sass Dánielnek, hogy tudják-e majd hozni azt a lazaságot, mégis összeszedettséget, amiért annyian rajongunk. Ööö… próbálkoztak, de az évad első felében nagyon nem éreztek rá Mel és Sue varázsára. Talán azért, mert sok közük nem volt az eredetihez. Fel is tennék simán egy költői kérdést a magyar párosnak, miszerint hány epizódját látták a brit szériának? – Várhatóan a „keveset” választ kapnám rá, ami abszolút helytálló látván a befeszülő próbálkozásokat. Az epizód eleji beköszönések totál műk. Dani többször jobban kapja el azt a fonalat, hogy miként kéne felkonferálni az adott napot vagy versenyt, míg Hajósnak csak a narráció az egyetlen erőssége, amikor éppen mutatják a versenyzők küzdelmeit az ízekkel és az idővel. Száz szónak is egy a vége, még szerencse, hogy nem miattuk nézem, mert hamar elvesztettek volna. Hajós egyedi humorérzéke nem illik bele az összképbe. Bírom a csávót, viszont most azt érzem, mindenáron hírességet akartak hozni, akinek a nevére az átlagember felkapja a fejét.

idesuss_s01e01_agi_zsuri

A brit széria másik húzóereje a zsűri. Paul Hollywood és Mary Berry tökéletes casting. Nyilván sokat nyom a latba a koruk (=hitelesség!), hiszen tényleg el tudjuk róluk képzelni, hogy e világnak a mesterei. Másrészről, miközben megfigyelik a versenyzőket alkotás közben, tesznek olyan megjegyzéseket, amik figyelmeztető jellegűek – mármint, lehet, hogy az elképzelés jó, ám ha a számítások félrecsúsznak, akkor visszafordíthatatlan hibázási lehetőség alakulhat ki, ami kieséshez is vezethet. A hazai változatban Szabadfi Szabolcs és Baracskay Angéla veszi kezébe a bírálói munkakört. Előbbit sokan úgy is ismerhetik, mint Szabi, a pék. Nálam nincs meg ez a jelző, talán ezért is érzem olykor, hogy a hitelessége megkérdőjelezhető. Felróható mindkét zsűritagnak, hogy az első évadban járunk, nincs kellő tapasztalatuk, miként nyilvánuljanak meg a kamerák előtt.

Külön bekezdésben szedném össze a gyengeségeiket. Szakmailag nem firtatom, hogy ott vannak, de nekik se ártott volna legalább egy évadnyi eredetit nézni, hogy legyen elképzelésük arról, mit vár el egy olyan néző, aki azt tartja a legjobbnak. A technikai kihívásoknál nincs jelen a zsűri a sátorban, az idő lejártával vakon bírálnak. Ezt minden esetben megelőzi egy kerti kiülés, ahol a kihívás süteményét az adott bíráló elkészítette és kielemezik a buktatóit, vágnak egy jókora szeletet és megmutatják a nézőknek, hogyan is kellene kinéznie a versenyzők műveinek is. Ezt megkapjuk, viszont a tálalás nem a legjobb. Számomra néha olyan Szabi, mint aki nem tud feloldódni. Nem ismerem, lehet ilyen merev a jelleme, azonban az látszik, hogy nincs kellő rutinja, ha kamerába kell beszélni. Az a fura hanglejtés és tördelés, amikor magyaráz… nah azt szokni kell, mert egy ismeretlennek (nekem!) idegenítő hatást kelthet! Angéla se profi, viszont a 4-5. résznél ráérez, hogyan is kell csinálni mindazt, amiért a pénzét kapja. Holott kettőjük közül azt hittem, nála lesznek túlnyomóan az elégedetlenebb pillanataim. Fura, de a zsűrinél is ugyanazok a hibák, mint a műsorvezetőknél: Kamera előtt rájuk jön egy plusz maszk, amitől feszesebbek és erőltetettebbek. Nyilván a részek lefolyásával oldódik mindkét szakmai híresség, de ha valaki nem kitartó, akkor velük is elcsúszik a műsor folytatása.

3A3EF27E-4368-56D5-DDC1-71213BB6D588

A versenyzők persze hozzák a kötelezőt. Ők a főnyereménnyel és a megfeleléssel vannak elfoglalva. Ha akarnák, akkor se tudnák megjátszani magukat, mert a figyelmük másfelé lavírozok. 12 amatőr cukrász vág neki a megmérettetésnek, hogy 10 hét elteltével egyikőjük megkaparintsa a műsorcímét, valamint a velejáró 5 millió forintos főnyereményt. Hétről hétre egyre kacifántosabb feladatokban kell helytállniuk, és ez a jelző helyt áll a magyar kiadásban. Meg nem mondom, melyik részben (az évad felénél) kellett egy fura tortát csinálniuk, ahol főszerepet kapott a sokkoló (-36°-on működő fagyasztó). Mindenki tortája kívülről nézve katasztrófális lett. Nem kötöttek meg az anyagok, így szétfolytak. Szerencsére a vágást (=keresztmetszet és íz bírálása) követően többnyire mutatkozott az, amit Angéláénál láthattunk tökéletesben.

A hazai változatban két feladatot kaptak napi szinten a versenyzők, amik inkább a cukrász világot (A nyelvezetemben ez a tortákra fókuszáló témakör) érintették, mint a pékvonalat. Azért akadt olyan, hogy gyúrtak ilyen-olyan típusú tésztákat, de kisebb szeletet ragadt ki az összből ez a szekció. Ötletes feladatokból szerencsére nem volt hiány. Kaptunk mentes-feladatot, ahol a lisztérzékeny embereknek kedveztek; monumentálist, ahol el kellett készíteni egy olyan épületet, amire ha ránéz az ember, egyből adja, hogy az micsoda; sok-sok technikait, ahol egy kapott hiányos recept alapján kellett alkotni; valamint kedvencek részleg se maradhatott ki, hiszen a show azzal nyitott, hogy mindenki nyűgözze le a bírákat az általa legjobbnak ítélt műjével.

B10414F6-3635-2E29-CE29-6C3384B55C4D

13 versenyző, 10 napnyi megmérettetés. Fura, de az elején az Ide Süss! több dologgal húzott fel, mint amennyire számítottam. Nem tudtam elvonatkoztatni a tökéletes eredetitől, hiszen ott minden olyan klappul működik. Már olyan hülye gondolatok futottak át az agyamon, hogy ha ennyi dolgot meg kellett tartaniuk a váz során, akkor a műsorvezetőknél a két szinkronhangot is át kellett volna ültetniük. Nyilván kis anomália keletkezett volna fejben azoknál, akik nézik ezt is azt is, de ők legalább tudják, hogy miként kell megnyilvánulniuk. Dani persze ráérzett pár részt követően arra, amire kellett, Hajóst meg elfogadtam olyannak, amilyen, mert hát ő tényleg ilyen. Nem rossz, csak lehet mással jobb lenne az Ide Süss! műsorvezetése. Bár visszautalnék fentebbre, a narráció megy neki.

A zsűritagokat is elfogadtam idővel. Napokig agyaltam, hogy ki lehetne az a közismert idősebb híresség, akivel jobban tudott volna működni, aztán válasz hiányában rájöttem, hogy (1) vagy nekem nincs jártasságom ezen szakmai világ ikonikus arcaiban, (2) vagy nincs is ilyen jelenpillanatban – hiába keresnék.

F3FDBB1A-E3F4-8121-2433-68B46F370876

Utolsók között a vágásra hívnám fel a figyelmem. Alapvetően jól végezték a dolgukat az utómunkások és az operatőrök is, de ott maradt a kézjegyük a műjükön. Ez nem más, mint amikor lejárt a végső feladat végén az idő, akkor olyan, mint ha lecsapnák a biztosítékot, majd következik a bírálási jelenet. Nincs semmi átvezető technika, amivel folyamatosnak élnék meg a történéseket. Azokon az 1-2 másodperceken már semmi se múlt volna.

Összességében:

Cseppet sem vagyok elégedetlen. Tudtam, hogy bármelyik csatorna is vállalja be a hazai kiadás elkészítését, annak elsőre bele fog törnie a bicskája. A készítők próbálták jól venni az akadályokat, de csak kompromisszumokkal tudok rábólintani a sikerességükre. Ha elvonatkoztatunk a brit szériáktól, megszokjuk Hajós Andrást új környezetben, akkor hétvége alatt lecsordogál a 10 része. Nem kérdéses, hogy a napokban folytatom a 2. évaddal, mert kíváncsi vagyok első sorban arra, mennyi fejlődtek az előzőhöz képest. Bár azt alapul véve, hogy nagyjából egymás után vették fel a kettőt aggályaim vannak.

A versenyzőkről nem írtam bemutatkozókat, viszont a TOP3-mal abszolút egyetértek, ahogy a nyertes megválasztásával is. Őt hoztam volna ki a végelszámolásnál Én is. Orsi kiesését sajnáltam egyedül a játékmenetben, valamint Dusánkáét. Kettőjüket simán előrébb soroltam volna, de az tény és való, hogy amikor távoztak, akkor tényleg rájuk járt a rúd. Sok mindent baltáztak el.

Aki szereti a Sütimestert, annak a magyar kiadás kötelező – mondanom se kelljen! Picit csalódni fog, de a végére úgy is belátja mindenki, hogy azért jó, hogy a Viasat3 elkészítette ezt nekünk, mert nélküli lenne egy hiányérzete továbbra is az embereknek. Eleve, sokkal minőségibb, mint azok a cukrászműsorok, amiket a liChitv nyomat Stahl Judittal.

This entry has a rating of 3

Kommentáld!

Deception – Kezdett a sorozat

 
Beküldte: Kanyecc 2018 March 22, 20:05-kor a(z) kritika,Pilot témába.

Tavaszba lépve szép sorjában hozzák az újdonságokat az országos tévék. Az ABC tavaly elvesztett egy veterán nyomozós sorozatot a Castle személyében, így mindenképpen rámentek arra, hogy a májusi Upfronts alkalmával legalább egy olyan ötletet berendeljenek, amit bátran emlegethetünk méltó utód jelző alatt. A Deception próbál formabontó lenni, hiszen bűvész-átverős elképzelés nincs jelenleg a tévében, pedig az átlagemberek nyitottak erre a műfajra. Bevallom férfiasan, imádom nézni az ilyeneket! (Megannyi Criss Angelt láttam.) Csak ámulok, hogy képesek arra, hogy egy szimpla trükkel, amit korábban felvettek, átverjenek engem is. Olyan, mint ha tényleg gondolatolvasók lennének, holott ilyenről szó sincs, csak kijátszanak mindenkit.

Deception.2018.S01E01.HDTV.x264-KILLERS.mkv_000954401

Két dolog mindig társítható az átverős, bűvész koncepciók főhős jellemzőihez: az egyik, hogy nagyon jó megfigyelők; a másik, hogy képesek a fejünkkel gondolkodni, és ezt alapul véve kijátszani mindenkit. Nyilván az se egy utolsó szempont, hogy elterelik a figyelmünket, hiszen a csalás mindig akkor jön létre, mikor nem oda összpontosítunk, ahova kéne. – Mindezt azért éreztem fontosnak leírni, mert a The Mentalist és a Psych idéződött fel emlékeimből a pilotjá láttán. Mindkettő valamilyen módon kapcsolódik az átveréshez, mindkettőben jelen van jó humor is, ami innen se hiányzik. Na, de miről is van szó?

A történet középpontjában: Cameron Black, egy elismert bűvész. Jóképű, sármos és ért az emberek manipulánsához. Az egyik fellépését követően azonban egy gyilkosságot akarnak a nyakába varrni, amivel legnépszerűbb átverése, valamint egy többéven át magában tartott titok lepleződik le. Karrierjét aláássák, Ő pedig maga alá kerül. Stábja – mert a bűvészeknek is vannak háttérmunkásaik – se bírja már ezt a(z egy éve tartó) reményvesztett helyzetet, ezért felállnak és másfelé kezdenek el nézelődni, míg nem olyan ajánlatot nem kapnak, ami szinte visszautasíthatatlan. Ezzel egyidejűleg esik főhősünk ölébe egy olyan tévés bejátszás és ügy, amivel ismét magára talál.

Történt ugyanis, hogy az FBI elkapott egy igenfontos embert, azonban kicsúszik a karmaik közül akkor, amikor a repülőgéppel leszállnak a helyi reptéren. Kicsúszik szó talán kicsit pontatlan megfogalmazás, mert a látottak alapján felrobban a géppel együtt, azonban bűvészünk átlát a szitán és prezentálja a mi is történhetett tényeket az helyszínelőknek, akik beveszik időszakosan a nyomozásba, mint külsős besegítőt.

Deception.2018.S01E01.HDTV.x264-KILLERS.mkv_001665402

Manapság az ilyen külsős besegítőknek van csak élete és jövője a krimikben. Ott volt a Castle, ahol egy könyvírót ragadtak ki; a The Mentalist, ahol egy mentalistát. Fel is merülhet a keresztkérdés, hogy heti rendszerességgel miként fognak tudni szállítani ennyiféle különös ügyet, ami kapcsolódik a megtévesztéshez vagy az átveréshez? – Ez legyen az írók gondja, az viszont kikörvonalazódott a pilot által, hogy a kapcsot az átívelő történet adja meg. Ugye főhősünk karrierjének oda, de vajon ki profitált ebből, illetve mi lehetett az elkövetőnk oka, hogy kieszelje ezt a bravúros átverést? Az első évad biztosan ezeket a kérdéseket fogja boncolgatni, bár ha hosszúéletű lesz, valószínűleg csak évadokkal később fognak pontot tenni az ügy végére.

Jack Cutmore-Scott kapta a főszerepet, akinek duplán helyt kell állni. Egyszerre formálja meg Cameron-t és Jonathan-t, két ellentétes jegyekkel bíró testvért. Az ellentétet az adja, hogy utóbbi létezéséről senki se tudott, míg nem „előbbi” karrierje meg nem bicsaklik. A gyilkosság miatt leültetik, azonban Cameron-nak kezd összeállni a kép, miszerint valaki az életére tört, aki nem más, mint az a nő, aki testvére mellett ült a gyilkosság napján és a szemével nincs minden rendben. Ilfenesh Hadera formálja meg Kay különleges ügynököt, akinek a kedvében úgy lehet járni, ha a szabályokat betartjuk – csak hát főhősünkre pont ez nem a jellemző. Kettőjük között a kémia remekül működik. Ne feledkezzek el Amaury Nolasco-ról sem, aki a felesleges feszültség oldása érdekében van jelen, mint Mike ügynök. Rajong bűvészünkért, nagyon zöldfülű beállítottságot sugároz a sok mosolyt csaló megnyilvánulásával. Ez a trió véleményem szerint telitalálatos lett. Nem kell jobbakat keresni, mert a pilot nem az alakításukon csúszott el.

Deception.2018.S01E01.HDTV.x264-KILLERS.mkv_002531884

Most nem elégedetlenkedni akarok, csak a pilot során nem éreztem azt a húzást, melynek hatására egyből a második epizóddal folytattam volna. Szó se róla, nagyon szép a barna-zöld szemű gonosznő, és maga az ügy mögötti rejtély is foglalkoztat. A bűvészünk háttér stábja szintén azt a vonalat erősíti, hogy a potencia több szálon adott. Jó látni, hogy a segítők hétköznapi – már-már egysíkú – életébe is bepillantást nyújtanak, hiszen sokan elfelejtik azt a tényt, hogy a bűvész csak a show érdekében van jelen, minden más a háttérben zajlik. Visszakanyarodva… nem szeretném azt, hogy a végén egy átverős átverősének az átverős sorozatát kapjuk meg, amikor már azt se tudom, hogy ki van éppen lépéselőnyben a másikhoz képest. Gondolok itt az epizódvégi zárásra, amit összecsaptak – és méltán vagyok mérges rájuk, mert ennél azért többre hivatott.

Az egész részt áthatotta egyfajta jó humor, amit többségében klisére építettek, de most az egyszer nem zavart. Gondolok itt arra, amikor főhősünk promózza magát a helyi erőknél, vagy felteszik a költői kérdést: miszerint valóban nem látta egyetlen showműsorát sem? – …és így tovább. Az ügy végén pedig adnak a nézőknek megoldókulcsot az bűvészi ügy levezényléshez, ami után biztosan jön az a fajta reakció, ami Mike ügynéknél is.

Kell még 2-3 rész, hogy átlássam, milyen utat akar bejárni a Deception. Alapozásnak korrekt az, amit a pilotban láthattunk. Aki kedveli a műfajt, az azért adjon neki egy esélyt; aki pedig nem, az azért, hogy utána nyugodt szívvel dobja kukába. A főszereplők közötti kémia, egyensúly és bevonzás részemről adott volt. A mellékágra is odafigyeltek és most nem az átívelő történetre gondolok, hanem a háttér stábra. Inkább csak szerkezeti problémákat tudnék felróni, mert a vége az csapnivalóra sikerült, illetve a rész közben is azért akadtak álmosító jelenetsorok, felesleges klisék. Ha ezekre odafigyelnek, könnyedén meglesz a Castle utódja egy bűvész személyében.

This entry has a rating of 3

Kommentáld!

Rise – Kezdett a sorozat

 
Beküldte: Kanyecc 2018 March 17, 20:04-kor a(z) kritika,Pilot témába.

Fura egybeesés, hogy ennyi A Tanár cikk után kezdtem bele az NBC legújabb sorozatába, amit a csatorna marketing osztálya a Friday Night Light-tal és a Hamilton címekkel próbál eladni. Sehol egy említés a Glee kapcsán, mert nekem inkább arra hajaza az alapelgondolás, mint sem előbbi kettőre. Nyilván sokat vártak tőle, pontosan ezért pakolták a This is Us mögé – ha valaki nem lenne képben: ez a legnézettebb produkciójuk, amit még a The Voice-szal tovább alapoztatnak a 20 órási sávban. Neki 22 órától kell bizonyítania.

(A nézettségi mutatókkal folytatnám, bár ilyet sose szoktam csinálni. Múlt kedden nyitott az újonc, amit 11.17 milliós The Voice-epizóddal, valamint 10.93 milliós This is Us-szel vezettek fel. Vártuk is, hogy majd valami őrületes számot tesz le az asztalra, azonban ez elmaradt. Az NCIS: New Orleans-szal szemben elvérzett, ami 9.24 milliónyi amerikait ültetett képernyők elé. Neki csak 5.5 milliónyit sikerült. Ééés most jöhet az, hogy a 18-49 a lényeg náluk. Ott tényleg hozta a kötelezőt az 1.2-es demójával, viszont ha úgy nézzük, hogy felvezetője a 21 órás blokkban 2.8 magasságában járt, akkor bátran kijelenthetjük, hogy ez se lesz hosszú életű…)

Rise.S01E01.720p.HDTV.x264-KILLERS[eztv].mkv_000134672

A történet középpontjában: egy kisváros középiskolája és annak közössége áll. Adott egy tanár, aki többéve tanít, az osztályát nehezen tudja inspirálni – látszik is rajta, hogy kiégett. Egyik napról a másikra – miután leépítések vannak az intézményben – gondol egyet, és a megüresedett színjátszókör vezetését bevállalja. Nyilván ezt zokon veszi az aktuális irányító, aki csak a Grease-ben látja a sikert és a tündöklést. Tanárunk forradalmár akar lenni, ezért kiválasztja a Tavaszébredését a palettájából, mert szerinte sok olyan problémával foglalkozik, amik fellelhetők a mindennapjaikban, csak éppen senki se akar neki szót adni. Kemény reformokba is kezd, hiszen a No.1-nak beállított tehetségekből hirtelen mellékszereplőket csinál, és helyükre olyan – eddig ismeretlen vagy éppen elnyomott – tinédzsereket tesz, akik szerinte sokkal karakterisztikusabbak.

Hogy kötődik mindez a fentebb említett Friday Night Lights-hoz? – Nagyon egyszerű. Mint minden kisvárosnak, ennek is az iskola focicsapata adja a reménysugarat a kitörésre. Aki jól játszik, akit felfedeznek, az az egyetemi évi alatt ösztöndíjban részesülhet, arról nem is beszélve, hogy olyan helyekre juthatnak be, amikről más csak álmodozik. Másrészről, a sport nem csak az kortársakat, hanem a szülőket is kimozdítják a (szürke?) hétköznapjaikból, elmennek a különféle eseményekre és éltetik egyetlen csapatukat, sztár futóikat. Nem is véletlen, hogy ennyi támogatást kap a csapat minden tagja. De ne feledkezzük el arról, hogy a football csak mellékszereplőként van jelen.

Tanárunk elköveti azt a hibát, amit sose szabadna: egy focistát szemel ki a szakkörébe főszereplőnek. Meg is teszi a kezdő lépéseket, hogy az ifjú érdeklődését felkeltse, de ezt nem nézik jó szemmel mások. Próbálják támadni, ellenáll egy darabig, majd elbukik… ahogy az lenni szokott. A pilot persze az alapozásról szól minden esetben, így az utolsó percek kellő örömet szállítanak a csalódott arcokra – de ezt már akkor megmondtam volna, amikor az első megtorpanáshoz érkeztek a küldetés során.

Rise.S01E01.720p.HDTV.x264-KILLERS[eztv].mkv_001483539

A pilot számtalan hibával küszködik. Próbáltam megérteni, hogy főhősünket mi ösztönözhette, hogy elvállalja ezt a plusz feladatkört, amit a felesége se igazán támogat (hiszen kevés idő jut a családra!), azonban nem kaptam értelmes választ rá. Olyan, mint ha próbálná megmutatni, hogy a focin túl is van élet és ne nyomjuk el azokat a diákokat, akik nem a sportban látják jövőképüket. Nincs egy kiemelkedő karaktere a nyitánynak. Olyan, mint ha mindenki mellékszereplő lenne, s majd, aki tetszik később, azokból csinálnak főt. A tanár nyilván konstans szereplő, de semelyik fiatal se kapott olyan hangsúlyos szereplést, mellyel azt mondatná: na figyeljetek rám, én leszek a sztár. Nyilván, aki már látott többszáz sorozatepizódot, az leszűri kikre gondolhattak, de alapvetően mindenkit ugyanarra a sávra állítanék laikusként.

Már a kezdésnél elkövették azt a hibát is, hogy behozták a felesleges feszültségkeltéseket, amik engem egyáltalán nem mozgattak meg. Gondolok itt a tanár fiára, aki alkoholproblémákkal küszködik tizenévesen; vagy az egyik anyukára, aki hazudik a lányának, mert olyan személlyel kavar, akivel nem szabadna. Az epizódzárást is ide sorolnám, mert az egyetlen opciót vetették be az írók, amivel megoldást tudtak nyújtani a fennálló akadályra – holott mennyivel jobb döntés lett volna, ha csak 1-2 résszel később teszik meg mindezt. Szerintük kellett a happy end a végére, szerintem pedig elhanyagolható lett volna, mégis csak egy olyan városról beszélünk, ahol az embereknek küzdenie kell azért, ha akar valaki lenni. Ezt a nézetet aláásták elég hamar.

Sajnos látom a buta kliséket is, amikkel szétszedik majd az idegrendszerem. Biztosan bedobják a közösbe a választás fejtörőjét, miszerint fiatal főhősünk futball eseménye egybeesik vagy fedésben lesz a játékkörével. Láthattunk egy kibontakozó tiltottnak tűnő szerelmet, amiből várhatóan hasonlót fognak a látottak alapján kisajtolni. Lesznek szülői és szakmabeli támadások, amikkel számolhatunk és amivel számoltunk is már a kezdés során. Ez csak pár olyan dolog, amit jó lenne ha elkerülnének, de töredék esélyét látom.

Rise.S01E01.720p.HDTV.x264-KILLERS[eztv].mkv_001797023

Már megint csak a negatívumok sokasága jut az eszembe, holott akadtak olyan dolgok is, amik tetszettek. Ilyen a zene. Egyszer se éreztem azt, hogy mellényúltak volna. Követik a trendet, beleillettek az adott jelenetsorokba. Ott a képi világ. Az operatőröknek mehet a random dicséret, mert számtalanszor eltalálták a kameraállást, amivel egy snassz jelenetből a legtöbbet tudnak kihozni. Jól pásztáznak. A kedvenc pillanatképeim között tartanám számon azt, amikor a színpadon állnak és a reflektorfényében porszemek láthatóak. Apróság, de ezzel is tényleg hangsúlyt tudnak adni annak, hogy mennyire nehéz és elnyomott helyzetben vannak azok, akik ezt a délutáni elfoglaltságot választják a football és a drukkolás helyett.

Nem ez lett a legerősebb pilot, amit valaha láttam, de azt megfigyeltem, hogy ahol a sport felcsapja fejét, ahhoz sosem társul egyszerű élet. Nekem kicsit se juttatta eszembe a FNL-ot, továbbra is kitartok a bevezetőben írtakhoz, miszerint egy Glee utód megszületésének vagyunk szemtanúi. A This is Us-t követően az NBC bemerte vállalni ezt az elképzelést, hiszen sose tudni, miből lesz a csodabogár, de nagyon meglepődnék, ha pálfordulást tudnának elém tálalni. Egyelőre annyira adja magát a folytatás útvonala, hogy már csak azért is maradni fogok, hogy megerősítést adhassak a leírtaknak.

A potencia pedig abszolút adott a történet szempontjából, hiszen annyi karaktert sorakoztat fel, hogy bármikor ki tudnak egyet ragadni egy-két hét erejére – vagy le tudnak olyat építeni, aki mégsem váltotta be a hozzáfűzött reményeket.

This entry has a rating of 3

Kommentáld!

Korhatáros szerelem – Az 1. évadról

 
Beküldte: Kanyecc 2018 March 17, 12:04-kor a(z) kritika témába.

Februárban befejeződött a Korhatáros szerelem, ami a Tv2 saját gyártású produkcióinak egyik említésre méltó darabja lett. A csatorna inkább a gameshow és reality műfajában érvényesült az elmúlt években, azonban 2017-re egy romantikus komédiát is elénk tálalt, amit ugyanattól a gyártótól rendelt be, mint az RTL Klub A mi kis falunk esetében. Nyilván, ezek bíztató szavakká értek a premier kezdetéig, hiszen legtöbbünk fejében megvan, hogy Pajkaszeg: vicces, humoros, jól szerkesztett lett. Valami hasonló felruházással vártam a konkurencia újoncát, ami korrektül kezdett, de az évad felére elfáradt némiképp.

Korhataros.Szerelem.S01E04.1080i.HDTV.H.264.HUN-SFY.mkv_000934940

Ne rohanjak annyira előre, mert mindenképpen meg kell említeni a szombati premierblokkját, ami nem kis fejfájást hozott az újságíróknak az újabbnál újabb műsorváltozásokból adódóan. Végre megértük, hogy a Korhatáros szerelem által merjenek hétvégi timeslotra pakolni egy saját gyártású ötletet, ami azért emlékezetes és mérföldkő, mert azelőtt állandó jelleggel hétköznap esténként láthattunk hasonlókat. Most mondjuk fejben nincs meg, de talán a Csak színház és más semmi 3. évadja előtti részek is péntekenként futottak a Duna-n. Szóval a szombat tabu volt ilyen szempontból. Ha pedig megnézzük a 2018-as hétvégi mutatókat, akkor levonhatjuk a tanulságot, miszerint egy viszonylag minőségre törekvő magyar sorozat is képes – ritkán milliókat, de többségében – többszázezreket leültetni a képernyők elé.

Ha másért nem is, emiatt mindenképpen megérdemelte a létezését a Korhatáros szerelem, aminek második évadját még mindig nem kérte be a csatorna. Biztos sokakban felmerül a kérdés, hogy miért nincs döntés, mire várnak? Ez több mindentől függhet, de a fejtegetéseket megtartanám egy másik cikkre, most foglalkozzunk Eszterék történetével.

Korhataros.Szerelem.S01E09.1080i.HDTV.H.264.HUN-SFY.mkv_000483174

Anno nagyon mérges voltam a Tv2 marketing csapatára, hiszen olyan premierelőzetest gyártottak a sorozathoz, ami előre spoilerezett. Értsd: már a kezdetekben tudtuk, hogy Kamarás Iván által megformált férj lesz az egyik csavarja a történetnek, aki lekoccolt Amerikába egy jó nő miatt, és maga mögött hagyta népes családját édesanyjával együtt. Várható volt, hogy felbukkanásával „köpnek bele a levesbe”, hogy beszéltessék a magyar embert, viszont ezt akkor se már a premierje előtt kellett volna elénk tálaltatni úgy, hogy az 5-6. rész tájékán hozzák csak be a képbe. Hetibe „ráfeszültem”, hogy na, akkor majd most érkezik a bunkó férj, aztán mégsem, hoppon hagytak az írók. A lényeg, ez nem húzhatom be a szép húzások közé.

A történet az elején nagyon aranyos, szerethető volt. A harmadik rész táján mutatkozott az, hogy az írók csak ismételni tudják önmagukat. Eszter és Dávid kapcsolatából a bujaság kihalt, inkább a gondok csapták fel a fejüket, ami valószínűleg egy ilyen nagy korkülönbségű párkapcsolatnál is hasonlóképpen lenne, de ez egy fiktív sztori, még ha hasonlót találunk is az életben. Alakíthatták volna másképpen a történéseket, helyette felültek a „biztosra” – mert azzal úgy se lehet annyira mellé lőni. Igazuk lett, csak éppen így vált középszerűvé.

Nem feledkezhetek el arról sem, hogy a mellékkarakterek olykor jobbat, emlékezetesebbet alakítottak, mint a fők. Elég csak felidéznem Bőgős Bandit, akit Fenyő Iván formált meg. A csávó számtalanszor mosolyt csalt a számra, a végére pedig egy olyan gondolni se mertem rá-történetet írtak neki, ami magában rejtette kínosan jót! Számomra még István volt a telitalálatos karakter, akit Seress Zoltán formált meg. Nem kapott sok szerepet, azonban azok hangsúlyosak voltak. Bár az évad második felére jól elrontották, azonban ezt leszámítva kiválóan tartotta kordában feleségét, Júliát, a munkamániás negyvenest, akinek teljesen más az elképzelése a családalapításról, mint testvérének, Eszternek. A gyermek színészek olyannyira felejthetők lettek, mint a nagyi – a szükséges átlagos, ha bekellene lőnön őket, akik csak muszájból kaptak helyet a sztoriban, mégis csak egy új utakra vergődött családot kellett mutatnia a nézők felé, ahol inkább csak a dobálózó macskaköves út a jellemző.

Korhataros.Szerelem.S01E12.1080i.HDTV.H.264.HUN-SFY.mkv_000001919

Nincs vége az idegesítő dolgok sorának, ahol meg kell említenem azokat a nagyon gagyi és szerkezetileg felesleges drón-felvételeket, amikkel a 40 perces műsoridőből legalább 1-2 percet kitöltöttek. Aki nem ismeri Budapestet, vagy nem látott hasonló felvételeket a Youtube-on még azoknak se fog hiányozni, ugyanis képminőségben gyengébbek (értsd: mint ha csak HD-felbontásban rögzítették), mint amivel felvették a sorozatot. Erre nem tellett neki? Említettem, hogy szerkezetileg feleslegesek… mindez azért helyálló kijelentés, mert, amikor bevágtak egy nagytotált a fenti Boráros térről, vagy a Gellérthegyről, majd váltottak a következő jelenetre, akkor rohadtul nem az adott környéken voltak a színészeink. Egy másik dolog, amit valószínűleg a Barátok közt inspirálhatott, az Dávidék albérletének fentről filmezett utcasarki látképe. Fuhh… Miért kellett ennyiszer ugyanazt a snittet belerakniuk? És végezetül a napszakban való ugrálgatás az, amitől olykor a falat kapartam. Egyszer este van a kocsmában, aztán nappal a belvárosban, majd reggel… Ha napokban kellene számolnom a látottakat, akkor legalább 1 hétnyi esemény mutatkozott egy részben.

Sok a buta szerkezeti hiba a Korhatáros szerelemben, de még mindig amondó vagyok, hogy a belefektetett 13-szor 42 perc nem volt kidobott idő, mert akadtak olyan rejtett jóságok, amik miatt majd újranézném 2-3 év múlva, amikor olyan kedvem van, hogy magyar romkom kell. Azt leszögezhetem már most, hogy 6-8 résszel sokkal minőségibb lett volna. Az évad felénél elfogyott az ihlet, ezért kellett behozni Kamarás Iván karakterét, viszont vele sem tudták a középszerűt felhúzni egy elfogadható jóra.

Korhataros.Szerelem.S01E12.1080i.HDTV.H.264.HUN-SFY.mkv_001037671

Az írók törekedtek arra, hogy, ha még sem kerülne berendelésre a 2. évadja, akkor se maradjunk hoppon. Mondjuk, ilyen befejezéssel egyszerűen kaphat a történet egy reboot-ot, mert emlékeim szerint elmaradt az évadvégi cliffhanger. Jól dereng? Bár az antológiát is ráhúzhatnánk a szerkezetére, azaz új etap esetén új szereplőkkel valami hasonlót megint hozhatnának – nyilván, nem ez lenne a cél a folytatása kapcsán, hiszen megszerettük a karaktereket jó és rossz tulajdonságukkal együtt, de ha merészet akarnék álmodni, simán valami ilyet képzelnék magam elé. Akadnak jó hazai színészek, erre pedig a Valami Amerika 3 című mozifilm a legjobb példa.

A csatornának üzenném, hogy ne adják fel a kísérletezgetést csak azért, mert a vártaktól elmaradtak a mutatói. Azért átlagban 400 ezer nézőt leültettek, azt pedig ne feledjék, hogy nekik köszönhetjük a szombati hazai blokkot, amit azóta az RTL Klub és a DunaTV is átvett.

Végszó gyanánt elmondhatjuk, hogy több idegesítő elemmel rendelkezett az újonc, de ha ezek felett megpróbálunk szemet hunyni, akkor alapvetően egy élvezhető romantikus komédiát kaptunk. A két főhős között a kapocs telitalált volt, a kémia megvolt; azt pedig ne rójuk fel, hogy az írók nem voltak képesek elengedni a fantáziájukat a soft erotica irányába – amit mondjuk a Szürke ötven árnyalata-filmsorozat képvisel. Ha valami hasonlóval megspékelték volna, azaz kellő huncutsággal, akkor biztosan stabilabban hozott volna többet.

This entry has a rating of 2.5

Kommentáld!
Következő oldal »

free web stats