Game of Thrones – Kezdett a 4. évad

 
Beküldte: tess 2014 April 6, 15:05-kor a(z) Game of Thrones témába.

Az eddigi promok és ígéretek szerint a legvéresebb és talán végre a leggrandiózusabb évad elé nézünk idén a Game of Thrones kapcsán. Erre mondjuk minden lehetőség adott a Benioff – Weiss párosnak, lévén az elmúlt 3 évad adta karakterközi frusztráltság és a viharos sikert arató Red Wedding olyan minőségi táptalajt eredményezett, amit ildomos lenne már valami koherens történettel kiaknázni. Ráadásul az évad szlogenjéül szolgáló Valar Moghulis is egy jól megérdemelt vérengzésre enged következtetni.

game-of-thrones-s4-premier-b

Ahogy várható volt az eddigiek fényében a 4. évad is tovább folytatta a bosszantóan szerteágazó cselekményszálak szövését. Szerencsére azonban a készítőpáros kezdi kihúzni a fejét Martin seggéből, így végre nem ad hoc jelleggel kellett nyomon követnünk a karakterági szopóroller következő fejezetét. Helyette ésszerűen a viszonylag érdekesebb, de legalábbis fajsúlyosabb karakterekkel zsúfolták tele a nyitányt. Oké, a zsúfolással némileg túloztam, nagy meglepetésre a script mindvégig egész kellemes mederben haladt. A szokásos kapkodásnak és frusztráltságnak a legapróbb jelét sem mutatta, sőt néhol a lassan védjegyül szolgáló depresszív tónust is képes volt elhagyni. Még a végén megéljük, hogy a készítőpáros meghallgatja az imáimat?

Nem hinném, ugyanis a szokásos öncélúság és az ebből adódó darabosság továbbra is uralta a képernyőt. A Red Wedding utózöngéinek bemutatását példának okáért a létminimumra korlátozták, de azt is csak azért, hogy az amúgy sem rózsás helyzetben lévő Sansa-ba egy újabb gyomrost lehessen elejteni. Ugyanez igaz a Királyvár hatalmi machinációitól fuldokló érdektelenségére. Jamie visszatérés és szokatlan szimpátiája jobbára csak a felszínt kapargatta, akárcsak Joffrey tenyérbe mászó pimaszsága. Peter Dinklage persze megint kéznél volt, akárcsak a fanyar humora, ami így valamelyest mentette a menthetőt. Ugyanakkor ígéretes mentsvárnak tűnik a frissiben behozott Oberyn Martell, aki már az első pillanatban nyilvánvalóvá tette dekadens bosszúvágyát. Pedro Pascal alakítása eddig roppant intenzíve, sőt az ugyancsak frissen leigazolt Indira Varma oldalán egy rég nem látott karakterközi chemistry is prezentáltak. Mindezt alig pár perc alatt, bravó!

game-of-thrones-s4-premier-a

Ugyancsak üde színfoltnak bizonyult Daenerys emberi oldalának a kihangsúlyozása. Halovány reményként megcsillant némi érzelmi töltet, de gondviselő nagyasszony témakör sem merült feledésbe. Még a végén sikerül hátrahagyni a krónikus istenkomplexust és a sárkányok aduászként való traktálását. Show Jon esetében is üdvözítő volt az eddigi esetlenség elhagyása. Végre eljutottunk arra a pontra, hogy a Falnál történt események is lebilincselőek tudnak lenni.

A premier mentsvárát viszont mégsem ezek az apró változtatások adták, hanem az Arya – Véreb szál. Weiss-ék végre belátták, a karakterközpontú elbeszélés mit sem ér egy fajsúlyos katartikus élmény nélkül, mely a sorozat világában egyenlő a bosszúval. Az meg külön öröm, hogy ezt a nyúlfarknyi csúcspontot a létező legvelősebben mutatták be. Maisie Williams és Rory McCann közt nagyon rendben volt az összhang, a záró képsor meg egyenesen ütött. Hihetetlen, de az ehhez hasonló részenkénti csúcsra járatásokkal egészen más irányba lehetne elmozdítani az egyre inkább széteső cselekményszálat. Első blikkre ez mindenképp rendben volt, kíváncsian várom a folytatást.

This entry has a rating of 4

Kommentáld!

Game of Thrones – 3×09 – Red Wedding

 
Beküldte: tess 2013 June 5, 22:26-kor a(z) Game of Thrones témába.

Vitathatatlan tény, George R.R. Martin regényciklusával az HBO cefet jó helyre lapátolja a pénzt. A Game of Thrones, az eddigi 3 évad alatt instant watercooler sorozattá vált, vagyis lehetetlen olyan embert találni, akinek ne lenne meg a véleménye az intrikától és magas fokú szarkeveréstől átitatott sorozatról. Itt a blogon nem különösen nagy kedvenc, inkább tartom egy bravúros iparos munkának, sem mint az évtizedet meghatározó televíziós tényezőnek.

Winter is coming. Boring is coming.

Ezzel a frappáns idézettel akár le is rendezhetnénk D.B. Weiss kreatív bábáskodása alatt készülő sorozatot, ami ugyan látványos, néhol meglepő grandiózusságot sejtet, de a maga módján mégis csak egy helyben toporog. A bőrére eresztett karakterszálak látványosan nem tartanak semerre, inkább csak úgy lógnak a levegőben. Az a kevés történés, ami előremozdítaná a történetet sorra az öncélúság és a manipulatív hatásvadász mentalitás áldozata lesz. Nincs ez másként a 3. évad 9. részével sem, csakhogy az eddig begyakorolt struktúrán Weiss egy olyat csavart, ami konkrétan felért három egymás utáni gyomrossal.

Nem szokásom figyelmeztetni a spoiler veszélyre, de a jóízlés és persze az élmény érdekében, most megteszem. Szigorúan saját felelősségre tessék lapozni!

Tovább…

This entry has a rating of 5

3 Hozzászólás

Game of Thrones – 3×01 – Valar Dohaeris

 
Beküldte: Kanyecc 2013 April 1, 11:54-kor a(z) Game of Thrones témába.

A tavasz (látszólag!) megérkezett. Csak a Game of Thrones premierje kellett, mert így kinézve az ablakon épp süt a nap, csicseregnek a madarak és még mielőtt valaki azt hinné, hogy az április 1-jével szemezgetnék a bevezetőben, az a legnagyobb bolond – már bocsánat. Visszakanyarodva a lényeghez, a Trónok harca új évadja elstartolt cirka háromnegyed évnyi szünet után. A sikerének kulcsát több oldalról meglehet közelíteni. Valakik, de leginkább az ellenszenves olvasók úgy vélik: a média fújta fel akkorára, amekkora éppen, és csak nekik köszönheti népszerűségi mutatóját. Van a másik éra, akik a könyvet olvasván kíváncsiak arra, hogy David Benioff-ék mivel generáltak 3-4 milliós nézettséget. Illetve van a harmadik, akik nem olvasták a könyvet, de mégis odavonzza a tekintetüket ez a különös fantasy világ. Na, én közéjük tartozom.

Fura, de bátran merem állítani, akár kőbe vésni az alábbit: nem biztos, hogy heti rendszerességgel nézni fogom. Talán kicsit elbizonytalanodtam vagy éppen az izgalom kedvéért jobban ráállt a szervezetem a darálásra. Franc se tudja, de most úgy érzem ez a helyes! Másrészről, ugyanaz az érzés talált be, mint amikor még a Lost futott. Végre egy olyan sorozat van ismételten képernyőn, amelynek minden részét valami apró szösszenet miatt lehet szeretni. Nincs felesleges üresjárat, inkább csak alapozás, ami nélkül néha könnyebb lenne jobban élvezni az adott epizódot, de sajnos ez egy elengedhetetlen tényező egy olyan fantasy-drámánál, ahol egy zsáknyi fő- és visszatérő szereplővel dolgoznak. Amondó vagyok, hogy belekezdek írásom mondandóbb felébe, lehetőleg a szpoilereket elkerülve.

Felemás kezdést kaptunk. Hosszban ugye terjedelmesebb, mint a network adók része, de az epizódidő kibővítéséről már írtunk. Kb. egy-másfél epizóddal lesz hosszabb a 3. évad ezáltal, mint az előzőek. Örüljünk, hiszen sok kicsit sokra megy. Hiába beszélünk 54 perces 3×01-es részről, még se sikerült mindenkit beleépíteni az évadkezdésbe. Ez így van rendjén, hiszen abból csak kapkodás lett volna. Ilyenkor gondolkodom el mindig, hogy mi alapján húzzák meg a fontossági sorrendet. Oké, nyilván egyes esetekben adja magát, mert a cselekmény valamelyest kiszámítható (pl.: rég láttuk, muszáj betenni), azért is húzzák rá a kritikusok a sakktábla jelzőt. Tulajdonképpen most megint csak egy alapozó részt kaptunk, ahol inkább a karakterek játékával akarnak lenyűgözni, mint sem a fordulatokkal. A történet lassan, de határozottan bontakozik ki. Látjuk is az időbeli előrehaladást. Próbálták a legtöbb tájat belecsempészni.

Ahol előre haladást véltem felfedezni, az a CGI. Valami zseniálisra sikerült a sárkányok mozgása, illetve „pajkossága” – ha kifejezhetem így. Hasonlóan remek kivitelezést a Merlin-nél láttam utoljára. Azóta se többet, de ez is arra ad következtetni, hogy évadról évadra egyre jobban előre haladnak a vizuáliseffekt-mesterek. A helyszínekből se volt hiányunk. Jártunk északon, láthattunk várat, illetve kikötőt. A havas jelenetnél teljesen átjött a zord, rideg és hideg tél érkezése, ami sok jóval bíztat. Mellesleg az operatőrök munkájára se lehet panaszom, mert remek kameraállásokkal dolgoztak.

A szereplők között is volt néhol bravúrozás. Lady Margaery lopta be a szívembe magát ritka gyorsasággal úgy, hogy a 2. szériában nem túlzottan tudott hatással lenni rám. Ergo, van kellő fejlődés a karakterek között is. Nyugodt szívvel emelem ki a Makulátlanok kiképzőjét, aki a fura (ez milyen?) nyelvű beszédével, illetve szókimondóságával kellően megmosolyogtatott. Vártam is, hogy vele egy képkockában lévő női karakter mikor szól be neki, de úgy tűnik ez a merész klisé csak az én fejembe fordult meg. (Ki tudja, lehet hogy a tolmács nélkül is megértette volna – erre akartam kilyukadni. Poénnak tökéletes, amondó vagyok.)

Nem lehet amellett se elmenni, hogy 30. percig halálra untam. Szerintetek miért élveztem jobban a második felét, mint az elsőt? – Ha magam válaszára volna valaki kíváncsi, akkor csak annyit tennék hozzá, hogy adtak az élvezeteknek. A fentebb kiemelt karakterek ugyanis ekkor tűntek fel, illetve a rész végére jobban visszarázkódtam a Trónok harca világába. Ismét bebizonyították a készítők azt, amit az elmúlt részeknél: nem kell harci jelenet egy Föld lenyűgözéséhez, elég ha jól castingolunk, valamint jó párbeszédeket írunk. Azaz, megint előjön a sakktábla effekt, ha jól mozgatod a bábuid, akkor simán legyőzhet bárkit. Még mielőtt valaki arra gondolna, hogy akciódússág nélkül hova ment el annyi pénz, az vegye szemügyre jobban az évadkezdést, mert volt hova beleölni.

Does the dumb bitch know we’ve vut off their balls?

A 3×01-es rész évadkezdésnek jó, de az igényeimnek kevés. Talán ha nagyobb rajongó lennék, akkor jobban bele tudnám élni magam a fantasy érájába. Alapozásnak tényleg elment, de ez számomra csak egy erős közepes. Jöhetnek a kövek, láncra verhettek. Most nem a rosszmájúság beszél belőlem, inkább csak az igazság. Láttunk fordulatosabb epizódot, biztosra veszem lesz még pár. Na, rájuk tartogatom a jobb pontszámot. Mindenesetre a 3×02-t még hetibe nézem, aztán lehat, hogy majd 3×05-nél egy minidarálással lesz szintre hozva, mert az előzőekre alapozva, mégis csak kedvelhetőbb úgy, mint hetiben.

Pontszámban: 3.25/5 – mivel 3,5/5-nél rosszabb, de 3/5-nél erősebb, csak a mi rendszerünk ezt nem támogatja.

This entry has a rating of 3

1 Hozzászólás

Game of Thrones – Ez volt a 2. évad

 
Beküldte: Kanyecc 2012 June 13, 0:13-kor a(z) Game of Thrones témába.

Hol is kezdjem? Most kellene valami frappáns bevezetőt írnom, de úgy is tudom, hogy akit érdekel, az elolvassa, legyen az bármennyire jó vagy rossz. Túl vagyok a második 10 epizódon. Hiába ígértem meg, hogy heti rendszerességgel írunk róla, valamint nézője leszek: nem sikerült. Utólag belegondolva magamnak adok igazat, illetve a lustaságomnak, mert jobb volt „egyhuzamban” lepörgetni a(z elmaradt) részeket, mint kiböjtölni. Az utolsó kettőnél pedig zajlottak az események. Lehet, hogy most borítom ki a bilit egy-két embernél, de nem kell tovább várunk a Lost-utódjának megszületésére. Már jelen van, tavaly óta. Nem tudok másképp tekinteni a Game of Thrones-ra, hiszen ha minden kis apró dolog értelmet nyer az idő múlásával. Ebben rejlik a szépsége, csak épp a fantasy részlegbe lett átültetve.

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem tetszett az 2. évad. A színvonalat tartotta. Hetente öröm lett volna leülni a főcíme elé, ami egy komplett világot tárt elénk. Hiába olyan hosszú, cirka 2 perces, még így sem sikerült elmélyítenem, hogy mi-merre. Másrészről, olykor úgy helyszínek tűntek fel, amit bele kellett ütemezniük a fix időbe – ami cseppet se kis feladat. Nem kis feladat az se, amit a hangmérnökök/zeneszerzők véghezvittek. Az utolsó részeket a Nexus S telefonomon néztem, de az a hanghatás, ami átjött a fülhallgatón olyan volt, mint ha otthon az 5.1-en hallgattam volna végig. Ez a két részleg, amire egyáltalán nincs panasz. Hozták azt a teljesítményt, amit az előző szériánál, s talán olykor még tetőzték is azt. Na, ha valaki nem értette, hogy miért közöljük a hangmérnökök díjátadóját, akkor majd talán most rádöbben, hogy nem csak nézni kell, hanem fülelni is.

A történetre is haladt szépen előre, több szálon. Ha ki kellene osztanom rá pontszámot, akkor 3-3.5/5-nél többet nem adnék rá. Itt jön képbe a Lost-utód jelző, amit a bevezetőben írtam. Kapjuk folyamatosan a sztorit, olykor a hangsúlyokat kisebb látóterekre helyezve, viszont felmerül jó pár kérdés, vagy csak épp ötletellgetés, hogy ez mégis mire volt jó?! Legjobb élőpélda Joffrey kiismerhetetlen énje. Gyakran tettem fel a kérdést, hogy ha ennyire pöcs, akkor miért ragaszkodik ennyire Sansa-hoz – persze az utolsó részben megkapjuk a választ, mellyel egy időben csattan a pofon az arcomon, mert annyira evidens. No mindegy!

A sztorit bármennyire is szeretem, csak összességében éri el az élvezhető kategóriát. (Azaz nincs „letettem a hajam” hatás itt.) Ha epizódokra szétbontjuk, akkor azt kapjuk, hogy „ár-apállyal” épül a part, majd kopik, majd épül, majd kopik… Teljesen hullámzó, bár néha egész jól bontják ki a történetet. Ezt aláírom, nem firtatom, viszont eléggé unalmas is egyidejűleg. Hiányzik a pörgés. Bár az utolsóelőtti a legjobb ellenpélda, mert ott tényleg hozzák azt, amivel könnyedén kinyögi az ember, hogy huhbazdmeg. A hullámzó teljesítményemet támasztja alá az is, hogy a 2×03-05-ig csak voltunk az éterben, azonban a 2×06-ban kicsit tetőzött, majd előkészület a 2×07-08-ban, hogy aztán a 2×09-ben elérjék ismételten a kívánt hatást. A finálé pedig teljesen vegyes felvágott.

A szlogent viszont nem hazudtolták meg: War is coming! A 2. évadban csak ízelítőt kaptunk abból, ami közeleg: a tél és a háború. Vajon melyik lesz a kegyetlenebb? El lehetne vinni filozófiai irányba azt a kérdése is, hogy: Ki a legnagyobb esélyese a Hét Királyság trónjára, de a 2×09-ben a csattanóval rá kell döbbennünk, hogy rohadtul nem látunk bele az írók fejében, illetve túl nagy az elképzelt világuk, amiből csak egy töredéknyit kaptunk. 4-5. évadnál fogom azt mondani, hogy most érdemes újranézni. Eddig se lesz rossz, de kb. olyan, mint ha egy 10 fejezetes könyvből 2 fejezetnyit kiolvastam volna. Összességében: csak egy falat csont. Melyik ház népe húzhatja ki a végén magát? Fogalmam sincs, dehogy az, akire leginkább számítanánk, már biztosabb tény.

A színészi játékra továbbra sincs panasz. Ki a kedvencetek? Rámerem tenni a fejem, hogy az Ördögfióka – vagy hogy is nevezték Tyrion-t, aki megvívta élete első harcát. Van olyan, akit levett a lábáról Joffrey? Fel a kezekkel! Szerintem, ha valakinek, akkor Jack Gleeson-nak kellene egy díjat adni, mert remekül játssza el az ellenszenves királyfit, aki számtalan – hülyébbnél-hülyébb és – meggondolatlan döntést hozott. Ha kedvenc nem is, de a legutálatosabb és legirritálóbb karaktert megszemélyesítő címet simán hazavitte. De várja’… hát pont ez a szerepe! Miről beszélünk? A legerősebb női karakter vitathatatlanul Daenerys, aki Emilia Clarke alakít. Ehhez kétség nem fér, ha pedig igen, akkor a 2×10-es rész kimaradt az életetekből.

Amúgy baromi sok szereplővel dolgoznak. Az egyensúlyt eltalálni szinte lehetetlen olykor. Ezért is van az, hogy néha megfeledkeztem arról, hogy van egy elfeledett csapat, akikről már 1-2 része alig esett szó. És ez valamilyen szinten elklisézi is a történetet. Legyen az gyermek fellógatás. Klisémentes – tessék megnyugodni! Csak a józan logika és a nagy képzelőerő hazudtolhatja meg kijelentésem. Nekem előbbiből van egy kicsi.

A főszereplők (kik is azok, mert rohadtul nehéz belőni őket)mellett kapunk néhány ígéretes mellékszereplőt is, akik fura jellemükkel lopják be magukat a szívünkbe. Az évad abszolút kiemelkedője Jaqen H’ghar volt, aki Arya szálán tűnik fel, mint a kvittség kiegyenlítője. Szó szerint láthatatlan karakter lesz, mivel alig volt szerintem 20 percnyi szerepe, mégis most is előttem az arca, és az, amit abba a rövidke időben elkövetetett. Ejha. A csajokról se feledkezzünk el, hiszen Shae személyében azt is megkapjuk, méghozzá milyent?! Nem hittem volna, hogy félreteszem a csöcsnézegetést, amikor képernyőre kerül. Mármint van esze, nem csak segge és pinája, meg melle. Ritkaság! (Jegyzem meg, volt olyan rész, amikor egyetlen mell, punci, semmi se villant. Talán próbálkoztak az írók?)

Láthattunk több várat, illetve egy nemsemmi csatajelenetet, ami a mozivásznon is megállná a helyét. Nem véletlenül a 2×09-es részt emlegetem annyiszor. Alig akartam hinni a szememnek, hogy létezik ilyen tévés produkció formájában. Aztán ott voltak a várak. A nagy totálos überdurva látképek, amiktől szintén letettük a hajunkat, valamint az egekbe dicsérhető CGI-munka mellett a díszletes kollégák kreatívsága és élethűség megvalósítása. Három szóval: látványtervezők kitettek magukért. Pár példa: égő vár, sétáló farkasok, hóban élő „eszkimók” (nem tudom a nevüket). Egy másik pillér, ami nagyon erős a Game of Thrones fantázia világában.

A sorozat, ami hat az érzelmekre, leginkább a finálé és abból is Daenerys mutatványa váltotta ki mindezt. Meglepetésként ért, szó se róla. Vagy a WTF-érzést se feledjük el, amikor a Feketevíz-öbölbéli csatára került sor és az Ördögfióka bemutatta azt, ami simán bekerül a GoT-történelmi könyveibe. Látványos és hatásos megmozdulás volt.

 

Összességében azt kell mondanom, hogy a Game of Thrones 2. évadja jóra sikerült. Nekem az első továbbra is jobban tetszik. Talán azért, mert akkor nem voltak ekkora elvárásaim vele szemben. (Dehogynem!) Talán csak bemesélem magamnak, mert nehezen osztom ki manapság a jó pontokat. Nem hiszem. Azért se, mert – mint azt olvashattátok gomiso-n – többször untam el magam évadközben, ami a történet lassúságára vezethető vissza. Amiért lehúzom az ez! Most képzeljük magunk elé a két évad történéseit egybesűrítve, mértéket megtartva… Kegyetlenül ütött volna. Harmadik évadra maradok, sanszos hogy marad ez a nézési módszer. Szokáson nem kell változtatni. Amit viszont az HBO sose csináljon vele: ne vágja ketté őszi és tavaszi felvonásra egy etapot se, mert azzal megöli!

This entry has a rating of 4

1 Hozzászólás

Game of Thrones – 2.02 – The Night Lands

 
Beküldte: Kanyecc 2012 April 11, 20:47-kor a(z) Game of Thrones témába.

Eltelt a második hét. Van olyan, aki így számolja a heteket. Áprilistól! A Trónok harca 2×02-es epizódja is megérkezett, és a nézettségi adatai magukért beszélnek. 3.86 milliós évadkezdését mindössze 3.77 millióra harcolta le. Elenyésző. Ez is arra ad következtetni, hogy a minőség nagyon is jelen van a produkcióban. Az HBO nagyon ráállt a kampányára. A Youtube-on nemegyszer botlottam bele a reklámjába, amiket az adott videó lejátszása elé dobnak. Facebook-ról ne is beszéljünk, mivel ott többe botlottam.

Az emlékképeim haloványok mára, viszont a héten szintén lecsekkoltam azt a 2. részt, ami szerintem jobbra sikerült az évadnyitásnál. Kicsit másfelé vitték el szálakat. Többet foglalkoztak azokkal a szereplőkkel, akiket szeretek. No, de spoileresen folytatom a tovább mögött.

Tovább…

This entry has a rating of 3.5

Kommentáld!

Game of Thrones – 2.01 – The North Remembers

 
Beküldte: Kanyecc 2012 April 3, 15:35-kor a(z) Game of Thrones témába.

Csak lesz a Trónok harcából spoileres kritika, mivel visszaolvastam az előzőt, és abba nem merültem el a történet kivesézésébe. Bár érthető, hiszen kb. 20 „kolléga”, ha hozzá tudott volna szólni, és isten igazán, nem Névszavától várnám az épkézláb kommenteket, akik csak úgy eljöttek a premier előtti vetítésre. (Ha már panaszkodás, akkor azért kihangsúlyoznám, hogy nem értem azokat az újságírókat/bloggereket, akik a helyben kiadott sajtóanyagra úgy tekintenek, mint egy ereklyére, melynek tartalmát minden látni szeretné. Egy ilyen eseményen egyből leesik, kik azok akik otthon mozognak a sorozatérában, és kik azok, akik csak szeretnének. Vicces életkép volt, jót mosolyogtunk Bruzsy-val és szucsitg-gel.)

Nem panaszkodni akarok, de legközelebb inkább a rajongóknak tervezett premier előtti vetítésre kéretem be magam, mert az mégis csak hangulatosabb. Ott tartottam, hogy tegnapelőtt visszatért a Game of Thrones. Nem akarom ismételni magam, így a részleteket tessék elolvasni ezen cikkünkben, inkább a tovább mögé azokat csalnám, akik látták mind a 11 részét, és beszélni szeretnének a látottakról. Halkan megjegyezném, hogy a könyvet továbbra se olvastam.

Tovább…

This entry has a rating of 3.5

1 Hozzászólás

Game of Thrones – Kezdett a 2. évad

 
Beküldte: Kanyecc 2012 March 28, 0:23-kor a(z) Game of Thrones témába.

Abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy március 23-án az HBO Magyarország székházában megnézhettük a Trónok harca évadnyitásának első két epizódját. Nem kell irigykedni, mert szar érzés, de tényleg. (Nincs irónia szavaimban!) Ti legalább várjátok az április 2-át, míg mi – had számoljam csak ki – április 16-án kapunk új epizódot. Ez van. A lényeg, hogy április 2-án az HBO Go műsorán elérhető lesz a 2×01-02-es epizód feliratos változatban. A másik fontos dolog, hogy április 15-én startol a szinkronos változat, míg 2-án az HBO-n a feliratos. És a rossz hír, hogy június 4-én búcsúztatjuk a 2. évadot, hiszen ez is 10 epizódos lesz, mint az előző. Ne rohanjunk annyira előre, amondó vagyok, mivel bele se kezdtünk még a nézésébe.

Tulajdonképp a 2. évad ott folytatódik, ahol az első abba maradt. Ez a szép az HBO fantasy sorozatában, amelynek díjra jelölésében még a készítők se hittek. (Eddig 11 díjat és 37 jelölést zsebelt be az első felvonással.) Néha örülök az időben való ugrálásnak, főleg az etapok végén, hiszen akkor megengedett, azonban most kár lett volna ilyennel kísérletezgetni. David Benioff és D.B. Weiss hasonlóképp látta, és inkább elénk tálalt egy amolyan: vihar előtti csendet – mint folytatást. Ugye az előzetesekből leszűrhettük, hogy a tél mellett a háború is közeleg. A királyok megvívják majd seregeikkel a harcukat, hogy átvegyék a trónt. Kellene persze szövetségesek is ahhoz, hiszen egyedül mindenki kevés. Ezt a toborzó szálat indítja el az írópáros, illetve a kétségbeesést, mint jelenséget, mert igazán senki se érzi magát nyeregbe. Ezért mondhatom azt, mint egyszerű néző, hogy ebből bármi lehet, mint az első felvonásban az egyik főszereplőnek a kiírása esetében.

Nem követik a kliséket. Én, mint tudatlan, aki se a szinapszisokat, se a könyveket, se az írott interjúkat nem olvasom, örülök a tudatlanságnak, mert ez egyfajta nyugalommal önt el. Minden bizonnyal a könyvolvasói  összedugják a fejüket, amikor eltérnek az alapsztoritól, amikor más mellékszereplőt éltetnek ahelyett, akit valójában kellene. Boldogok a tudatlanok – tartja a mondás, és valóban könnyebbnek érzem az életemet így. Pláne, hogy a történet annyira gördülékenyen halad előre, hogy olykor észre se vesszük az 50 perc elröppentét.

Az évadnyitó rész össze-visszaugrál a színhelyek között. Olykor elveszíthetjük a fonalat, de ha a rész végére érünk, azt mondjunk, hogy huha, ezt jól összerakták. A kapocs pedig néha annyira egyszerű, és látványosan nagyszerű, mint az 1×1. Nehéz spoilermentesen írni, nézzétek el, hogy írok is valamit, meg nem is, de a Trónok harca 2×01-02 hozta a bevált stílusát. Mit takar ez? Akik azért nézték eddig, mert imádják a komplexségét, azok folytassák; mert csak a jéghegycsúcsát látták. Akik azért nézték, mert bolondulnak a dugós jelenetekért, azok megkapják. Csöcsök, puncik, szexjelenetek – sőt, tovább mennek: láthatunk lovon ülős masztizós-mellgyúrós jelenetet, amit személy szerint többre értékeltem, mint előbbi hármat. Végülis a petting egy fontos dolog. Mellesleg a belőle kikerekedő poén hozza azt a hatást, ami rányomja a kiszámíthatatlan jelzőt.

A szexualitás mellett az erőszak se egy utolsó dolog a GOT-ban. Megrázó (és egyben meghökkentő) jelenetnek véltétek az egyik főhősnek a lefejezését? Na, akkor majd a dupla kezdésben összecsukjátok a szemetek, amikor egy sokkal igazságtalanabb halálítéletet rendelnek el. Pislogtam. Jah, és várom a PETA fellázadását is, hiszen ne azt higgyétek, hogy a lovak csak a Luck-ban fognak hullani. Oké, ez most kicsit morbid volt, és ízléstelen, viszont pont emiatt a nyersség, és realista megjelenítés miatt érezzük a sorozatot elképesztően valósnak.

A stáb új helyszíneken forgatott. Ha havas tájat láttok, akkor az nem azt jelenti, hogy műhóval kísérleteztek egy nagy stúdióban. Az azt jelenti, hogy Izlandra elutaztak. Hiteles az egész. A főhősök tényleg vacognak a zord időjárásban. Rájuk nézel és kiver a hideg. Ez fordítva is igaz, amikor egy sivatagos tájon vándorol a másik „törzs”. Bár a kopár pusztaság számomra inkább tűnt műbbnek, mint a havas táj. A CGI viszont nagyon pöpec lett. A farkasok szépen felcseperedtek. Néha olyan valósak, mintha élők lennének. Bár azt megjegyezném, hogy néha túlzottan nagyok lettek. (Vagy csak túlságosan közeli a kameraállás? – mondja meg, aki látta.) A sárkány se rossz. El tudnám nézegetni. Ilyen kicsibe még nem okoz fejtörést, ám majd amikor olyan nagy lesz, mint pl.: a Merlin-ben, akkor azért aggódhatunk a mozgása és hasonlók miatt. A fura, hogy ettől se igazán félek. Tudom, hogy ezek a vérprofik meg fogják oldani. A főcím végülis maradt a régi, csak megkapta az új helyszíneket. – Tapasztalt GOT-rajongók mondták, nekem fel se tűnt volna.

Összességében: a kezdés tényleg jó lett. Mire fel akkor a pont levonás? Hát egyrészt 5/5-től nagyon távol állt. Arra eléggé gyúrhatnak. A poénok és a női karakterek viszont borzasztó erősek. Főleg utóbbiak vitték hátukon a nyitást. Tényleg igazat kell adnom a You Win or Die-ban hallottaknak. (Nem láttátok? Pótoljátok tüstént.) A minőség nagyon adott. Érzésem szerint a 2. évad úgy fog elröppenni, mint ha leültünk volna egy vágatlan Gyűrűk ura elé: nézzük és nem akarunk felállni a kanapéból, mert annyira lebilincselt az, amit láttunk. Továbbá tetszett a sok fiatal színész jelenléte. Basszus, némelyik amatőr, mégis úgy játssza a szerepét, mint ha profi lenne [elismerő csettintés].

Április 17-én találkozunk, akkor biztosan lesz egy újabb poszt, immáron keményen a spoilerekbe mélyedve. Addig meg majd tess karolja fel.

This entry has a rating of 4

3 Hozzászólás

Game of Thrones – Ez volt az 1. évad

 
Beküldte: Kanyecc 2011 July 10, 21:40-kor a(z) Game of Thrones témába.

Hajdanán, amikor mindenki az égbe magasztalta a Game of Thrones-t a fene se gondolta volna, hogy ennyire le tud ültetni. A dupla részes pilot megnézése után hosszú szünetre vonultam vele, míg a sorozatnéző társadalom heti rendszerességgel izgulta végig és várta ki a történéseket. Ők döntöttek-e jobban? Nem hiszem. Nekem két nap elég volt a gyönyör megtapasztalására, az is csak azért nyúlt ilyen hosszúra, mert élni kell. A Trónok harca egy komplex sorozat, olyan, mint egy Harry Potter vagy egy Gyűrűk ura filmsorozat. Azért hasonlítom hozzájuk, mert a szereplőgárda népes, a rivalizálások számottevőek, és az elképzelt világ életre keltése meglepően élethűre sikeredett. Nem lennék meglepődve, ha többen döntöttek az első évadjának megnézése után arra a döntésre, hogy elmennek az egyik közeli könyvesboltba és megvásárolják a következő kötetet, mert 2012 tavasza messzebb van, mint az idei tél közeledte.

A kezdetekben nézegetnem kellett a családfás posztunkat, mert az arcmemóriám kicsit tré, arról nem beszélve, amikor A és B beszélget egy C személyről… no de ki is az a C személy – mondtam általában. Az HBO remek kampányt folytatott. A hype-nak köszönhetően többen nézték részről részre, mint a premierjét. Fura, hogy pont a kábeles tévécsatornák tudják használni ezt a szót, ennek az erejét, míg az országosok sorban hullajtják a „nagyjaikat”. (Legyen az egy ABC-s FlashForward vagy egy NBC-s The Event. A sorsuk közös.)

Minden sorozat velejét a történt adja. Ha elfuserált, akkor az egész veszett fejszenyél. George R.R. Martin olyant „vetett papírra”, amivel bevonul(ha)t a sorozattörténelembe azáltal, hogy elkészült a regénysorozatának tévés adoptációja. A készítők megígérték azt, amit másik is megszoktak, de egy idő után fittyet hánynak rá, mégpedig a könyvhöz való hűséget. Nem olvastam egyik kötetét se, annyi időm eddig sose volt, holott megtehettem volna, mert az HBO elküldte az elsőt. Így csak mások által mondottakra tudok hivatkozni, alapozni. A visszajelzések pozitívak, ezért is merem ajánlani figyelmetekbe. Kisebb eltérések, hozzátevések voltak – hogy mik, mondja meg az, aki tudja, de a lényeg: a főszál az adott. Másrészről, hiába 10 részes az első évad, ami egy 6-700 oldalas könyvhöz képest korrektnek (?) tekinthető (hiszen egy HP-nél ~2-2.5 órás futamidő van egyre), még sincs benne teljes egészben minden. Maradtak ki jócskán jelenetek. Hiszek George R.R. Martin-ban, aki mellesleg ott a készítők között. Ezért jelentem ki, hogy meg merem várni a második évad premierjét a folytatás olvasása nélkül.

Beszéljünk az évadról. A legszebb dolog benne, hogy kerek a történet. A finálé olyanra sikerült, amivel noha elmaradtak az „ez büntetett” kategóriától, de mégis azt tudtam volna kérdezni, hogy hol az 1×11-es epizód. És akkor esett csak le, hogy baszki, nincs több. Várni kell jövő tavaszig, mert az HBO csak 10 részt kért be. A másik szépsége a sztorinak a választékos összerakása. Fel szoktam hozni a rosszabban megírtaknál a futamidőt, amikor felesleges, untató jeleneteket tesznek bele; vagy amikor unalmas párbeszédekkel nyújtatnak. Ha George-ék ugyanennyit szállítottak volna, csak éppen 13 epizódban, akkor se lettem volna elégedetlen, mert jól esett nézni, élvezni minden másodpercét, minden karakterét, minden gerinctelennek titulált húzását, amivel a nézőket megbotránkoztatták. Nem lennék meglepve, ha valaki úgy döntene, hogy nyáron újra nézi egyszer, kétszer, de akár háromszor, mert biztosan felfigyelne olyan dolgokra, amikre első nézés során elsiklott.

Tetszett, ahogy a szavakkal bántak. Petyr Bealish és Varys párbeszédeit egyszerűen imádtam. Úgy osztották egymást, hogy egy kívülálló dicséretnek vélhette volna. Olyan bölcs szófordulatokat használtak, amivel kb. mindegyikőjüket a királyi trónba ültetné az egyszerű ember. Én csak a politikus szócskát használnám. Mesterien tudják az embereket befolyásolni. Elhitetik a jóságot, közben pedig úgy cselekedtetnek, hogy számukra kedvező legyen a felállás. Zseniális. Már csak miattuk, illetve a macska-egér játékuk (de ki a macska, és ki az egér?!) miatt érdemes időt szentelni rá. Hiába várta azt a nép, hogy majd a Stark-ék közül kerül ki az egyik olyan arc, amit isteníteni fogok, hát még se így történt. Persze ismételten ki kell emelnem a könyvírójának nevét, mert nélküle ez se sikerülhetett volna. Ezért is helytálló az a kijelentés, hogy egyes részeket teljes egészében (értsd: szorul szóra) átvettek az irományból.

A készítők tudtak gazdálkodni a pénzzel. Pont minap emlegettük a Terra Novát, amivel elbánt a hype és a megvalósítás. A Game of Thrones-nál cseppet sincs erről szól. Olyanok voltak, mint a hangyák, akik gyűjtögetnek a nehéz időkre. Láthattunk volna überbrutál, mozivászonra illő háborús jelenetet, ehhez képest nem kaptunk, inkább lespórolták, de igazat megvallva, nem is hiányzott egyáltalán. A zenére, a megvalósításra, az egyediségre ment rá a költség summája. Már maga a főcím se egy rosszul összerakott „jelenetcafat”, amit a legtöbb sorozatnál megszokhattunk. Van mondanivalója. A nézőket útba igazítja, segíti a tájékozódásban, amivel egyre jobban elmélyítenek bennünket eme csodálatos képzeletbeli világban.

Miért utálják annyian a félembert? – Ezen tűnődtem hosszasan. Ha lenne annyi pénzem, hogy visszahálálhassam az életbemaradásomat, akkor miért ne tenném? Miért ne hágnék meg megannyi szép nőt, vagy szafkát, ha megtehetem? Miért dobnám el magamtól az élet szépségét, ha az apámnak oly mindegy mit csinálok? – Nincs igazam?! Imádtam. A második, sőt harmadik olyan karakter, ami nélkül a történet hiányos lenne. Szállítja azt a színvonalat, amivel megbotránkoztat minket az író, viszont ez a megbotránkoztatás valójában csak ironikus, mert ha tehetnénk, mi se cselekednénk másképp.

A spórolásnál tartottam. Ígértek 20 ezer fős hadjáratot. Nem sokat láttunk belőle. Volt 2 ezer fős összecsapás, ahol a java ember otthagyta a fogát. Semmit se láttunk belőle, csak „halott statisztákat” a menet végén. Felháborodtam? Nem! Azért, mert okosan ívelték át azt a részt, ahol meghúzhatták a nadrágszíjat úgy, hogy marad pénz sok másra.

Na, térjünk rá a történetre. Egybe daráltam, így nagyon nem tudom szétszabdalni a részeket. Sorry. Annyi viszont fix, hogy részről részre javult. Az utolsó részeket erősebbnek éreztem, mint az elsőket. Illetve, az évad közepén érzékeltem némi visszaesést, amit aztán korrigáltak. Az igazat megvallva ez utóbbi a darálás miatt már elfelejtődött. Az 1×09-es epizód pedig csak a buta amerikaiakat botránkoztatta meg. Két főszereplő halálát bejósoltam volna bármikor. Először még csak az egyik Stark gyerekre tettem volna a voksom. Ellenben, mire elértünk az évad utolsó részeihez, már tudtam, kiktől kell megválni. Klisés? Dehogy, csak ha jól logikázik az ember, akkor megtanul az író fejével gondolkodni. Hiányoznak? Cseppet sem, mert ezáltal olyan karakterfejlődésen estek át/esnek át a hozzátartozók, amit imádni fogunk. Az 1×10-es rész végére pedig az egyiket meg tapasztalhattuk. Nyam. Ahhoz képest, hogy ütős zárást, hatalmas „pofám leesik” cliffhangert vártam, olyant kaptunk, ami méltó az egész Game of Thrones-hoz. Aranyközépút a tökéletesebb szó rá. Az első kötetet precízen, gondos szál elvarrással, és pár meglévő kibontásával fejezték be.

(Nem akarok elmélyülni a Trónok harca történetében. Nem akarok spekulációkba esni, mert ezekre ott vannak a rajongói oldalak. Ez persze nem zárja ki, hogy a kommentek között megtárgyaljátok azokat a részeket, amik vagy kivágták a biztosítékot, vagy rabul ejtettek. Tessék beszélni róla, fogunk mi is, de nem kritika formájában.)

Összességében:

Ritkám mondok ilyent, de simán el tudnám képzelni, hogy jövő héten újra előveszem a komplett első etapot, és egy nap alatt ledarálom, vagy két este alatt. Amelyik éppen jól esik. A Game of Thrones minőségi sorozat. Nem nagyon tudok rá rosszat mondani. Az pedig, hogy ugyanazt a díszletet újra felhasználták egy másik környezetbe: zseniális. Csak szemfüles nézők vehették észre a hasonlóságot. Végre egy produkció, ahol nem hátrány a népes szereplőgárda. Istenem, hányszor panaszkodtam, amikor a Heroesban vagy másban először elvesztettem a fonalat; amikor feleslegesnek véltem egy-két karaktert.

Zárásképpen annyit, hiába tetszett, akkor se fogom megvenni/kikölcsönözni a második évadot. Nekem, így sorozatformában jött be. Maradni akarok ennél. A casting isteni lett. Hogy ti miképp döntötök az már rátok van bízva.

This entry has a rating of 4.5

Kommentáld!

Game of Thrones – Winter Is Coming (Pilot)

 
Beküldte: tess 2011 May 5, 17:14-kor a(z) Game of Thrones,Pilot témába.

Érdekes egy téma ez a Game of Thrones hype hullám, ami az utóbbi pár hétben uralja a sorozatos médiát. Mindenki oda meg vissza van tőle, istenítik égre-földre és szemlátomást egymás gondolatait lopkodják a kritikusok. Az persze tény volt eddig is, hogy az HBO minőségi produktumot tesz le az asztalra, de hát istenem most akkor az összes high-value cucc előtt dobjam hanyatt magam? Tudom, a következő kijelentésem sokakat visszavet a fejlődésben, de azt kell mondjam a pilot alapján a Game of Thrones nem nagy eresztés!


Kezdjük mindjárt azzal, hogy nem olvastam a könyvet, szóval nem tudok és nem is akarok érdemben nyilatkozni George R.R. Martin klasszikus regényciklusáról és a sorozat könyvhűségéről. Aki meg ezen lovagol az sajnos elfelejti a legalapabb tényt, vagyis sorozatot nem egy szűk rétegnek gyártanak, hanem az instant nézőknek, akiket meg kell fogni és le kell ültetni a képernyő elé. Ez most jelen esetben nálam totális bukta volt, de ezzel nem vagyok egyedül  érzésem szerint.

Kezdjük mindjárt azzal, hogy a pilot hihetetlenül kimért és vontatott volt. Mások ezt lassúságnak tartják, egészségükre. Nettó 40 perc alatt hozni ezt a szintet valóban lassú történetvezetés lenne, 1 óra után viszont… hmm… kínos türelem játék. Persze tudom én, nagy ez a fantasy világ és ha alaposan felépítjük, akkor a végén majd lesz nagy halleluja, de addig ugye ki is kell bírni. Szóval jelen esetben, ha jól számoltam 4 szálon megy majd a játék, amiből a pilot részben a Winterfell jutott döntő szerephez, azon belül is a Stark ház. Gondolom a sorrend majd részenként cserélődni fog, de most legalább kaptunk egy korrekt alapozást, bemutatták a főcímben meglepően jól demonstrált világot azt csókolom.


Persze mindenki számára roppant gyorsan evidensé válik, hogy itt nem a fajsúlyos és fordulatos történeten lesz a hangsúly, hanem a karakterizáción. Előbbi persze az évad során még megváltozhat, de a jelenlegi formátum egy az egyben a családi viszályokra és az intrikákra lesz kihegyezve, ami korrekt karakterfejlődéssel párosul majd feltehetően. Ehhez persze kell egy remek casting is, ami érzésem szerint adott, bár azt remélem mindenki elismeri, hogy azért ennél többre képesek a színészek. Mindenesetre Sean Bean tökéletes választás volt a Stark család élére. Egyszerre kemény és igazságos, marcona és szerető. Mindezek mellett kimért is talán, én némi rejtett agressziót véltem felfedezni benne, de hát ez a jövő zenéje még. Ugyancsak remek választásnak bizonyult Peter Dinklage is, aki némi fanyar humort is bele tudott sulykolni a karakterébe. Ismert név még Lena Headey (Terminator: TSCC), aki érdemben nem nagy szerepet kapott, de látszik az alakításában a potenciál. Ugyanez igaz Jason Momoa-ra (Stargate Atlantis) is, aki alig szólalt meg, de ezt a kemény barbár szerepet mégis remekül hozta mellőzve a bevett keménykedős kliséket, értsd hunyorgás és társai. Aki viszont toronymagasan vitte a prímet az Emilia Clarke volt, aki sajátságos eyecandy vonulatot hozott magával. A szűzies báj végig tapintható volt, akárcsak csak a fajsúlyos és érzéki játék, miközben egy barbárral kellett szabályosan közösülnie.

Ami viszont vitathatatlan az maga a tálalás. Az HBO szemlátomást saját határait feszegeti, elvégre sorra állnak elő a húzósabbnál húzósabb költségvetésekkel és egyszerűen nem tudnak tévedni. A látvány egyszerűen büntet, nincs mese ez bőven mozivászonra kívánkozik. CGI betétből igaz nincs sok, de az rettentően klappol, látszik rajta a ráfordított idő, pénz, szakértelem triumvirátus. Ehhez jön a középkori kosztümbe ültetett fantasy világ, ami megint csak látványosan lebilincselő. Itt bizony minden apró részlet a helyén van, szemlátomást érezni az író George R.R. Martin bábáskodó kezeit, ami valljuk be nem is nagy baj. Bár szerintem az HBO veterán Tim Van Patten nélküle is simán hozta volna ezt az élményt a rendezői székben, de mint mondottam így még jobban klappolt az egész.

Talán pont emiatt sikerült olyan jól az atmoszféra teremtés is, bár ez mostanság kábeles adónál standardnak számít. Ettől függetlenül persze az HBO sem volt színvonalas, éppen ezért a kötelező vér-csöcs-lógó fejek szentháromságot bőszen adagolták is. Érzésem szerint kicsit túlzottan is, lévén elég gyorsan leesett, hogy kemény vidékről van szó, de hát nem árt a sulykolás sem néhanapján.  Sajnos a remek atmoszférához a zene jelen esetben nüánsznyit sem tett hozzá, ami Ramin Djawadi (FlashForward, Prison Break) érdeme. Ez kihagyott ziccer eddig, elvégre egy  jó fantasy-nak mindig a zene ad eposzi köntöst, néhanapján némi heroikus pátoszt.

Summázva azt kell mondjam GoT nem váltotta meg a világot, pedig sokan nagyon is ezt várták tőle. Mondom persze ezt a pilot alapján, mielőtt a nép halálra kövezne. Szó se róla korrekt iparos munka, ami a megvalósítást illeti. A színészi teljesítmény már közepes, holott a casting remek. Ezt tudjuk be a rengeteg karakternek, ami ugye lehetetlenné tette a fejlődést. A történet meg akárhogy is vesszük édes kevés volt. Egy monstre alapozásnak simán beillett, de ezt igazán nem bő 1 óra alatt kellett volna megjátszani. A remek kritika és persze az egykori Rubicon-os fiaskóm miatt kitartok, de ha ez a sorozat nem az HBO-n menne és nem ekkora hype övezné én tuti kaszálnám. De mondom, mindez a pilot után van.

This entry has a rating of 3

3 Hozzászólás

Game of Thrones – Pilot rész

 
Beküldte: Kanyecc 2011 April 20, 10:50-kor a(z) Game of Thrones témába.

Winter is coming!

Mivel, ha nem az alábbi idézettel kezdhettem volna a legstílusosabban kritikámat. Oly sokszor hallhattuk előzetesekben. Oly sokszor olvashattuk a plakátokon. Oly sokszor emlékeztünk meg arról, hogy a magyar HBO félrefordította a „Tél közeleg”-nek. Az elmúlt két hétben elGOTásodott a blog. A csatorna elővette a szokásos kampány-hadjáratát, amivel a közönséget fel tudta spékelni. Előzeteseket, majd különböző interjúkat, illetve színfalak mögött videókat tett közzé. Mindezt olyan mennyiségben és hosszúságban, hogy a Blu-ray – mert a DVD-re tutira nem fog mind rá férni – kiadására simán rá tudom mondani a „must buy” jelzőt. És nem állok messze a valóságtól, mert tényleg kitett magáért minden régióban. Mielőtt belekezdenék az észosztásba, képzeletbeli kalapomat had emeljem meg a könyvírója és a csatorna előtt (…) szóval kezdjünk bele!

Az elején ki kell hangsúlyoznom, hogy a könyvnek egyetlen egy betűjét se olvastam. Teljesen szűzen ültem le elé. Annyit tudok róla, hogy a kezdőrész közel 900 oldalas, amit ilyen olvasói buzgósággal, amilyennel mostanság meg vagyok áldva: félévembe telne a kiolvasása. (1) Elszoktam tőle, (2) nincs olyan könyv, amit ne tudtam volna félretenni a legizgisebb jeleneteknél, csakhogy foglalkozzak valami mással. Ettől függetlenül érdemes lenne neki állni, mert a kritikai visszhang alapján: könyvhű produkciót tálaltak elénk vasárnap este. Jah, és az csak az előélet volt. Jegyzem meg. Sixx a legutóbbi ütközésünkkor mesélte el, hogy még a könyvben olvasott párbeszédeknél is találhatunk betűre megegyező visszaköszönést. Hát igen, ilyen amikor ott van a készítők sorában egy „kötöm az ebet a karóhoz” író, aki egyben a könyvírója is.

George R. R. Martin-ról volna szól, akinek a fejéből kipattant ez az egész. Félelmetes, mekkora kreativitás kell egy komplett képzeletbeli földrésznek a megtervezéséhez, kialakításához; illetve a megfelelő módon a történetbe foglalásához. Kellenek az „ütőképes” karakterek, jobbára különbözőek, mert szükségünk van a „színességre”. Istenigazából a legeslegnagyobb feladat: a mozaikok többségének egyszerre való mozgatása lesz, hiszen ez adja azt az érzetet: hogy jöhet a folytatás! Miért állt meg itt a sztori?! GRRM megcsinálta.

A történet eléggé komplex. A pilotban esélyük se volt kitérni mindenre. Nem is ez volt a célja írónknak. Kiemeltek két családot, illetve négyet, akikre ráfókuszált. – Ez viszont nagyon tetszett. (Láttam azt a bizonyos családfát az HBO.com-on, amelyen fel vannak tűntetve, hogy ki-kivel áll és milyen kapcsolatba. Eléggé durva.) Összeszedett pilotot kaptunk. Hanyagolták a sűrítést. Szépen fokozatosan vetítik elénk a Hét Királyság eseményeit, problémáit. Nem kell sietni. Az átlagnéző ezért talán kicsit vontatottnak, lassítottnak érezhette, viszont higgyétek el, ez az aranyközépút ahhoz, hogy ne veszítsük el a fonalat. Másrészről, az egy órás futamidő gyorsan elröppent – szerintem. Eseményt esemény követett. Sehol se éreztem azt, hogy felesleges jelenetet vágtak volna bele. Két szálon futott a sztori. Mindegyiket egyenletesen folytatták. Az ok-okozati tényezők precízen illeszkedtek egymáshoz.

Erős cold opennel nyitottak. Ilyennel tényleg le lehet ültetni a nézőket és egyben fel lehet vezetni a fantasy vonalat, mert fel kell többször hívni a figyelmet: ez nem valós történéseken alapul, hanem kitalálton. Spoilerek miatt csak annyit, hogy a Winter is coming rejtett tartalommal bír. Ez adja meg az alapok egyik felét, hiszen a tél egyben a változást takarja. Többről van szó, mint hogy lehull az első „idei” hó. Rejtett metaforát vélhetünk felfedezni.

A karakterek kivesézése előtt két fontosabb dolog. Az egyik a főcím, melynek láttán leesett az állam. Az HBO ismételten összehozta. Az előző produkcióikban (Treme, Boardwal Empire, The Pacific) is ütőképest másfél percest dobtak össze, viszont a Game of Thrones-é kiemelkedően jó lett. Egyszerűségében rejlik a nagyszerűsége; hiszen ha jobban belegondolunk, akkor betájolja a Hét Királyság területét azok előtt is, akik nem bújják a netet és informálódnak pluszba. Elkalauzol a különböző városokba. Kicsit oly módon, mint ha egy szerepjátékkal játszanék, és annak az introját pillantottam volna meg. Nincs ezzel probléma, mert ez adja azt a pluszt, amitől „ízletes” és lehengerlő. A másik a képi világ. Kalapomat emelem, mivel sok helyen a nívós, A-listás színészek leszerződésére költenek sokat, míg a GoT esetében a látványvilágra. Városokat húztak fel. Amit a Camelotban láthattunk, na hát az egy kezdő próbálkozása. Teljesen élethetű a környezet, a díszlet. Meg is követelnénk, mert ezért olyan drága a produkció. (A harmadik zárójeles a ruházat. Simán be fogják a legjobb kosztüm készítők zsebelni a jövő évi díjakat.)

A szereplők körében két alakítási kör figyelhető meg. Az elsőben az odaadottság, az átitatottság köszön vissza. Emily Clarke-ra és Kit Harington-ra gondolok, akik nagyszerűen játsszák el a rájuk szőtt szerepet. Előbbi a nonverbális jelek sokaságával hengerelt le. Ott van az arcán minden átfutó gondolata, félelme. Nézed és csodálkozol, hogy ilyent máshol miért nem láthatsz. Az ártatlanság megtestesítője, amit részben a ruházatával, részben a „fehérségével”, de legfőképpen az alakításával hangsúlyoz. Utóbbi, azaz Kit pedig az elkötelezettségével, a „kötöm az ebet a karóhoz” stílusával érdemelte ki a legjobb alakításért járó házi trófeát.

(Egy kósza pozitívum: Érdemes lesz megfigyelni a testtartásokat, amire külön gondos odafigyelést szántak. Elképesztő. Gondosan össze lett téve.)

A másik alakítási kör, az sajnos a negatív jellemmel bír, mivel egyáltalán nem tudtam beleképzelni a rájuk szőtt szerepbe. A legkirívóbb Lena Headey és Nikiolaj Coster-Waldau, akiknek a jelenléte szabályosan idegesített, irritált. Elképzelhető, hogy ez volt a cél, illetve az ellenszenvnek a megteremtése, mint megannyi más koncepcióban?. (Már csak az utolsó képkockákra célozva.) Remélem kevesebbszer köszönnek vissza a későbbiekben.

Most hirtelenjében fogalmam sincs, melyik sorozat volt az, amely szereplőinek egyikének a nevét se tudtam megjegyezni, sőt a beazonosítása is időbe telt volna. A lényeg, hogy a Game of Thrones-ba annyira eltérnek a színészek, az alakítások, hogy egy rész után is megmarad 10-ből 9 az emlékezetben. Ez is a precízségre ad következtetni, mert ha netán többet szerepeltetnek, akkor lehet csúszik a mérleg az egyik irányba és oda az egyensúly.

Hogyan tovább? A nyitott kérdés ott az epizód végén. Illetve több is adódott közben. A pilot két szálon futott. Tiszta sor. Az egyikben egy bizonyos esküvőre, szövetségre épült; míg a másik a királyra és a legmegbízhatóbb barátjára. Tartom magam a kijelentésemhez, miszerint ha lassúnak is tűnt a kezdés, ez így volt korrekt. Eleve, ha valaki ennyi pénzt öl bele egy produkcióba, simán elvárja, hogy ne az első részben lője el minden ütőképes lapját.

A Game of Thrones zseniálisan összeállított fanatasy lett. És mondok jobbat. Simán kinézem pár nézőből, hogy a kezdés után elmennek a könyves boltba, hogy megvegyék az első kötetet. Késztetés adott nálam is. Abszolút leültetős. A folytatásra maradok. Ha valakit ennyivel nem vettek meg, akkor azt csak sajnálni tudom.

 

Utószó: Ne kelljen minden HBO-s projektnél kihangsúlyoznom azt, hogy meztelenkedés teljesen megengedett. Láthatunk „korabeli” csöcsöken, formás popsikat. Csoroghatnak a nyálak.

This entry has a rating of 4

1 Hozzászólás

free web stats