„America is watching ABC!”

Ezt nevezem találatnak. Basszus kulcs, mekkora időugrásnak lehettek a folytatásban szemtanúi. Jó látni, hogy a ’90-es évek elején is fektettek pénzt és időt a csatornapromózásra. Az ABC 1990-es őszi csatornaajánlóját nézhetitek meg a folytatásban, amikor is olyan sorozatok futottak, mint a The Young Riders, a MacGyver, a China Beach, a The Wonder Years és még sok más. Hogy hogyan is nézett ki anno a műsorrend, azt a tovább mögött megtaláljátok, előbb jöjjön a 2 és fél perces éneklős videó, melyben Neil Patrick Harris is feltűnik fiatalon.

Tovább…

Done!

Ledaráltam! 204 epizódot megért That ’70s Show azon szitkomok közé tartozik, amit bármikor, bárhonnan szívesen újra néznék. Ez egy remekmű. Hogyan volt erre képes a Fox? És mostanság miért nem képes ilyen maradandót alkotni? Mi változhatott az elmúlt 10 évben? (Kicsit többen, tudom!) A sorozat 1998 és 2006 között élt meg 8 évadot. Most az egyszer nem kritikai oldalról fogom megközelíteni, inkább csak leírom a gondolataimat, miért lett nálam a No.1 szitkom egy kis időre, de a TOP10-ben ott a helye.

’90-es években egy olyan koncepciót gyártani, ami a ’70-es évekbe repít vissza? WTF! Valljuk, nem sok ilyen van, pláne szitkomok világában. Kicsit fura is volt leülni a pilot epizódja elé, mert lerítt róla, mennyire gagyi. Fakó képernyő, fura haj- és ruhaviselet. Hova csöppentem? – tettem fel egyből a kérdést, de a humorával hamar magával ragadott és végülis maradtam az egész sorozat.

(Itt jegyezném meg, hogy az HBO Comedy által készített szinkronnal történt a darálása. Sokan esküsznek az eredetire, de ahhoz nem volt szerencsém, viszont egyik haverom, aki az első két évadját angolba darálta le hamar átállt a „honosítva nézők” oldalra. Szóval annyira rossz nem lett.)

Kétség nem fér hozzá, hogy ez az a sorozat, amit látni kell. Magam se tudom igazából, hogy mivel sikerült ennyire belopni magát a szívembe, de esti kikapcsolódást kétségtelenül garantálta. Jah, hogy miről szólna? Van egy haveri társaság. Pár fiú, pár lány és egy cserediák, aki… ízé nem tudjuk honnan jött, de ott van, mert felkarolták és bevették a bandába. Szabadidejükben általában (értsd: mindig) Forman-éknél csöveznek, tévéznek vagy éppen alkohol után sóvárognak. Mint azt a mostani fiatalság is csinálni szokta. Jah és ott van még a fő, meg a kör, merthogy néha előveszik a zöldbarátot és körbe ülve beszélnek minden marhaságról.

Mindenkinek megvan a maga örült szokása. Ott van Red Forman, azaz Eric apja, aki harcolt a vietnámi háborúba, gyakta a sárgákat és visszasírja a kommunista időket. (Azok a régi szép idők.) Felesége, Kitty ápolónő a helyi kórházban, aki nem veti meg az alkoholt nap közben se. Ott van a lányuk, Laurie, aki egy „utolsó kurva” hírében áll a fiúk körében; illetve fiúk, Eric, aki megszállott Star Wars rajongó. Eric haverjai között: Donna (a nagymellű), Michael (az „agynélküli”), Jackie (a cicababa) és Fes (a cserediák) kap helyet. A szereplőgárda jóval népesebb, szóval akit részletesebben érdekelne, használja a google-t.

A klisés dolgok persze belőle se hiányozhatnak. Négy pasi, két csaj. (Ez a haveri felállás, szülők és mellékszereplők nélkül.) A józan logika adja, hogy egy csajjal két fiú mindenképpen fog kavarni, sőt, ha nem mindegyik. A sok ökörködés mellett a háttérbe mennek a szerelmi szálak. A kezdésben Jackie-Michael párosról kell beszélni, majd a későbbiekben ez kicsit kibővül és/vagy átalakul. (Nem spoilerezném el, hátha van olyan, akinek éppen most hozom meg a kedvét az egészhez.)

Nehéz lenne megmondani, melyik évad volt a legjobb. Egyet viszont tudok, az utolsó kettőt nem élveztem annyira, mint az előző hatot. A közepe – negyedik és ötödik – lehetett talán a legjobb, amikor még se éretlenek, se túlérettek nem voltak a szereplők. Minden évadnak megvolt a maga zenei világa. Az ötödikben Led Zeppelin-láz, a hatodikban The Who-láz, a hetedik pedig a Rolling Stones-láz, a nyolcadikban Queen-láz tombolt.

Azt se feledjük el, hogy megannyiszor tűnt fel a részekben az a bizonyos újság, amitől zengett egy darabig a crossover rovatunk. Rengeteg jó beszólás hagyta el a karakterek ajkát. Ott van Red-nek az állandó „fenékbe billentős” szövege. Mennyi módon tudta ez elmondani… Vagy Michael-nek az idióta megnyilvánulása, arról nem beszélve, hogy fűhatása alatt mindenki átment tudásba és felfedezett örült dolgokat vagy éppen rádöbbent az élet szépségeire. Áhh. Nehéz felsorolni mindet, mert tényleg nagyon sok ilyen volt.

A sorozatzáró epizódja hasonló volt a Lost-éhoz, azaz minden karaktert visszahívtak, merthogy időközben pár főszereplő eltűnik és helyükre érkezik új. Kaptunk egy visszaemlékezős részt, avagy a sorozat színe javát. A legjobb pillanatok morzsába szedve. Ez kellett a végére. Itt is maradt sok elvarratlan szál, mint ahogy a fentebb emlegetett ABC-s remekmű esetében. Pl.: Nem tudtuk meg, honnan jött Fes és mi a valódi neve? – egész sorozat alatt megannyi lehetőség lett volna elárulni, de a készítők direkt hajtépésként nem árulták el.

Kapott spinoff-ot is, ami rövid életű volt és That ’80s Show címet hordozott. Be kéne nevezni rá, mivel nagyon foglalkozta, hogy mit sikerült benne összehozni, sőt, az angolok is feldolgozták Days Life These címen. Megannyi csatorna megvette az ismétlési jogát az eredeti koncepciónak: The CW, TeenNick, ABC Family, MyNetwork TV, FX, TV Land TVTropolis…

Szerintem, itt most lezárom, mert gondolat lenne még sok, viszont reménykedem benne, hogy ezzel az ajánlóféleséggel sokak kedvét hoztam meg. Pontszámot ne várjatok!

U.I.: A vendégszereplő gárda is nagyon népes: többek között Summer Glau is beugrott, amiről írtunk is.

Sokan emlegetik a mai napig is ezt a sorozatot,  mondván a 2005-ös, mára befejeződött My name is Earl igazi klasszikus, nem hiába hozták be anno a hazai televíziós csatornák is a magyar piacra. Az alábbi képet elnézve, minden bizonnyal igazuk is van, hiszen még az utólagos promózása sem tűnhet óriási baklövésnek, persze ez egyéntől is függ.

Az angolsorozatokon mindig elmerengek. Évről évre egyre jobb koncepciókkal lepnek meg bennünket az angolok. A Coupling nem mai darab, viszont ha már ütőképesség kerül szóba, mindenképpen szót kell említenünk a Doctor Who-ról, ami a Sci-Fi Channel-en kötött ki vagy éppen a Life on Mars-ról, amiről az idén az NBC készít egy remake-t. Utóbbi idén ősztől láthatunk és még koránt sem értünk a sor végére. (Ott a Skins, a Jekyll, a The Office, stb.) Tehát sok-sok remek ötlet, amik előbb-utóbb honosulnak/remake formájában tűnnek fel az amerikai közönség előtt.

A sorozat remekül hordozza a régimódi szitkom elemeit. Mielőtt még belevágódnánk a sűrűjébe, tekintsük át a sztorit. A felállás tipikus: Három férfi és három nő keresi az igazit. Mind harmincas éveit verdesi már. A bonyodalmak szintén adottak. Ott van Jane és Steve kapcsolata. Örök útvesztőnek tűnik, hiszen Steve meg szeretne szabadulni idegesítő barátnőjétől, aki mindig valami újdonsággal előrukkol szakításuk pillanatában, így az esetek 100%-ban egy oltári szexszel zárul le a kezdeményezés és másnap kezdődik minden elölről. Steve azonban Susan – kolléganőjével – randizna, aki szakított Patrick-kal, viszont Sally – Susan barátnője, valamint kozmetikusa – ezt az alkalmat megragadva – érezvén vesztét, azaz pár nélkül öregedik meg –a következő pillanatban felszedi. (Első hallásra lehet kicsit kacifántos, de a lényeg mindenképpen benne van.)

A régimódi szitkom stílus magában a megvalósításban jön elő legelőször. Az első tipikus tény az aláfestett röhögések. Vicces vagy nem vicces, az nem lényeg! Röhögés-szimulálása adott, így ha elvesztenénk a fonalat, akkor is tiszta sor mikor kell a hasunkhoz kapnunk. A második az idétlenség, ami áthatja az egész sztorit. Például: A pilot részben, mikor Susan-nak meg kell mutatnia a cicijét. Harmadrészt, ha pasit/csajt akarunk felszedni, akkor a kor valamilyen szinten hátrány, ezért tennünk kell szépségünk megőrzése érdekében pár óvintézkedést:

„Harmincévesen korlátoztam a napi arckifejezések számát. Kizárólag facér férfiakra mosolygók, mert megéri a veszteséget a feszesség terén.” – Sally. (Headshot!)

A főszereplőket sem hagynám ki. Nekem tetszik a casting, ahol helyet kapott Sarah Alexander (The Worst Week of My Life), Gina Bellman (Jekyll) és Kate Isitt, valamint Jack Davenport (Swingtown), Richard Coyle (The Whistleblowers) és Ben Miles. Hatúk közül hármat emelnék ki: Sarah-t, aki A pánik hetében szerepelt, Ginát a Jekyll alakítása miatt és Jack-et, aki jelenpillanatban a Swingtown című 2007/08-as CBS-es újoncsorozatban játszik főszerepet, továbbá szerepet kapott A karib-tenger kalózai című filmsorozatban.

Mint már fenn említettem az amerikaiak szeretnek remake-ket csinálni. Ez a szitkom sem kerülhette el végzetét. Ugyebár az angol verzió, amiről most írtam, négy évadot, összesen 28 epizódot élt meg 2000 és 2004 között, viszont az amerikaiak is rá tették a kezüket. Bepróbálták a lehetetlent, azaz az NBC próbálta be 2003/04-es idényében, amikor 11 epizódra rendelték be. A készítők sora között helyet kapott: Andrew D. Weyman (Joey, Lucky Louie, Two and a Half Men) és Steven Moffat (Doctor Who, Jekyll). Utóbbi fejéből pattant ki az eredeti koncepció. A siker, viszont elmaradt. Mindössze négy részt vetítettek le, majd törölték. Oka: Egyre kevesebben voltak rá kíváncsiak (15.3M, 12.9M, 10.7M, 9.6M). De hát nem ez számít, hanem az élvezhető poénok tömkelege, amit itt megkapunk, de vigyázat: Darálásra alkalmatlan, vagyis csak saját felelősségre, mivel egyéni humora miatt hamar lefáradhatunk agyilag. Hazánkban 2004-ben debütált Páran párban címen, meg nem mondom melyik csatornán, ahol lement mind a négy évadja, sőt első két évadja már kapható DVD idehaza.

Már egy hete bennem érlelődik a sorozat kritikája. Ezen a meleg hétvégén szerencsére nincs sok dolgom, így bele vethetem magam a lemaradások pótlásába. Mint már reggel írtam, jelentős unaired pilot had érte el a világ p2p oldalait, melyekre most fittyet sem hánynék, hiszen egészen 2005 decemberéig utaznék vissza, mikor is debütált a Sci-Fi Channel év végi minisorozata, a címben említett The Triangle.

Előzmény: Az amerikai kábelcsatorna minden év – általában – végén meglepi a műfaj kedvelőit egy remek minisorozattal. Az elmúlt évek tapasztalatai a következőt mutatták: The Triangle (2005-ben) lenn, The Lost Room (2006-ben) fenn, Tin Man (2007-ben) lenn. Tehát ahogy elnézzük: évenkénti hullámhegy-hullámvölgy járja át az újabb koncepciókat. (Ezekre alapozván 2008-ban nagy durranásban lesz részünk. Úgy legyen.) Na, de térjünk vissza hozzá. Mindenki nagy csalódására, tényleg beigazolódott részemről is a bukása. Hol ott a sztori ígéretesnek indult, a szereplőket remekül castingolták össze és a készítőkre sem lehetett sok rossz szavunk.

Ha már szóba esett az alapkoncepció, akkor jöjjenek a tények: A minisorozat a Bermuda-háromszög rejtélyét dolgozta fel. A három másfélórás epizódból a végén nagy kormányzati összeesküvés képe rajzolódik ki, melynek lesz sok előzménye. Eric Benirall milliárdos vénróka(San Neill) felfogadja a világ legörültebb tudósait, kutatóit, hogy fejtség meg mi történik/folyik a háromszögben; miért tűnnek el a hajói heti/havi rendszerességgel. Hazugságok, persze mindig vannak, amit még a csapat felbélelésekkor nem tudunk. (Eric előtt mindig megjelenik testvére, aki áldozata lett a különös természeti micsodának.) Ahogy csapatunk egyre előrébb jut a nyomozásban feltűnnek a kormány emberei. Ekkor már lehet sejteni, nem a természet űz az emberekkel viccet, hanem valami közünk nekünk – embereknek – is van ehhez. A legjobb poénokat, persze megtartanám azoknak, akik még nem látták, azaz hogyan kerül képbe 1940-es évek, stb.

Azt az elején elfelejtettem megemlíteni, hogy háromszor kezdtem bele a felvezető részbe, mivel mindig bealudtam rajta. (Sőt a harmadik alkalomból majdnem negyedik lett, ha nem kapok egy hívást otthonról.) Nehezen indul be. Az első 10 perc sejtetősre sikerült. Egy bálnavadász hajó, hipp-hopp eltűnik. (Ne beszéljünk a megvalósításáról, mert egyszerűen borzalmasra sikerült. Fogjuk fel az alacsony költségvetésnek és ne térjünk vissza erre a részlegre.) Ééés a szemtanúk többsége meghalt, kivéve egyet. Érdekességként emelném ki: inkább mellékszereplőként fogjuk ez utóbbit viszontlátni. Tehát kaptunk egy dögunalmas pilot részt, amit követően elgondolkozhattunk: Folytassuk vagy töröljük. Folytattam, mert az előzetese piszkosul jóra sikerült.

Mint már mondtam, nem volt gond a szerepgárdával. Ott volt Sam Neill, aki megannyi remek filmben szerepelt (Jurassic Park, Victory, The Dish), sőt a The Tudors első évadjában is megfordult. Catherine Bell-t se feledjük ki a sorból, a JAG ügyvédnőjét, avagy az Army Wives egyik katonafeleségét. Általam kevésbé ismert Michael E. Rodgers-et már inkább negatívumként éltem meg, ellenben Bruce Davison-t nem, akit a Knight Rider-remake-ben láthattuk az elmúlt időkben, valamint a Terminator: TSCC 1×08-as részében, mint vendégszereplő. A készítők között az a Craing R. Baxley volt ott, aki a Szupercsapatot erősítette. A sztori Dean Devlin nevéhez fűződik.

Megbukásról nem beszélhetünk, hiszen minisorozat sohasem bukott meg, viszont ennyire gyenge szériát még nem láttam. Ez legjobban Catherine Bell szereplésében mutatódik ki. Borzalmasan alakít, még szerencse, hogy vannak társai a kompenzálásra. Egy estét érdemes rászánni. Legalább ismereteink kibővülnek és megértjük, miért nevezzük a 2005-ös évet a minik mélypontjának és miért a 2006-osat a fellendülésének. Másrészről, hazánkban már nem egyszer volt premieren a TV2 műsorán.

Végezetül, némi promo anyag a jövő nemzedékének! (Feljebb ráleltek az előzetesek linkjére. És ha már ezt is végig néztétek, akkor jöhetnek az After party-s fotók.)

A délelőtt folyamán beszélgettünk pont Fercsával, hogy lassan két évesek leszünk. Ilkyenkor általában előkerülnek az első posztok és persze a retro váz. Piszok jó így visszaemlékezni a dolgokra. Ahogy olvasgattam a régi post próbálgatásaim döbbentem tapasztaltam, milyen komoly kis Mercy Reef aka Aquaman hypeot vágtam le. Szóval álljon ez a post az egyik kedvenc cancel sorozatom emlékéül.

2006-ban minden kétséget kizáróan az év híre volt a két netlet adó, a WB és a UPN fúziója. Így született meg a már országos lefedettséggel rendelkező CW. És ahogy lenni szokott az új csatornának új sorozatok is kellenek, melyek feltehetőleg vonzzák is a népet. Nos ezt a posztot a Mercy Reef-nek kellett volna betöltenie.

A gyökerek ugye a DC univerzumából eredeztethetők, de a modern feldolgozás a Smallville alkotópárosához Alferd Goughhoz és Milles Millarhoz köthető. A széria 5. évadjában ugyanis szántak egy részt Aquamannek, ami felettébb jó sikerült. Sokan egyébként tévesen ebben látták a leendő széria backdoor pilotját. Gough és Millar persze egyből rácuppant a témára és elkezdték a Smallville úgynevezett spin-off sorozatának az előkészületeit, mely az ígéretek szerint elég sok crossovert tartalmazott volna Clark Kent-tel. Mondani se kell a net teljesen Aquaman hype-ban úszott, holott sokáig semmi biztosat nem lehetett tudni.

Ez részben köszönhető volt annak is, hogy a project több címen is futott. Volt itt kérem Aquaman, Tempes Keys és Mercy Reef headline is. Aztán amikor a CW berendelte a Pilot részt özönleni kezdtek a hírek. Majd az első előzetesek láttán a YouTube is megbolondult. Sorra jöttek a jobbnál jobb home made cuccok és a százezres nézettségek. Komoly hisztéria volt ez kérem! Aztán egyszer csak a CW honlapján megjelent a sorozat micro siteja tévesen és ezzel elszabadult a pokol.

Minmdenki borítékolta a sikert már látatlanul is, hisz a produkció magáért beszélt. A Smallville alkotópárosa írta, szintén a Smallvilleből ismerős Greg Beeman rendezte a pilot részt. Amit egyébként újra forgattak a főszereplő váltása miatt. Így került Justin Hartley a főszerepbe. Társai pedig olyan neves alakok voltak, mint Lou Diamond Phillips vagy Vigh Rymes. A komoly eyecandy vonalat nem is említve. Egyébként a Friday Night Light-ból ismerős Adrianne Pallicki is itt domborított egy félelmetesen szexit.

A CW a nagy hype ellenére sem rendelte be a sorozatot, ami hatalmas felháborodást váltott ki. A rész közben kikerült a netre, ami szintén megosztotta a közvéleményt. A nagy elvárások ugyanis nem feltétlenül teljesültek. Látszott a produkción pár gyermekbetegség, amit némi plusz idővel és pénzügyi alappal könnyen orvosolni lehetett volna. Nem így lett sajnos. Végezetül pedig a tovább mögött jöjjön az a két video, ami anno nagyban befolyásolta a sorozatokhoz való kötődésem és a CW iránti gyűlöletem.

Tovább…

A szokásos netes surf túra közben rábukkantam egy furcsa Blade The Series dvd reklámra, ami igen csak felkeltette a figyelmem. Hogy miért? Mert a sorozat már kijött egyszer dvd-n.

Na de ne szaladjunk ennyire előre, mivel a sorozatot igen csak kevesen ismerik és bizony a cancel óta még kevesebben. Jöjjön tehát egy kis jól megérdemelt Blade móka, mert ugye mi is magasan tettünk a sorozatra.
A széria 2006 nyarán debütált a szókimondó kábelcsatornán a Spike Tv-n. Gondolom mondani se kell, hogy hatalmas hypeot kapott, ami cseppet sem volt véletlen. A kábeles mentalitás és a nyári sáv lehetővé tette az ultra brutalitást, amit csak tovább fokozott David S. Goyer jelenléte is. A pali nem egy remek mozihoz adta már tudását, köztük a Penge trilógiához is. A minőség persze ingadozott, de azért mindenki szerette Goyer papát, akinek a neve egyfajta garancia volt a sorozat sikerére. Arról meg már tényleg ne is beszéljünk, hogy a kreatív agyak közt volt Geoff Johns képregény-író. A hisztéria tehát adott volt a nyári kánikulában, ami végül is 2,5 milliós nézettséget hozott a Spike Tv-nek. Ez kábeles viszonylatban nem rossz, a Spike szempontjából meg rekord. A Pilot rész volt a csatorna legnézetettebb programja eddig.

Persze ahogy lenni szokott a túlzott hype miatt sokan nem azt kapták, amire számítottak. Sokan megfeledkeztek a nyers tényekről, sajnos mi is. A Spike Tv nem egy HBO, így a költségvetése véges. Vagy inkább gyér, ha pontosabbak akarunk lenni. A CGI borzalmas volt, a jelenetek is zsírszegények és hát Blade sem egy Wesley Snipes volt. Kirk „Stickey” Jones olyan kritikát kapott, amilyennel én utcára se mernék menni. Pedig az Over There-ben tényleg jó volt. A sorozat egyetlen reménysége Jill Wagner maradt, akit nyomtak is ezerrel. Hiába az eyecandy titulus valamire csak jó. Ezzel viszont elkövették azt a hibát, hogy a címszereplő Blade csak asszisztált a saját sorozatában. Na kb. itt hagytuk mi abba, meg még sokan mások is.

Totál cancel ugye ritka a kábeles világban, így a sorozat szépen letudta az 1. évadját és ennyi. Drága is volt, meg nem is nézték. Pedig anno a Pilot részt még az iTunes-ról is csak úgy kapkodták. Hiába ha bukni kell, akkor hasaljunk legalább nagyot. De azt ne feledjük, hogy itt elsősorban a pénzhiány volt a bukta oka. Némi kompenzációs politika azért végbement azóta. A sorozat kijött dvd-n, sőt február 15-én kijön a vágatlan verzió is. Gyűjtőknek persze, amúgy meg plusz pénzlehúzás miatt. Aztán még ott van nagy kakukktojás, amire igen csak nehéz volt választ is találni. Ez pedig a Blade: House of Chthon. A stuff csak dvd-n jelent meg, de az istenért sem lehet semmi pontosat tudni róla. Az imdb.com nem is ismeri. Egyébként, ha hinni lehet a forrásoknak, akkor a dvd egy amolyan plusz réteg a rajongók bőréről, mivel szimplán csak a két részes Pilot-ot tartalmazza.Nos hát ez lenne a Blade The Series rövid, ám de tanulságos története. Kissé több pénzből és nevesebb arcokkal akár egy SCC kaliberű cuccot is össze lehetett volna hozni. Kábeles viszonylatban pedig ez a nézettség tuti garantált volna pár évadot. Nem így lett! Ettől függetlenül most megjött a kedvem a sorozat darálásához.

Pár hónapja az egyik lelkes Guru olvasónknak hála elindítottam egy rovatot, amiben a régi nagy kedvencekről értekeztünk. Na ez anno kimerült a The Visitor-ral sajnos. Persze ez nem azt jelenti nincs több kedvencünk, hanem akármilyen ciki is, de nem emlékszünk a többi címére. Csak megmaradt emlékfoszlányok vannak, amikből igen csak nehézkes lenne az építkezés. Példának okáért, miként festene, ha mondjuk valami olyasmit írnék, hogy: egy sorozat, ami a Marson játszódik és egy ember bolyongását követi. Na ebből ki tudja, mire gondolok? Hagyjuk is!

Helyette inkább foglalkozzunk a múlt évi bukott sorozatokkal. Nem volt kevés, de én inkább csak az ismertebbekre szorítkoznék. Itt van mindjárt elsőnek a Six Degress, ami J.J. Abrams és Bryan Burks közös munkája volt az ABC berkein belül. A sorozat anno óriási hype-ot kapott, bár nem is csoda, hisz Abrams neve a Lost óta garancia mindenki számára. Hát sajnos most nem jött össze neki, ami jól mutatja, hogy a nagyok is képesek tévedni. Példának eddig ott állt Brucheimer és Joel Silver is. A sorozat tehát igen csak nem úgy teljesített, mint ahogy azt sokan várták tőle a gyilkos csütörtökön. A nézettség gyalázatos volt, ami épp csak arra volt elég, hogy megelőzze a CW-t és néha az NBC sitcom estjét. Ezzel szemben viszont a másik újonc az Ugly Betty szinte szárnyakat növesztett. Magyarán nem volt cseppet sem kérdéses a széria további sorsa. A 6. rész után jött a hiatus a makulátlan Sweeps érdekében, majd márciusban visszatért még kemény két rész elejéig. Utána viszont már hivatalos lett a kasza, így az állás 8 leadott rész és 5 dobozban maradt. Ez volt talán az ABC meglepetés kaszája a 2006/07-es évadban.

A széria dvd-n eddig nem jelent meg, és ha őszinték akarunk lenni, akkor nem is fog. A részek viszont kikerültek a nemzetközi piacra, aminek hála a Viasat3 le is csapott rá. Így a sorozat rajongói biztosan végignézhetik Abrams-Burk páros agymenésének mind a 13 állomását, amire az amcsik többsége fittyet sem hánt. Egyébként ha jól tudom a sorozat maradék részei online kijöttek az ABC honpalján.
A stáb persze azóta teljesen szétszóródott és többségük már más utakon jár. Abrams mostanság ugye a FOX jövő évi szuperprodukcióját a Fringe-t készíti elő, ami igazán nagy durranásnak ígérkezik. Emellett decemberre várjuk az új Star Trek filmet is, aminek a rendezője lesz. Burks a bukta óta is Abrams hűséges társa és partnere. Eddig olyan munkákhoz adta a nevét, mint a nemrég bemutatott Cloverfield mozi, vagy a Lost: Missing Pieces mini. Ja és a Fringe munkálataiból is aktívan kiveszi a részét. Sajnos a többiek vagy munka nélkül maradt eleddig, vagy gagyi filmekben tolják. Sorozatos szinten a mozgásuk viszont vetekszik a zéróval. Kitudja talán a nézettség ótvar nagy buktája nem csak a történetnek és a tálalásnak köszönhető, hanem a színészeknek is. Ezt jól mutatná az előbbi felsorolás is, hisz Abrams-Burks páros karrierje gyorsan képes volt mindezt kiheverni. A többiek viszont…

Emlékszem akkor még tényleg apró kis pöcsös voltam, de az istenért sem hagytam volna ki egyetlen egy részt sem, pedig akkoriban igen csak korán lőtték a pizsit.

A sztori anno teljesen elvarázsolt, de van egy olyan sejtésem, hogy napjainkban is simán megállná a helyét. Adam MacArthur  pilóta a 2. világháború idején, amikor is egy bevetés közben eltűnik a Bermuda-háromszögben. 50 év múlva hirtelen visszatér, de immáron már sokkal hatalmasabb küldetéssel mint 50 éve. Adam egy percet sem öregedett az eltelt időben, ellenben furcsa képességekre tett szert, melyek valószínűleg az idegenektől származnak (tiszta 4400). A férfi gyorsan hozzá is lát küldetése beteljesítéséhez, de erre felfigyel az FBI is. Na kb ennyi amire emlékszem a régmúltból. Még rémlik, hogy persze hogy voltak gonosz idegenek is vagy mi, meg egy segítőkész család is. Na így hány embernek ugrott be?

A sorozat készítésében olyan penge arcok vettek részt, mint Dean Devlin és Roland Emerich. Gondolom őket nem kell bemutatnom, ha mégis akkor mars a sarokba gondolkodni. Mondjuk John Masius neve is ismerősnek, kell lennie a Dead Like Me fanoknak. Nekem a Ferris Buller sorozatból rémlik. Tudjátok ez volt a Meglógtam a Ferrarival című mozi sorozat változata. Na majd erre is kitérek egyszer!
A producerek nagysága mellett a stáb mondjuk eltörpül ellenben a szereplők már tényleg neves arcok. John Corbert szerintem mindenkinek ismerős a Miért éppen Alaszka? című klasszikusból. Adam Baldwin mára meg úgy kult arc, ahogy van. Gondoltátok volna, hogy pont ők szerepeltek benne?

A sorozatot egyébként lehetetlen beszerezni, így a tuti kedvenceim közt van már egy jó ideje. Az MTV-nek már évek óta (van az már 10 is lassan) eszébe nem jutott az ismétlés, míg a nagy dvd feltámasztások ívből kikerülték a sorozatot. A netről letölteni pedig szinte lehetetlen. Akinek mégis összejön az dobjon egy laza mailt, ne üljön rajta!

Na ki ismer még hasonló sorozatot? Jöhet bármi olyan, ami régen tényleg nagy szám volt, de mostanra szinte elérhetetlen. Mi a mai kis beszélgetés során háromig jutottunk, szóval folytatjuk még ezt. Arra viszont belegondolni se merek hány olyan produkció van még, amit ismerünk, de a címe az istenért sem akar beugrani. Hiába rég volt, de hős volt!