Először jöhet a kötelező kérdés, amit igaz már szinte minden kritikus ellőtt előttem, hogy mégis mi a fenét keres ez a sorozat országos csatornán? Itt csak műfaj korlátok és megkötések vannak, holott egy kemény drámai szállal, no meg persze egy istenes baszás-vér párossal a mennyekbe lehetne repíteni. Másrészről viszont ott van a pont az NBC-nél, hogy voltak olyan bátrak és berendelték Kings-t, ami sokak szemében a 2008/09-es szezon meglepetés sorozata volt.

Michael Green (Heroes, Everwood) sorozata egy modern köntösbe öltöztetett Dávid történet, jókora vallási szállal és a miszticizmussal. Ezen túl viszont sajnos nem több mint egy modern kori Dallas, annak minden hibájával és érdemével egyetemben. Na szóval, van nekünk egy kiejthetetlen nevű királyságunk, ami egy fejlett ország, mégis abszolút monarchia, vagyis a király dönt mindenben. Aztán van nekünk egy háborúnk, ahol a király fia, alias a herceg is fogságba esik, de egy jólelkű katona a tiltás ellenére is megmenti. Ettől kezdve meg gondolom mindenki kitalálta, hogy mi lesz. Jön a királyi hála, majd az intrika, a szerelem és persze a fele királyság előbb vagy utóbb.

Önmagában a legnagyobb gond a sorozattal, hogy nagyon is komolyan vették az egészet. Ebben persze a fő ludas Francis Lawrence volt, aki az I Am Legend után egyszerűen nem tudott elszakadni a fennkölt emberi pátosztól és persze a korrekt kis megalomániájától. Az egész igen nagyvonalúnak és sokkolónak akart hatni, holott a háttér teljesen üres volt. A dupla részes premiert nem tudták érdemleges tartalommal megtölteni, sok volt az üresjárat, amire meg áldoztak, hát pont arra nem kellett volna. Gondolok itt a felesleges soap szálak, mint a telefon keresése, vagy a király szeretője. Ellenben a háborút elég gyorsan lezavarták, ami nem is csoda, hisz a korrekt CGI-re nem igazán futotta.

Sajnos a karakterek terén is ugyanez a helyzet. Ian McShane (Deadwood) már-már Al Pachino-i magasságokba emelkedő játékát az íróknak mindig sikerült elszúrnia. Az meg, hogy a végén nem lehet eldönteni, hogy az uralkodó melyik oldalon is ál, hát… Aztán ott van Christopher Egan (Vanished), aki úgy volt szar, ahogy a karaktere. Most komolyan, a modernkori Dávid karakterét ennyire felszínesen megírni, aztán meg odaadni egy ilyen sekélyes B-vonalbeli arcnak, mi ha nem felelőtlenség? Hogy a sebtében összehozott szerelmi szálról ne is beszéljünk. És ebből lesz majd uralkodó? Na, oda tényleg kell karakterfejlődés!

Egyébként a legnagyobb vicc, hogy a B-mozis hatás ellenére is bejött a Pilot. Van benne valami újdonság, ami miatt könnyedén guilty pleasure lehet. A modern kori Biblia feldolgozás lehet az oka, vagy talán a minőségi „dynasty soap” effektus, amire meg mostanában nem igazán volt példa. Én részemről továbbra is maradok, bár nagyobb örömmel tenném mindezt, ha látszana rajta némi A-listás szemlélet és persze pénzügyi mag.

Premier: 2009/3/15
Írta: Michael Green
Rendezte: Francis Lawrence
Nézettség: 6,07 millió

Boszorkányos sorozat? Hm. Legutóbb 1998 és 2006 között láthattunk tévéképernyőn a Charmed személyében. Hamar kilyukadtam hozzá, hiszen kritikámba bele kell egy fontos dolgot már az elején foglalni: A készítők azt mondták, hogy ne hasonlítgassuk hozzá, mert köze se lesz a 8 évados elődhöz. Ezzel teljes mértékben egyet kell értenem. Meg se üti a szintjét! Az Eastwick-nek mindössze 15% túlélési esélyt adtam, de talán elhamarkodott döntés volt. Most se látok nagyobb jövőt előtte, de van valami varázsa, amiért le fog ültetni heti rendszerességgel maga elé. Mi ez? Talán rászoktam a soap-műfajra? Másra nem tudok gondolni, hiszen a Melrose Place-re se tudtam rosszat írni, rá se fogok sokat.

Ugyebár az alapkoncepciót John Updike: Eastwick-i boszorkányok című könyve adta, melyből ’87-ben készült egy filmváltozat. Noha kimaradt az életemből, annyit hallottam róla, hogy a népnek tetszett, sőt jobban, mint a 2009-es ABC-s feldolgozás, amihez David Nutter adta a nevét. Nutter-ről annyit tessék megjegyezni, hogy rosszdolgot a kezei közül nem engedni ki a nagyvilágba, tehát ha pilotterveit berendelik, annak oka van. (Rendezőként jelen van a The Pacific című HBO-s minisorozatban, ami már a premierje előtt hatalmas hypeal bír Steven Spielberg-gel a jobbján.)

Révén, hogy remake-ről beszélünk, kötődik az elődökhöz az alapkoncepció. Adott három nő. Mindhárom meg szeretné változtatni életét és kíván egyet Eastwick szökőkútjánál. Szerencséjükre valami változást beindítanak, amire az egyik vénasszony felhívja a figyelműket a későbbiekben. Az egyiknek médium képessége lesz, másik tudja irányítani a férfiakat, a harmadik pedig – hát igen, talán a legkülönösebb – haragjával (?) olyan dolgot tud csinálni… nehéz leírni, inkább mondok példát: férjébe belecsap a villám vagy előtte egy földrengés idéz elő, mert mérges a lustaságára. Ha már az életükben történt némi változás, akkor itt az ideje hogy feltűnjön a színen Dary Horne, a kőgazdag úri ember, aki megveszi majdhogynem az egész várost magának, csakhogy kapcsolatba léphessen a lányokkal.

Sok idegesítő dolog volt az Eastwick-be. Barátnőm legnagyobb problémája az volt, hogyan lehet egy fiatal anyukának, Kat-nek ennyi gyermeke, amiben van igazság. Nekem az, hogy mikor jön rá szerencsétlen Joanna erejének titkára, azaz csak a férfiakat tudja befolyásolni a nézésével, nőket nem (!!). A harmadik: Miért csak Alexis beszél képességéről és a többiek miért hallgatnak róla? Negyedik: Mikor fog már valami izgalmaz történni?, stb.

Ki kell bontakozni a történetnek, de ez így nagyon lassú. Nem véletlenül írtam, hogy enyhén szappanoperás beütése van neki, mert a két részben szinte alig történik valami. Felvezették az alapokat, ami oké, de az 1×01-et és az 1×02-et egybe is simán el tudnám képzelni 45 percben, úgyhogy a lényeget elmondják, mi pedig megértjük. A kritikusokkal ellentétben Paul Gross karakterét éreztem a legjobbnak, mert valahogy látom benne a kőgazdag gonoszt, már ha ő lesz a gonosz, mert még semmi sem biztos. Talán a legidegesítőbb a Szívek szállodája volt, mármint szemfüles nézőknek feltűnhetett, mennyire hasonlít Eastwick a GG-s városkára. (Passzolom a nevét most így hirtelenjében.) Nem véletlen, mert tényleg az volna egyes része.

Most jöhet az érdekes kérdés: Látok-e benne teljes évadnyi történetet? Nem, mivel a történetet fel kell dobni, nem tovább laposítani klisés dolgokkal. Pl.: Szerintetek véletlen egybeesés, hogy az újságírónőt ráállította a témára kőgazdagunk? (De hozhattam volna mást is fel, hiszen a villámcsapás szintén adta magát.) Másrésztől igen, mert ha azt vesszük alapul, hogy a Charmed 8 évadon keresztül húzta. Mellette szól az elbeszélő csajszi, ami piszok jól felvezette a pilot epizódot a cselekmény kibontakozásáig, továbbá a humor, ami meglapul benne. Igaz keveset kapunk, de tudjuk díjazni mindegyiket.

Harmadik részre maradni fogok. Már csak az elveim miatt, hiszen elég 3 epizód ahhoz, hogy józan döntést hozzon az ember. Van olyan sejtésem maradni fogok, de nem miatta, hanem inkább a társaság miatt. No meg a kíváncsiság, boszorkányság. Egy biztos, inkább a csajoknak csinálta az ABC, amolyan Született feleségek utánpótlásnak. Szerintem mellé nyúltak, ezt mutatják a nézettségi adatok is.

Premier: 2009/09/23
Írta: Michael Cristofer
Rendezte: David Nutter
Nézettség: 8.50 milllió (3.0, #7)

Van pár újonc, amelynek a pilot kritikájával adós vagyok az előző évadból: Eleventh Hour, Dollhouse, stb. Hiába tartunk most a 2009/10-esbe, és hiába kellene neki ülnöm az Eastwick kritikának… a választásom mégsem rájuk, hanem az Eleventh Hour-re esett, ami megvett magának. Ugyebár a Viasat 3 elkezdte adni. Megvan a következő sorozat, amit kajálás közbe nézni fogok, mert engem a pilot epizód megfogott. No, azért a székről nem estem le, de alapjába véve a benne szereplő karakterek tetszenek.

Az alapkoncepcióba nem mélyülnék el, hiszen tess részéről olvashattátok. Sőt arra se térnék ki részletesebben, hogy remake-ről van szó, mert az ITV műsorán 2006-ban volt látható egy négy részes minisorozat, melyet az amerikaiak feldolgoztak.

Koncentráljunk a us-változatra. Már az elején tudtam, hogy a karakterekkel és a színészekkel fog megvenni magának, nem pedig az alapkoncepcióval. Hol ott a kezdésben remek témához nyúltak a készítők. Emberklónozás. Megosztja az embereket. Valaki ellenzi, valaki élteti, dehogy mindezt élő embereken csinálják, inkább előbbiek vannak többségben. Egy nagy problémája volt a történetnek: Valahogy nem tudtam elképzelni ezt a tudós ürgét, mint segéd, hiszen egy ”okos” FBI ügynök is hamar rájöhet olyan dolgokra, amire Jacob rájött. (Végülis ezért alkalmazzák a laborosokat.) Csiszolni kell ezt, mert így elsőre ezzel koránt sem győzött meg. Másrészről, ilyen könnyedén elengedni a gyilkost? Ezt még ő sem hitte el, látszott az arcán.

A történet csetlik-botlik, de mint említettem: nem is ezzel ültettek le, hanem inkább a szereplőkkel. (Többször előfordult már, semmi meglepő nincs ebben.) Rufus Sewell-Marley Shelton páros nekem bejön. Illik egymáshoz. Szerelemi szálat lehet belevinni. (Csak vicceltem.) Ugyanaz a felállás, mint a The Mentalist esetében, ahol Simon Backer-ék miatt alig tudtam letenni nyáron. No, de a kettőt ne hasonlítgassuk össze más téren, mert közük sincs egymáshoz. Jah, és a Fringe-hez se, mert szintén nagy a különbség.

Erősebb kezdésnek koránt se mondanám, inkább csak közepesen erősnek, ellenben jó volt a szórakozás faktorja, ami kicsit hülyén hangozhat. Volt benne egy két olyan jelenet, amivel megröhögtették a nézőket, mint pl.: a „segélyhívás” az éjszaka középén a hotelben vagy a rendszám leírás. Semennyire se volt rémisztő, meghökkentő, mert hiába akarták elhitették velünk, hogy a tasakokban halott magzatok vannak, semmit se láttunk belőlük, amit sajnálok, mert így kaptunk egy szimpla snassz nyomozós sorozatot, ami szinte semmi újdonságot nem nyújt. Vért láttunk egyáltalán benne? Egyszer, amikor a csóka nyakát átszúrta a gonosz néni.

Miért nézzük akkor? Hát a színészek miatt. Csak miattuk nevezek be a folytatásra, aztán majd kiderül hogyan tovább.

Mindenki ismeri a történetet, miszerint a webes sorozatnak induló Sanctuary elnyerte a Syfy tetszését, a neves stúdió pedig felkarolta, pénzelte és levetítette a Menedék lakóinak kalandjairól szóló történetet. Dr. Magnus, a több mint száz éves tudós azzal foglalatoskodik, hogy különféle természetfeletti lényeket fogad be, otthont adva ezzel az árváknak és védve az emberiséget a veszélyes egyedektől. A furcsa otthon lakóinak természetesen nem ilyen egyszerű az élete, az első évad 11 részében különböző ügyeket kellett megoldani a professzornak, lányának Ashley-nek, és a frissen csatlakozott Zimmmannek.

A kalandok során szembekerültek már Hasfelmetsző Jacktől kezdve a jetiig, és talán az egyik legjobb részben egy kíváncsi riporterpáros tagjaival is meg kellett küzdeniük. A természetfeletti lények rendkívül széles palettájával találkozhattunk az eddigiek során, a fontos és érdekes morális kérdések felvetése mellett pedig szemkápráztató helyszínekben és rendkívül ötletes és látványos jelenetváltásokban gyönyörködhettünk. A szörnyüldözés a végéhez közeledett, hiszen lassan elértünk a nagy fináléhoz, a dupla-évadzáróhoz.

A történet szerint egy ideig, mint mindannyian tudjuk, békében éltek egymás mellett az emberek és a különleges lények, míg egy napon az egyikük a “Föld urára” támadott. A Menedékbe is eljut ennek és a növekvő számú gyilkosságoknak a híre. Mint kiderül, egy nemzetközi fenyegetést nyújtó vírusról van szó, amely a harmadik világháború kitöréséhez vezethet.

Hogy véletlenül se legyen nyugta Magnuséknak, gondoskodik róla Druitt, alias Hasfelmetsző Jack, aki nagy bejelentéssel tér vissza a Menedékbe. Elmélete szerint a Szövetség áll a közelgő káosz mögött, azonban mielőtt ezt jobban kifejthetné, betoppan az Angliai Menedék vezetője, Dr. Watson, alias Sherlock Holmes. Ezzel kezdetét veszi a pokol a különleges otthonban, mert a vendégek, a kórt behozva, megfertőzik Magnus első számú segédjét. Nincs idő hát gondolkodni, gyorsan kell cselekedni. Az egyetlen megoldást az jelentheti, hogy az Ötök ismét összeállnak és a több száz éves tudósnő apja által elrejtett vért felkutatva előállítják a vakcinát. Eközben Ashley és a farkasember Henry beszivárog a Szövetség főhadiszállására, ahol elfogják őket. Hőseink, pedig a láthatatlan lány, Clara felkutatása után Indiába indulnak, ugyanis dolguk van. Meg kell menteniük a világot.

– What the hell was all that about?
– Well, the guy who invented radio just dissed Jack the Ripper.

A fogvatartott Ashley-t és Henry-t eközben kegyetlenül kínozzák. Az elveszett vámpír város felkutatásakor a Menedék apró, de elszánt csapata óriási problémával találkozik. A települést gyakorlatilag a földdel tették egyenlővé. Sherlocknak hála azonban rekonstruálni tudják az épületek elhelyezkedését, így végül lejutnak a Föld alá. Itt azonban újabb meglepetés várja őket, aki nem más, mint Nicola Tesla. Az Ötök összegyűltek tehát, azonban a Magnus apja által kijelölt feladatokat még végre kell hajtaniuk, hogy a kulcsok megszerzésével hozzájuthassanak a vérhez. Csoportokban kell majd dolgozniuk, Watson és Hasfelmetsző egy logikai feladványt kap, Magnusnak is az eszét kell használnia, Teslának megrázó élményben lesz része, az ifjú Clara és Will pedig jobban teszik, ha észrevétlenek maradnak.

Miután mindannyian kiállják a próbát, a vért megszerezve visszatérnek a Menedékbe. Eközben a fogvatartottak is megmenekülnek, habár beüt egy apró gikszer. Ashley-t a Szövetség hű szolgájává teszi, aki ellopja a vért és átadja azt a Szövetség vezetőjének. Innen folytatódik ma este a Menedék lakóinak története és kiderül, látunk-e majd epikus csatákat emberek és földöntúli lények között.

Az első évad ingadozó teljesítménye után az évadzáró epizódok felüdülést jelentettek a széria rajongói számára, és kiderült, bizony bármely sorozatban rejlő potenciált ki lehet használni, csak akarni kell. Ezt rendkívül jól sikerült megvalósítani, hiszen a 12-13. epizódban megvolt minden, amit csak a stílus képviselőitől várhatunk, értem ezalatt az izgalmat, látványt és egy vékonyka szerelmi szálat. Ne felejtse el senki tehát, ma, október 9-én, este a kalandok folytatódnak, a Menedék lakói pedig végre visszatérnek.

PREMIER: 2008/12/29 ÉS 2009/01/05
ÍRTA: SAM EGAN, DAMIAN KINDLER
RENDEZTE: MARTIN WOOD
NÉZETTSÉG: 2,1 MILLIÓ

Elkezdtem daláról venni a hangvételt a midseason-ös sorozatokkal. Itt a nyár vége, hivatalosan holnapután már a szeptember hónapjába lépünk és még így is van olyan koncepció, amire egy pilot erejére se köszöntünk be. (Minden évben ezen megyünk keresztül, de legalább az utolsó hetekbe rá tudunk kapcsolni, mert kevesebb a meló, mint nyár közepén.)

A The Unusuals egy baszottul érdekes sorozat. Komolyan, nem tudtam eldönteni, miért üljek le a folytatása előtt. Olyan az egész, mintha az országos tévécsatornák megviccelték volna a kritikusokat. Mást nem tudok elképzelni. Az NBC a Southland-del hívta fel magára a figyelmet, ami tényleg jobban mutatna kábelcsatornán, míg az ABC a fent említett újoncával. Teljesen másvilágot hoztak el a képernyőre, amit szokunk kell. Jesszus, mit monda egy vérbeli CSI-rajongó, amikor meglátja ezt a teljesen komolytalan sorozatot?! Néha meg tudnak engem is lepni az ilyen berendelésekkel. Most hasonló történt, merthogy ez egy sz*r lenne (!), ha a szórakozás faktora nem húzná ki belőle.

Ha már emlegettük a Southland-et, akkor mindenképp az elő üljetek le, mert jóval szaftosabb, komolyabb, elhivatottabb. A The Unusuals-t inkább azoknak a nézőknek ajánlanám, akik csípik, ha a rendőrök megtréfálják talpnyaló társukat. Egész nap csak – szó szerint – sz*patják, akinek még a nap végére se esik le a szitu, mert annyira beleélte magát az ügyvezető-pozíciójába.

Ekkor szembesülünk a remek hangulatvilággal. Iszonyat, mit hoztak össze! Ennyire vicces krimisorozattal rég találkoztam. (Pontosabb tavaly a Polic Squad! esetében.) Elgondolkoztatják az ember, hogy ezek tényleg rendőrök, mert olyan dolgok után nyomoznak, olyan tetteket hajtanak végre olyan eszközökkel, ami teljes mértékben mindezt megkérdőjelezi. Ott van a macskagyilkos sorozatgyilkos, akit egy véletlen kapcsán elkapnak. Kihallgatáskor behoznak egy nyomtató-scannel-fénymásoló gépre hasonlító hazugságvizsgálót, ami bescanneli a kezét az illetőnek egy kérdést követően és azonnal ki is nyomtatja a válasszal: „true” vagy „lie”.

Pontosítok! Három karakter miatt kötelező (!) leülni a folytatás elé. Adam Goldberg egy beteg állat! Mit alakít már benne? Elképesztő. A sorozat kulcsembere. Nélküle mit sem érne. (Egyszer majdnem elüteti magát egy metróval, másszor shutgon-nal lelöveti magát. Mindezt egy vállvonással előkészítve, mert előbb-utóbb úgy is meghal.) Ott a társa, Harold Perrimeau (Lost-os Michael), aki kiegészíti. Ha netán hiányérzetünk lenne egy jó poénra, akkor egyből érkezik részéről. Mintha tudnák, hogy pont erre van szükségünk. Jeremy Renner-t se hagyjuk ki a sorból, akinek a társát ölik meg. Lényegében erről fog szólni a pilot epizód, azaz ennek a nyomozásáról.

Gyerekek. Hiába kap alacsony pontszámot a felvezető rész, a bugyutaságával veszettül megvett magának. Muszáj lesz beneveznem a folytatásra. Biztosra veszem, hogy a fenn említett három színésszel titeket is le tudnak ültetni minimum 2 rész elé.

Premier: 2009/04/08
Írte: Noah Hawley
Rendezte: Stephen Hopkins
Nézettség: 6.82 millió (#8), A18-49: 2.2 (#T6)

Megint a jónépre bíztam magam. Sixx az elmúlt két napomat bearanyozta tippjeivel, ezért is emlegetem annyiszor. (Remélem, nem fog megharagudni a sok csuklás miatt.) Most szigony_ adta tippet, azaz nevezzek be a Southland-re, mert sok jót lehet felőle hallani. Hékás! …de hiszen tess már írt róla. (WTF?!) Mi üthetett belé, hogy meg merte nézni ezt a nyomozós, light-os The Shield koppintását? Egy nevet mondok: Ben McKenzie.

Egyet kell értenem a nép szavával: Ennek a sorozatnak kábelcsatornán a helye, méghozzá az F/X-en. Hogyan került az NBC műsorára? – tenném fel a kérdést a kedves programigazgatónak, merthogy annyira érződik rajta, hogy sokkal többet – de tényleg! – ki lehetne hozni belőle, mint egy döglött kutyán a halál szaga.

Mindez abban nyilvánul meg, hogy sorra kisípolják a káromkodásokat. Hogyan lehetne így utolérni a The Shield-et? Sajnos ez az országos csatornák átka. A kábelcsatornák itt részesülnek jelentős előnyben. Nem hiába hívom fel a figyelmeteket arra, hogy tessék bepróbálni mindet, mert egy teljesen más világ tárul a szemünk elő. Alacsonyobb a projektek költségvetése, ezért sokkal megfontoltabban rendelnek be. Szó sincs pazarlásról. Általában 80-90% esélyük van a folytatás bekérésére, mert már az elején bizakodnak a sikerében.

Ha meg kellene fejtenem a Southland receptjét, hogy elkészítsem, akkor a következőket tenném bele a tálkába: Vegyünk egy kis The Shield-et (ne túl nagy dózisban), vegyítsük a The Wire-rel és némi Third Watch-csal. Ennyi! Megkapjuk a sorozatot. Mindegyiket felfedezhetjük, de leginkább a Kemény zsarukat, ami próbálkoznak jobban megmutatkozni, ellenben ez a fentiek miatt lehetetlen. Ezért is mondják rá, hogy „lájtiban kapjuk a keménykedést”!

Minden rosszban van valami jó. Itt sincs másképpen. A Southland piszok jól lett összerakva a maga módján. Tény, nincs helye az országos csatornán, de alapjába véve olyan sztorit kapunk, olyan jelenetekkel, ami átértékeli az életünket. Révén, hogy a keményebb Los Angeles-i körzetben állomásozó rendőrök életébe nyújt bepillantást, akiknek mindig résen kell lenniük, mert különben már magukban is tudhatják a golyót.

Az utcák tele vannak drogosokkal, kurvákkal. Mintha a The O.C. egykori sztárja arra következő emlékeztetne: Hékás, az előző sorozatomban Chino-ból (vagy hogy írják) származtam, most pedig pont azon vagyok, hogy egy ilyen helyen tegyek rendet. Na igen, csak ez nem olyan egyszerű. Ben McKenzie, mint újonc zöldfülű tűnik fel a sötét utcákon. Szoknia kell a kegyetlenséget, a „nem fair játszmákat”, mert az életük múlhat rajta. Már a pilot alkalmával rávilágítanak a lényeg: azaz ha nem vagy tökös zsaru, akkor elvérzel. Hiába van szó rendőrökről, hiába áll mögöttük egy rendszer, ezeket a rosszfiúkat semmi sem rettenti el. Ha kell, akkor hidegvérrel lőnek le egy rendőrt megbilincselt kézzel, csakhogy beigazolódjuk állításuk: „Te halott ember vagy!” …majd Puff-puff!

Miben rejlik a titka? Az egész sorozat dokumentarista stílusban lett felvéve. Ezt vegyítették a zord utcai valósággal, amelytől kialakul az emberben a The Shield-feeling. A kamerák nem fixek. (Kézivel is felvehették.) Mindig rajta vannak a „témán”. Belemásznak a főszereplők arcába, csakhogy mindent apró reakciójukat átadják a tévéképernyőn keresztül a nézőknek. A The Office-ban láthattunk hasonlót. (Csakhogy jobban érthetőbb legyen a célzásom.) A gettó szót tessék szó szerint értelmezni. Ott mászkálnak a hangyák mindenütt. Még a józsaru házát se kímélik. Mindenki hallgat, mert hallgatni szent. Bárki bandatag lehet. Ne szólj száj, nem fáj fej alapelv érvényesül, de a zsaruk szerencséjére mindig ráakadnak egy olyan polgárra, aki segítségükre lesz.

Szereplőkről nehéz szót ejteni, mert rengetegen vannak. Heroes deja vu ezerrel. Nem is csoda, ha az ember a pilot alapján csak a két főszereplő nevét jegyzi meg, mert 10-15 szereplőről simán beszélhetünk. Ott vannak a nyomozók, ott vannak a beépített zsaruk, ott vannak az aktakukacok. Ezen kívül mindenkinek ott van a családja. Igen, ezt se szorítják háttérbe. Van, aki éppen feleségével bajlódik, mert kapcsolata már nem az igazi, vagy olyan, akit senki se vár otthon.

Midseason egyik meglepetése számomra, aminél rögvest darálóra veszem a hangvételt, mert ezt a 7 – már csak hat – epizódot kár lenne kihagynom. Korrekt zsaru dráma koncepciót kaptuk. Nem azt az ijesztgetőst, aminél várjuk a biztos bekövetkeztét. Meglepetésekben gazdag. Sokszor kiszámíthatatlan. Ott van az orrunk előtt a gyilkos, a megoldás, de ha nem vagyunk jártasak a krimikben, akkor könnyedén elsiklunk felette. Tessék leülni elé, mert érdemes. Az NBC különckéje, mert annyi szent, hogy ez a sorozat jobb helyen lenne az F/X-nél, mint náluk.

(Utószó: Majd kifelejtettem a lényeget: A humara nagyon a helyén van!! Sokszor, nagyon sokszor íroniával fűszerezték.)

Premier: 2009/04/09
Írta: Ann Biderman
Rendezte: Christopher Chulack
Nézettség: 9.86 millió (#4), A18-49: 3.2 (#6)

Jól látjátok. Voltam olyan perverz, hogy adtam egy esélyt a Valentine-nak. (És majd jön egy kritika az Easy Money-ról is, de ne rohanjunk annyira előre.) Már hónapok óta mozgatja a fantáziámat az a tény: Hogyan volt képes Media Rights Capital nevű cég olyannyira taccsra vágni a The CW vasárnap estéjét, hogy végül felbontsák a szerződésüket. Hol ott nagy ötletnek tartottuk tavaly nyáron, amikor kiderült, mégis mit tervez. „Levette a terhet a válláról” – mondtuk, közbe pedig mégsem, mert inkább nagyobb gubancot okozott magának, mint azt remélte. A szándék jó volt, de nem nyert jegyet az idényre.

A sorozat fura alapkoncepciót kapott. Lényegében arról lenne szó, hogy vannak a görög mitológia istenei, akik közöttünk élnek. Tisztára, mint a hétköznapi emberek élik az életüket azzal a különbséggel: egy részük azzal van elfoglalva, hogy összehozza az egyes halandókat egymással. Természetesen, ez nem mindenesetben úgy alakul, ahogy ők azt elképzelték.

Itt álljunk meg egy pillanatra. Októberben volt a sorozat premierje. Ha akkor néztem volna meg, talán cseppet se hasonlítgatnám a Cupid-hoz, ami csak idén márciusban mutatkozott be. (Nekem nagyon bejött, de tess inkább lehordta.) A kettő között rengeteg a hasonlóság, ugyanis mindkettőben a szerelem és az ókori isten(ek) kap(nak) szerepet. A technikájukra térnék ki. A Cupidban elvettét Cupidunk fegyvereit, csak szavakkal és tettekkel tudja összehozni a párokat. Nos, valami ilyesmi volna itt is, azt leszámítva, hogy az elején a csóka pisztollyal bolondítja meg a nőcit, akivel éjjel lefeküdt. Érdekes szitú, kicsit kavbolyosra sikerült a jelent.

Ha kettőjük között kellene választanom, akkor egyértelműen a Cupidra esne a választás. Szó sincs diszkriminációról, csak éppen helyén van a humora. A Valentine-ba is megpróbálkoztak a poénossággal, főleg Rober Baker karakterére kihegyezve, viszont koránt sem hozza azt a szórakozási faktort, mint Bobby Cannavale.

A szereplők között persze szép számmal találhatunk hírességeket. Jaime Murray – akit a Dexterben szerethettünk meg – mellett ott van Kristoffer Polaha (Miss/Guided), Patrick Fabian (Big Love), valamint az emlegetett Robert Baker. Számomra a legnagyobb csalódást mégsem ők, hanem Autumn Reeser okozta a szereplésével. Gondolom, Taylor karakterét a The O.C.-ból olyan könnyedén senki se felejtette el, de hozhattam példának a Complete Savages-t is.

Részemről ennyi elég volt. Bőségesen! Az esélyt megkapta, de inkább a Cupid mellett teszem le a voksom, ha romantikus vígjátéksorozatot akarok nézni, merthogy az volna. A The CW nyáron leadta az utolsó részeit, tehát mind a 8 epizódja fellelhető az interneten.

Premier: 2008/10/05
Írta: Kevin Murphy
Rendezte: Kevin Dowling
Nézettség: 1.10 millió (#20), A18-49: 0.4 (#T20)

Szerintem: 1/5

Áááh. Ennyire könnyen lehet unszimpatikus sorozatot készíteni?

Ma rajzfilm pilotdömpinget tartok. Kíváncsi vagyok, hogy milyenek jöttek ki az „idei” idényben. A helyzet nemcsak hogy borzasztó, siralmas. Két újoncból mindkettő bukta legyen nálam?! Elkeserítő. Hol ott mindenkinek megadtam a második esélyjét, de ha a Sit Down, Shut Up és a The Goode Family között kell választanom, akkor egyértelműen előbbi mellett teszem le a voksomat, mert az legalább – valamelyest – „viccesebb”.

Második esélyről habratyoltam nem véletlenül. Tegnap, még lefekvés előtt belekóstoltam, de csak az 5. percig jutottam. Ma se volt szerencsésem, mert a 10. percnél nyomtam meg az ’x’ gombot a lejátszó sarkában. Unalmas, teljesen érdektelennek találtam. Magam azon morfondíroztam, mi járhatott az ABC fejében, amikor ezt a csődtömeget berendelte. A Fox a rajzfilmpárti, no meg az Adult Swim, dehogy ők? Maradjanak inkább a csöpögős drámáknál.

Dióhéjban – tényleg csak abban, ami megmaradt a 10. percből – a sztorija a Goode családról szól. (Vajon honnan kaphatta a címét? Kreativitás egyenlő zéró!) Az egészben a pláne, hogy mindenben helyesen akar cselekedni, mert különben a környezete megszólja. (Pl.: Ott van az anyuka a boltba. Pénztárnál fizet, de nincs nála táska és már pénz se „mentsük meg a Földet” táskára. Mindenki néz rá meredten, aztán beugrik neki a nagy ötlet: a kezét nyújtja és úgy viszi a kocsihoz a vásárolt dolgait. Közbe pedig, akinek ilyen táskája volt el kezdi dugdosni, mert most már az a gáz. Pl.2.: vagy hibrid autóval járkálnak, ami tele van mindenféle felirattal: „Please begins on you plate”)

Biztosra veszem, hogy nem engem céloztak meg. Jó is kiszülhetett volna belőle, mivel a készítők között Mike Judge neve is ott van, aki ugyebár a Beavis & Butt-Head, majd a King of the Hill írója. Most azonban nagyon félrelépett félreírt. Szerencsére a nevek jegyzése könnyebb, merthogy van 5 főszereplő – akiknek a hangját: Brian Doyle Murray, Dave Herman, Linda Cardellini, Mike Judge és Nancy Carell adja –, no meg a mellékszereplők.

Számomra a sokadik probléma a színvilága és a formák. Rikító színeket alkalmaztak, ami speciel engem nagyon zavart. Az egyes karakterek pedig olyan elb*szott mozgást kaptak. Semmi élethűség nincs rajtuk. Csak az alapokra mentek rá?

(Talán egy kicsit viccesnek találtam a kutyát, ami állandóan az eltűnt állatokat ette meg, de szintén borzalmas megformálsát kapott. Ajánlom figyelműkbe Brian-t a Family Guy-ból.)

Érdekes, hogy a szar nézettsége ellenére az ABC műsorán hagyta. Pénteken araszolgat, de szívesebben nézném a Fox próbálkozását, mint ezt. Mindenesetre a 13 epizód leadásra kerül, melyből 12-t már le is adtak. Második esélyre – szerencsére – esélye sincs. Azon pedig én lennék a legjobban meglepődnék, hogyha valamelyik csatorna átvenné. Részemről kasza. A pilot nagyfalat volt számomra, hát akkor az évad… egy életre elég lenne. (Félpontot a kutya miatt, és a csajszi miatt kap, aki az egyke élő példa, aki miatt érdemes lenne nézni.)

Premier: 2009/05/27
Írta: John Altschuler, Dave Krinsky, Mike Judge
Rendezte: Wesley Archer
Nézettség: 3.93 millió (#10), A18-49: 1.6 (#8)

Szerintem: 0.5/5

Ha meggyürkőztem a Fox legörültebb ötletével, akkor – mondom – belekukkantok a törölt Sit Down, Shut Up című 2008/09-es próbálkozásába. Sok minden nem szólt mellette. Egyáltalán, hogy miért őt választottam, azt se tudom. Valami újba akartam belekóstolni, de a hossza ne 40 perces legyen. Ha valamilyen késztetést éreznétek, akkor ajánlom: NE őt válasszátok, mert lehet megbánjátok, azaz sanszos. (Inkább a TaaHM-t kellett volna folytatnom.)

Mielőtt rátérnék az újonc legnagyobb problémájára egy valamit illik tudni. A Fox az az egyedüli országos csatorna, ami foglalkozik a rajzfilmekkel. (Meglepetésünkre idén az ABC bepróbálkozott eggyel, a The Goode Family-vel. Lesz róla írás!) Nézzünk rá csak a vasárnap estéjére és már látjuk is mennyire. Ott van a Family Guy, a The Simpsons, (a King of the Hill) vagy az American Dad. Azt se feledjük el, hogy az egyik rajzfilmjével uralja a célközönséget, hiszen jelenpillanatban a Family Guy a legnépszerűbb a napon és a műfajában is. (Érthető a terve a The Cleveland Show-t illetően, de miért pont Cleveland?)

A sztorival nagyon ne foglalkozzunk, mivel – mint a legtöbbjüknél –, szabad a bekapcsolódás. Na de azért mégis. Egy tanári kart és annak mindennapi életébe nyerhetünk bepillantást. Van igazgató, testnevelés tanár, stb. Ott vannak az alkalmazottak és a tanulásra kiéhezett gyerkőcök. Tehát ismerd meg a Knob Haven High School-t kívül-belül.

Számomra a legérthetetlen dolog, hogy ez mi?! Merthogy unalom és szájhúzogatást lesz benne, részünkről, az szent. Hol ott az alkotóbrigád nem piskóta. Futurama és The Simpsons színeiben ott van Bill Oakley és John Weinstein; a Two and a Half Men-es Tannenbaum-fivérek és az Arrested Development-es Mitchell Hurwitz. Nagy nevek, mekkora nevek, de mégsem sikerült most fiúk megfognotok az istenlábát. Fáradságra ne fogjunk semmit, mert az ember akkor röhög, amikor tetszik neki a helyzet. Egyszer se röhögtem fel. Néha mosolyogtam, de valahogy sablonosnak véltem az egészet.

Szinkronhangok között kirívóhangot (=karakterétől messze állót) nem véltem felfedezni. Tény, sokan vannak. Lehet jobban kellett volna figyelnem, de majd ti megmondjátok. Amúgy se vagyok nagy rajzfilmnéző hírében. (Mostanság szoktam rá.) Szinkronok között: Cheri Oteri, Henry Winkler, Jason Bateman, Kenan Thompson, Kristin Chenoweth, Nick Kroll, Tom Kenny, Will Arnett és Will Forte kap helyet.

A legjobban talán a megvalósítás zavart. Ha rajzfilm, akkor legyen az minden részében az. Többször előfordult, hogy ott van egy tárgy és mintha utómunkával beleillesztették volna az összképbe. (Értsd: eredeti tárgyat lefotózták és elmaszatolva jelenítették meg.) Lehet elborult ötlet és távol állok az eredeti megoldástól, de így véltem felfedezni. (Javítsatok ki, ha netán tévednék.) Eddig még sehol máshol nem láttam ilyent.

Nem élt meg hosszú időt a Fox műsorán. Mindössze négy epizódot. Részemről se lesz jobb jövője. Ez bizony kasza. Semmi értelmét nem látom a folytatásnak. (De ha netán valaki másképp látja, várom a kontra kritikát!) Szeptember 12-étől viszont (szombatonként) érkeznek a le nem adott részek.

Premier: 2009/04/18
Írta: Mitchell Hurwitz
Rendezte: Dwayne Carey-Hill
Nézettség: 5.18 millió (#13), A18-49: 2.3 (#5)

Szerintem: 1/5

Itt van ez a sorozat, amit már láttam legalább az évad feléig, de hogy nyoma is maradjon, most visszatérek (csak) a pilot epizódhoz, hogy tess-nek meglegyen az öröme egy sornyi csesztetést követően: „írjál róla, mert sokan az év meglepetésének tartják”. A hazai nézőknek se lehet idegen a cím se és a sorozat se, mivel az RTL Klub múlt héten adta le az évadzáró részét, azaz a 20-at. Az egészben az a pláne, hogy kétszer lőttem le a pilot epizódját, általában 15-20. perc táján. Először meguntam a 10. perc körül, mert semmi izgalmat nem hozott, aztán megrettentett a 82 perces hosszúsága. Harmadszorra meg ágyban pihenve, lefekvéskor álltam neki, mondván: ha elalszom, akkor se megy kárba az az idő. Nehezen indult be, de a közepe felé megkaptuk a kárpótlást. Mindössze türelemre lett volna szükség az első két alkalommal.

A történetről csak annyit, hogy beteg! No komment. Tess számtalanszor elmesélte (pl.: itt, itt és itt). Tipikusan nekem az X-aktákat juttatja az eszembe. A sztorit bármeddig el lehet nyújtani és akkor lesz vége, amikor J.J. Abrams akarja (vagy amikor a csatorna lelövi). Látok a hosszú jövőjét. El lehet nyújtani 4-5 évadon keresztül, mert hiába vannak ott a megoldások minden egyes rész végén, az igazság olyan kezekben van, amelyet mi csak „elit közösségként” tartunk számon.

Abrams cseppet sem garasoskodta el a pilot epizódot. (Számok magukért beszéltek. Vissza tudnám nézni, mert egyik hírmorzsákba esett róla szó, de időhiányában higgyétek el nekem, hogy a legdrágább pilotok között tartják számon.) A legszebb az egészben, hogy mindez visszaköszön a sorozatban. Nem csak a levegőbe beszélünk, hanem ott vannak a tények, amik mindezt alátámasztják. Gondoljunk csak a garázsrobbantós jelenetre. Hasonlítani se lehet egy Painkiller Jane-éhez. A sorozat másik erőssége, hogy Jeff Pinkler foglalja el a showrunneri pozíciót, akit a Lost-ból és az Alias-ból ismerhetünk. (Mindkettő beírta magát a sorozattörténelembe.) A harmadik érv, ami kicsit zavart az elején, de aztán megszoktam és megszerettem, az a feliratozás. Eléggé hülye betűtípus használnak, azonban a végére megbékéltem vele.

A pilot epizód átka, hogy lassan indult be. Nem csoda, hogy harmadszorra sikerült csak megnéznem. 82 perces hacacárét, akár vihetnék a mozikba, mint amolyan „se eleje, se vége” filmként simán felcsigázná a nézőket, akik pár hetet biztosan beszélnének róla. Az már csak egy másik dolog, hogy hol ment át nyújtásba és mennyi le volna a szükséges időtartalom. Szerintem 50 percbe bele lehetett volna sűríteni, úgy hogy pörgős legyen. Sok időt szántak a körítésre. Mindent meg akartak alapozni, hogy a folytatást új lappal kezdhessék.

Megérte végig „szenvedni” azt a hosszú felvezető részt. J.J. hozta a WTF-pillanatát a legvégén, amire mi a „b*ssza meg” beszólással a választunk, mert megint jól csőbe húzott bennünket. Igen, csőbe, mivel rákényszerített a folytatására.

És mint már tudjátok, folytattam! Nehéz olyan pilot-kritikát írni, ami a következő részeket (még) figyelem nélkül veszi, de remélem sikerült. Jól össze lett rakva a sorozat, csak hanyagolni kellett volna belőle a sok huzavonát. J.J. mindent meg akart alapozni, azaz ekkora számomra így tűnt. (Természetesen a folytatásban is lesznek meglepetések bőségében.) A szereplők között van pár luft, de Joshua Jackson a legalkalmasabb fazon a főszerepre. (Dawson’s Creek-ből az egyik nagy kedvencem, mint ahogy 10-ből 7-nek.)

Csakis ajánlani tudom. Ne rettentsen el senkit sem az írásom. A folytatásban minden a helyére kerül, csak legyen türelmük mindezt kivárni, mert azután egy piszok jó sorozattal bővül a „heti rendszerességgel csekkolni kellene” listánk.

Értékelés: 3.5/5