Fringe – Az 5. és egyben utolsó évadról
Beküldte: tess 2013 January 28, 18:10-kor a(z) Fringe témába.
A high-ccencept halott és ez vitathatatlan. 2008-ban még tündökölt vagy inkább az utolsókat rúgta, hogy aztán 2012-re teljesen az érdektelenség homályába vesszen. És ennek az érdektelenségnek az egyik kiváltó oka egyértelműen J.H. Wyman lett, aki az 5. évadra teljesen szabadkezet kapott a showrunneri munkálatokban. Jeff Pinkner távozásával sosem látott kreatív hanyatlás következett, holott az 5. évad kezdetén korántsem ilyen ígéretekkel kecsegtettek az írók.
Merthogy a Fringe zárása egy az egyben az írókon ment el, akik az utolsó felvonásra szemlátomást nem tudtak már mit kezdeni a felépített status quo-val. Vagy ha jobban tetszik egyszerűen olyan zsákutcába írták magukat, ahonnan értelmesen már nem tudtak kihátrálni. Ennek az egyik jele volt a közhelyes érzelmekre hatás, ami majdhogynem megfojtotta a finálét. Mintha teljesen elfogyott volna a kreatív spiritusz, holott a 2036-os jövőkép jócskán hordozott magában kellő potenciált. Meghatározó momentumokat lényegében nem is tudok kiemelni, inkább csak halovány próbálkozásokat, pedig még David Fury is besegített pár fontosabb rész megírásába.
Hiába, az évad jelentősrésze csak amolyan helyben tipródás volt, felszínes próbálkozások tucatjával, melyek közül mégis az egyik legrosszabbat választották. Pedig ott volt a 2036-os Fringe Divison elleni merényletsorozat, ott volt Peter személyes vendettája, Walter lelketlen énje, de végül egyik alternatíva sem bizonyult életképesnek. Ellenben az érzelgős időutazás annál inkább! Wyman szemlátomást egymagában már koránt sem bizonyult olyan kreatív erőnek, mint mondjuk egy éve Pinkner oldalán és erre azt hiszem rá is jött. Jól példázza ezt a klasszikus húzások folyamatos majmolása, melynek fényében az 5. évad amolyan retrospektív érának is beillene. A nevetségesen olcsó és mesterkélt kapcsolatgyártást nem is említve. Az hétszentség, anno Abrams és a többiek nem ebben a koncepcióban gondolkodtak! Mint ahogy az is biztos, nem húztak volna fel egy évadot arra, hogy Walter VHS kazettáit keresgéljék.
Ezzel szemben viszont a casting legalább hozta a tőle elvárható színvonalat, ami nagyban hozzásegített az évad elviseléséhez. John Noble karaktere továbbra is szenzációs, igaz mostanra ténylegesen megfáradt. A kötelezően sziporkázó poénkodás és szétszórtság megvolt, de sajnos az öncélúság is begyűrűzött finoman. Itt az LSD tripekre gondolok leginkább. Peter Jackson és Anna Torv még mindig kellemes karakterszínészek minimálisan érezhető chemisrtyvel, de ezt már megszokhattuk. Szerencsére egyikőjük sem merészkedett a mélydrámák szintjére, amiért külön hálás vagyok. A mellékszereplők közül talán csak Lance Reddick hanyagolása tűnt fel, pedig az öreg Broyles tudott badass feka vezér lenni, ha kellett. Bár ha jobban belegondolok, akkor Jasika Nicole Astrid-ja is kevesebbet sziporkázott évad közben.
A visszatérő szereplők közül egyértelműen Georgina Haig-et tudnám kiemelni, aki igazi meglepetésnek bizonyult Etta szerepében. Sajnáltam, hogy a készítők kihagyták a karakterében rejlő ziccert és inkább csak amolyan mankónak használták a jövővel való barátkozáshoz. Ugyancsak hasonlót tudok elmondani Micahel Cerveris-ről, aki September ként vált ismerté. A karaktere végre értelmet nyert, de sajnos az egész Observer munkásságát feláldozták a fináléhoz vezető úton. A mankó mentalitás itt is érződött! No és persze nem mehetünk el szó nélkül a főgonosz Windmark mellett sem, akit Michael Kopsa totálisan rideg alakítása tett emlékezetessé. Igaz a kezdeti báj gyorsan alábbhagyott és a végére nem lett több egy szürke negatív karakternél. David Robert Jones és Newton tehát továbbra is megdönthetetlen badass faktort képviselnek a Fringe mitológiájában.
Mint már a bevezetőmben említettem a high-concept halott és ez nagyban látszik a Fringe életképtelen és céltalan zárásában. Ezek azok a bizonyos koporsószögek melyeket gyakran szoktam említeni és sajnos Wyman beütötte az utolsót is. Sajnálom ezt az évadot, nem csak nézettségileg volt totális kudarc a FOX-nak, hanem kreatív értelemben is. Bár ha jobban belegondolok a 3. évad után abba kellett volna hagyni ezt a mitológiát, akkor legalább egy majdnem tökéletes The X-Files pótlékot kaptunk volna. Így viszont csak egy hányatott sorsú egykori fanfavorit, amiből korántsem biztos, hogy valaha is kult sorozat lesz.
