The Fall – Pilot

 
Beküldte: tess 2013 May 27, 19:47-kor a(z) Pilot,The Fall témába.

Úgy fest 2013 egyik bevett alternatív trendje a komor hangvételű átívelő történetes krimi lesz, jókora karakterizációval megspékelve. Míg Amerikában eddig a Top of the Lake és a Rectify képviseli a műfajt, addig a brit szigetországban majdhogynem tobzódunk a jobbnál jobb alkotásokban. Ebben a roppant erős mezőnyben próbál meg több-kevesebb sikerrel babérokra törni Allan Cubitt Belfastban játszódó új sorozata a The Fall. Azért írom a feltételes módot, mert a pilot koránt sem azt szállította, amire sokan számítottunk, ellenben még így is ígéretes koncepciónak tűnik, habár az élmezőnytől még piszok messze van.

A pilot lényegében végig két szálon halad, melyben egy nagymenő Londoni nyomozónő (Anderson) vizsgálódik a Belfasti egység egy előző ügyén. Eközben a másik szálon megismerkedhetünk egy családos gyásztanácsadó férfival (Jamie Dornan), aki szép lassan kezdi elveszíteni a kontrollt az élete felett, ami így újfent egy gyilkosságba torkollik majd…

Mondhatni Cubitt sorozata tagadhatatlanul brit krimi, ami pont attól olyan zseniálisan lebilincselő, mint ami a legnagyobb negatívuma. Igen, a The Fall sem lesz egy közönség kedvenc sorozat! A script sokkal inkább az atmoszférateremtésre volt kihegyezve, mintsem a történeti alapok felvázolására. Lassú, már-már vontatott történetvezetéssel van dolgunk, ami ráadásul bőszen elidőz egy-egy momentum mellett. Csak úgy tobzódunk a túlnyújtott jelenetekben, melyek többségének léte sokszor könnyedén megkérdőjelezhető. A történet lényegében alig halad, a majdnem egy órás pilot konkrétan ott marad abba, ahova amerikai társai a cold open végére hajlamosak eljutni. Emellett a tempót sem könnyű tartani a készítővel, alig van mankóként szolgáló párbeszéd, ráadásul a szálak is folyamatosan váltakoztatják, sokszor tényleg meglepően öncélúan. Ellenben a pszichés, zsigerig nyúló feszültségkeltés mibenléte megkérdőjelezhetetlen, sőt a sorozat gerincét is adják.

Bár mellette a két főszereplő Gillian Anderson és Jamie Dornan alakítása sem elhanyagolható. Anderson játszi könnyedséggel és odaadással hozza a rideg, ám végtelenül precíz nagymenőt. Egyszerűen uralja a jeleneteit, sőt még a kor is jól áll neki, amiből adódóan finom morzsákat már most elszórtak a készítők. Jamie Dornan ugyancsak remekel a mániákus sorozatgyilkos szerepében, miközben megdöbbentően életszagúan hozza mind a két figurát. Sokszor a hideg kirázott a közönytől, amit a hétköznapi dolgok váltottak ki belőle. A benne lappangó sötétség pedig maga volt az eredendő feszültség forrása. Ezt kihasználva a készítők hosszasan el is időztek a karakterén, folyamatosan táplálva a lüktető feszültséget, ami aztán a végső pillanatban úgy ütött, ahogy az a nagykönyvben meg van írva.

Egyedül csak a történetvezetés volt, ami sántított, no meg a felületes, már szinte a bárgyú kategóriába taszított mellékszereplők ábrázolása. Viszont az a „bugyis eset” áthajlítása így elegánsra sikerült, szóval nincs itt minden veszve. Sokkal inkább az van, hogy a készítők más aspektusból mutatják be a történéseket és ez így elsőre rendben is van, habár mondom még egyszer nagyon nem erre számítottunk. Ellenben a számításaik bejöttek, elvégre a rekord nézettséggel, 3,5M-val nyitott a mini-sorozat, aminek így nyomba be is rendelték a folytatását.

This entry has a rating of 2.5

Kommentáld!

free web stats