Sleepy Hollow – 1. évad

 
Beküldte: tess 2014 February 7, 18:53-kor a(z) Sleepy Hollow témába.

Kétségtelenül a fall season egyik legambiciózusabb újoncát a FOX szolgáltatta a Sleepy Hollow személyében. A blockbuster gyáros Kurtzman-Orci kettős egy könnyed misztikus drámát prezentált, ami kellőképp vegyítette a high-concept elemeket, a procedural vonalat és a fun faktort ahhoz, hogy gyorsan közönség kedvencé váljon. Azonban a nagy kérdés nem az volt, hogy a pilot sikeres lesz, avagy sem, hanem hogy az évad ebből mennyit képes majd profitálni.

Hát jelentem nem sokat! A Mark Goffman vezette írógárda sajnos nem uralta teljes terjedelmében a scriptet. Egyfajta darabosság jellemezte az évadot, amit leginkább a folyamatosan csapongó történetvezetés kárára tudnék írni. Ugyan a scipt remekül vegyíti a polgárháborús történéseket (gyakran valós eseményekre is kikacsint) a szabadkőműves mitológiával és Washington Irving karaktereivel, de egyes szegmensek látványosan kidolgozatlanok maradtak. Arról nem beszélve, hogy sokszor kendőzetlenül merített a már bevett műfaji sablonokból, amit új tartalommal ugyan nem tudott megtöltetni, így inkább a látványos körítésre utazott.

Az írók folyton szajkózták a high-concept vonalra asszociáló átívelő szálat, amihez aztán rendre szájbarágós mitológiakörítést prezentálnak. A szerializált jelleg csak egy látványos képi világgal megtámogatott álca volt, ugyanis a komplexitás an block hiányzott az egyenletből. A sztori főbb vonala ugyan egységes volt, tudni lehetett végig, honnan indultunk és hova jutunk, de ezt leszámítva teljesen kidolgozatlan. Számos szállal látványosan nem tudtak mit kezdeni (Irving kapitány kálváriája, Brooks rendőr vesszőfutása) vagy ha mégis, azt zavarba ejtően zavaros és sokszor hatásvadász flashback betétekkel tudták csak véghezvinni. Ugyanilyen volt az átívelő töltet mellett az egyre inkább senyvedő monster of the week kikacsintás. De hogy ne csak szidjam Goffman-t, meg kell említenem a frappánsan oltó XXI. századi egysorosokat, amik kiváló popkult utalásokkal és látens társadalomkritikai bírálatokkal voltak megspékelve.

A történet fő gerincét a Moloch elleni küzdelem és az alapítóatyák öröksége adta, ami nem követelte meg túlzottan nagyszámú karakter képernyőn tartását. Ezt az írók is remekül észrevették, ám mégsem tudtak élni a lehetőségükkel. Számos karakter korrekt kibontása az évad végéig nem valósult meg, míg sok mellékalak szimplán csak végig lógott a levegőben. Tom Mison ugyan végig remekelt, de az egyöntetű hozsannára mégsem szolgált rá. Tökéletesen egydimenziós karaktert alakított, akinek a karakterjegyeit egész jól életre tudta kelteni végig egyenletes színvonalon, de ennyi. Ha jobban megnézzük ugyanazokat a poénokat szajkózta mindvégig, miközben az időutazás adta lehetőségeket sorra kihagyta. Ezzel szemben Nichole Beharie harmatgyenge teljesítményt hozott, ami épphogy meghaladta a képernyőképes szintet. Ráadásul karakterközi chemistry is inkább csak elégségesnek bizonyult, mintsem fajsúlyosnak. Cseppet sem meglepő, hogy az évad ásza a mellékszereplői titulusba kárhoztatott John Noble lett. Sajnáltam is, hogy az írók nem biztosítottak kellő teret és lehetőséget a karaktere kiterebélyesedéséhez. Ellenben Katia Winter funkciótalan eyecandy próbálkozását végig a köztudatban kellett tartani!

Minden hibája ellenére is az 1. évad egy kellemes misztikus kikapcsolódás lett végül, noha ennél jóval több is lehetett volna. Az erős vizuális élmény, a humoros párbeszédek és a fun faktor ugyan sokat javított az összképen, de egyben rávilágított a sorozat hiányosságaira is. Egyszerűen nincs meg a széria egyedi hangvétele, holott a közönsége már rég adott. Ez nagyon úgy fest, hogy FOX örökség, ugyanis a pár évvel ezelőtt hasonló tematikával operáló Point Pleasant is itt hasalt el.

This entry has a rating of 3

Kommentáld!

Sleepy Hollow – 1×06 – The Sin Eater

 
Beküldte: Kanyecc 2013 November 12, 23:55-kor a(z) Sleepy Hollow témába.

Végre elstartolt a novemberi söprés. Ez az az időszak, amikor a készítők jobban odateszik magukat. A Sleepy Hollow-nál is valami hasonló történt. Sajnálatos (vagy épp nem!) tényt kell bejelentenem: beállok az amerikai kritikusok mögé, mert a Fox üdvöskéje mellett a The Blacklist-et tartom az idény másik legjobb újoncának, s ettől úgy fest, semmi és senki se tud eltántorítani – természetesen csak a network kínálatra fókuszálva mondom.

Gyors leszek és spoilermentes, hiszen már kinn az 1×07-es epizód is, amiről majd a söprés végén fogok külön értekezni a többi résszel együtt. A történetben egy nagyobb előre haladást tapasztalhattunk. Itt is, mint a The Blacklist-nél elővették az átívelő történetet és szántak neki egy teljes epizódot. Félretették az írók a nézeteket és ha talán egy kicsit nehézkesebben indulót is, de a végére összerakott sztorit kaptunk. Olyant, amit már vártunk egy-két hete. A hangolás jóra sikerült, ilyen résszel kell visszatérni egy 3 hetes szünetidőszakból. Kellően felcsigázott a következőre, és az évadfeléhez is érkeztünk időközben.

Jól volt a casting. Nincs mese! Az, hogy behozták a Fringe egyik legjobb színészét, John Noble-t egy olyan karakter formájában, ami még illik is hozzá, az szerintem némileg a profizmusra hajaz. Külön kiemelném, hogy John visszatérő szerepkörben tűnik fel a későbbiekben, hiszen a 2. évadban is már hivatalosan ott van. Ismét láthattunk Lyndie Greenwood-ot, aki Abbie testvérét alakítja. Bár az epizód második felébe eléggé a háttérbe szorul. Szinte kivonták a forgalomból, miután meglett Abbie kérdésére a válasz. Ne feledkezzünk el Rutledge-ről se, akiről az elején mindenki mást gondolhatott. James Frain castingját megint csak precíznek tartom.

A történetnél azt hihetnénk, hogy az átívelő történetet éltették, de valójában inkább kaptunk egy újabb „heti ügyet”, amit összehangoltak vele. Áldásom az ilyen fúzióra – főleg ha működik. Itt működött, így panaszra nincs okunk, és végre kiderül az is, hogy miért fonódott össze a sorsa a Ichabod-nak a fejetlen lovaggal. Ezen kívül kapunk még pár választ, igaz, inkább olyanokat, amik meg se fogalmazódtak bennünk.

Elégedett vagyok a kezdéssel. A sorozat tartja az erős közepes színvonalat. Ha ilyen részeket szállítanak, akkor nem nagyon fogok panaszkodni. Az operatőrök munkájában volt kivetnivaló, néha érthetetlen kameraállásokkal dolgoztak, de ez legyen a legkisebb problémám. Jah, látni fogunk majd démont ismételten, amelynek maszkja leginkább egy Grimm-ből kölcsönzötthez hasonlít. Lehet hülyeséget beszélek, nincs is kapocs a két gárda között, de itt láttam legutoljára hasonló megvalósításban démont.

Szóval összességében az ősz egyik befutott újonca továbbra is a Sleepy Hollow. Már annyira nem is zavar, hogy a jelent is hozzák, mert olyan időközben játszanak, valamint helyszíneken, ahol ezzel nem szembesülök annyira nyíltan.

This entry has a rating of 3.5

Kommentáld!

Sleepy Hollow – 5 rész távlatából

 
Beküldte: Kanyecc 2013 October 18, 9:55-kor a(z) Pilot,Sleepy Hollow témába.

Szerencsés helyzetben vagyok. Tess már írt a pilotról kritikát, amelyben remekül le van fektetve, milyen alapfelállással állunk szemben. Dióhéjban? Megkapjuk a tévés változatát az Álmosvölgy legendájának – mindezt a modernkorba ültetve. Na, ki mondja azt, hogy erre benevez? Az elején ódzkodtam tőle, mert maga a története megtetszett már májusban, viszont alapul vettem a helyzetem az ilyen rétegműfajhoz, ami eléggé kiábrándító – de ennek csak is én vagyok a bűnöse, mert a Sleepy Hollow-ban érződik Grimm és Supernatural íze egyaránt, melyeket jelenleg nem követek nyomon, viszont a Fox üdvöskéjénél érzem azt először, hogy kell ez nekem, mint a hideg időben a forró tea.

A pilotról beszélnék először, hogy letudjam a kötelező menetet. Közepesnek véltem. Se túl erős, se túl gyenge. Igazából a vártnak megfelelően teljesített. Álmosvölgy legendája remek alakot öltött. Kicsit zavar viszont az modernkor. Inkább kosztümösnek hagytam volna, mert amikor hosszabb ideig egy rejtélyes, ködösebb, erdős, erőszéli vidéket mutatnak, akkor a thriller-féle érzet teljesen átjárja a testem, viszont mikor bevágják a város levegőből filmezett képét mindez elillan és újraépíthetik az előzőek az írók, amiben nem egyszer beletört a bicskájuk.

A történet hozza a heti ügyeket, a két főszereplő pedig az átívelő szálat. Közbe kapunk egy röhejes szerelmi szálat, de ez még emészthető. Láttam rosszabbat az idényben. Jó látni, hogy a főhőst meghagyták korabelinek. Oké, mi ezt régimódi öltözködésnek hívjuk a mai világban, viszont tetszik, hogy nem alakul át teljesen, megmarad minden. És a mindent a beszélőkéjére is értem, mert öröm hallgatni, ahogy az angolt beszéli.

Sorsfordító kérdés volt az, hogyan fogják berakni Ichabod Crane-t (Tom Mison) rendőrségi tanácsadónak, hogy az ügyeknél feltűnhessen, véleményezhessen és haladhasson a rendőrnővel, Abbie-vel (Nicole Beharie) saját missziójuk célja felé? ­– És akkor újra ott tartunk, hogy a családi szitkomok mellett egyre jobban kezd elszaporodni a tanácsadói felállás a dráma műfaj berkeiben, mégis csak a The Blacklist is valami ilyesmi, vagy előzőekből: a White Collar, a Grimm, a Hannibal és még sorolhatnám. Nincs baj ezzel, csak telítődik a műfaj. Visszakanyarodva költői kérdésem megválaszolására… eléggé összecsapottnak véltem, mai világban ilyen könnyedén összehozni ezt – szó szerint – lehetetlen, de neki sikerült. Taps!

A pilot pont arra volt elég, hogy berántson. A karaktereket remekül bemutatta, ahogy az alapfelállást. Kibontotta a következő részek menetét. A hanghatások és a zene kiemelendő, ahogy a főcím. Ennyire egyedi, hozzá klappolót az idényben nem láttam. Fura, hogy 2,5-3/5-nél többre nem pontoznám, mégis ki tartok mellette. Csak mert elkapott az az érzet, ami legutóbb az Atlantisnál: fene tudja miért igénylem.

A második és harmadik résznél emelkedett a színvonal, ami istenigazából a negyediknél tetőzött, ha az első ötöt vesszük alapul. Tulajdonképpen egy démon/szellem/lidérc/mitudomén milyen lényeket irtó párossal barátkozhatunk meg, akik kezdik egyre elszántabban űzni hivatásukat. Innen jön az, hogy a Grimm-hez hasonlítom egyrészt azért, mert ezek a fura teremtmények most valamiért hozzákötik; másrészt azért a Supernatural-hoz, mivel a problémamegoldás nagyban hasonlít a kezdetleges felállásukhoz: két testvér egy közös cél érdekében írtja a gonoszt, ami a felszínre akar törni – itt a különbség annyi, hogy rendőr-tanácsadó párosról beszélünk.

A heti ügyek legalább színesek. A különféle teremtményeknél alkalmazzák a homályos látásmódot, azaz, hiába kockázza ki a szerencsétlen néző az adott jelenetet, akkor se igazán látja azt, amit főhőseink az adott szituációban. Az epizód végére persze összeáll a kép. Tetszett, hogy kapunk útközben egy mini átívelő sztorit egymást követő részek között. Nem veszítjük el az időérzékünk sem. Több sorozatnál felmerült bennem, hogy mennyi idő telik el a részek között, azonban itt ez a szám teljesen elenyésző. Jól bánnak a lapokkal az írók.

Igazat adok azon véleményeket is, akik azt vallják, nincs meg az a plusz, amiért heti szinten igényelnénk. Maga a történet felépítés minden epizódnál hasonló, azaz az első 30 percben megalapozzák az adott problémát, amit 7 perc alatt megoldanak – remélem lesz olyan, amit nem fognak tudni – és jöhet a zárás, az epizódvégi cliffhanger-rel. De kérdem én: Melyik nyomozós koncepciónak nem ilyen a felépítése? – mert ez is az, csak egy extrémebb kivitelezésben, ahol fogunk találkozni németekkel, különféle szektákkal és még a fene tudja mivel.

5 rész bőven elég volt arra, hogy megszeressük a két főszereplőt. Ha ez nem jött össze, és az ügyeket is a kukába dobnátok, akkor szomorú arccal integetek: „bye-bye” …mivel maradok! Nem azért, mert olyan jó, hanem mert jól esnek ezek a részek hetente. A humort majdnem kifelejtettem. Próbálkoznak az írók, a végére a lendület kicsit megtorpant, de ha visszahozzák, akkor remekül tudják vele ellensúlyozni azt, ami miatt talán annyira nem  tetszik.

This entry has a rating of 3

Kommentáld!

Sleepy Hollow – Pilot

 
Beküldte: tess 2013 September 19, 14:52-kor a(z) Pilot,Sleepy Hollow témába.

Tim Burton azonos című ’99-es filmes feldolgozása Johnny Depp-pel a főszerepben az egyik legnagyobb kedvencem, mondhatni a tökéletes adaptációja Washington Irvin klasszikus fejnélküli lovas históriájának. Így óhatatlanul is fenntartásokkal fogadtam a hírt, miszerint az egyébként sztahanovista Kurtzman-Orci írópáros az ipari blockbuster gyártás után megint egy pilot-on dolgozik. A helyzeten aztán valamelyest javított Len Wiseman színrelépése a rendezői székben, aki ugyan nem a legeredetibb vizuális látnok, ellenben a stílusos akcióbetétek egyik lelkes híve, mi több gyakorlója. Szóval amolyan felemás mentalitással ültem le a pilot elé, hátha a FOX egy merőben eredeti ötlettel és egy igényesen válogatott stábbal újra levesz a lábamról. Jelentem, nem jött nekik össze!

Véleményem szerint a sorozat sikerének az egyik főbb momentuma az, hogy mennyire tudunk túllépni az abszurd alaphelyzeten. A fejnélküli lovas történetét a 21. századba helyezni már önmagában istenkáromlás, de hogy ezt még megbolondítsuk a bibliai Apokalipszis Négy Lovasa mondavilágával, hát… Tipikus Kurtzman-Orci féle túlmisztifikált spekuláció, amiből sorra köszönnek vissza a high-concept műfaj ismert alapvetései úgy, mint az Alapító Atyák és a Jelenések könyve, meg persze még kitudja, mit húznak elő a kalapból a folytatásra.

Ettől függetlenül a végeredmény teljesen letisztult és igényes, már ami a kivitelezést illeti ugye. A cold open valami kegyetlen filmszerű élmény volt és azok az operatőri megoldások… Wiseman mondom nem a legjobb rendező, de a stílusa mégis magával ragadó. Nem úgy a blockbuster gyárosnak titulált Kurtzman-Orci páros scriptje, ami pofátlanul darabos és olcsó. Kezdjük ott, hogy konkrétan hülyének nézik a nézőt és egyszerűen a szájába rágnak mindent, ráadásul tökéletesen előemésztve. Egyszerűen nem foglalkoznak a karakterekkel, az ok-okozati mátrix pedig csak úgy hemzseg a hülyeségektől. Olyan triviális dolgok mellett sétálnak el bambán, minthogy a gyilkosnak nincs feje vagy, hogy egy 250 éve halott faszi a rendőrség tanácsadója. És akkor hol vannak a generációs különbségek? Jah, hogy az az amerikai középoktatás két jeles példája, jelesül nincs rabszolgaság és minden ódon épületben Starbucks működik. És ehhez még vegyük hozzá, hogy futószalagon érkezik az infantilizmus és az idiotizmus karakterizáció gyanánt!

Ellenben a végzet kisvárosi miliője, a jó és a rossz epikus harca mégis kellően érdekes táptalajt tudott biztosítani. Az átívelésnek szánt high-concept szál erős vagy legalábbis duzzad a potenciáltól. A sorozat mitológiáját is viszonylag korrekten megalapozták, habár a flashback betétek sokszor csak öncélú vizuális demonstrációnak illettek be. Ettől függetlenül a főbb csapásirányok le lettek fektetve, egy pilot után ne várjon senki ennél többet. Mégis végig az járt a fejemben, hogy ezt a sorozatot nem sikerült tökéletesen pozícionálni. Nincs egységes alapkoncepció és hangnem, inkább csak ízlelgetik a készítők a lehetőségeiket. Egy kicsit humoros, egy kicsit creepy, egy kicsit olyan semmilyen.

Kb. mint a karakterek, holott szemlátomást jelen fázisában a sorozatot nekik kellene eladniuk. Tom Mison felemás Crane szerepében. Hol lubickol a viktoriánus korból átemelt szerepkörében, hol pedig csak vergődik a monológok közepette. Ráadásul ez az anyonerőltetett idiotizmus sem mindig fekszik neki, sokszor inkább irritálóan bugyuta, sem mint vicces. Abbie Mills ugyancsak kakukktojás az ügyeletes heroine szerepkörében. Egyszerűen nem lehet egy percig sem komolyan venni, amin a papírmasé karakterjegyei sem sokat segítenek. Az a nézés és mosoly meg inkább illene egy romantikus csajos drámába, mintsem egy softcore horror adaptációba. Nem úgy, mint a fejnélküli lovas, aki konkrétan badass félistenséggé lépett elő a felfegyverkezése után. Egyszerűen áradt belőle az erő és a stílus, vagy ha jobban tetszik mindaz, ami a két főszereplőből egyelőre hiányzik. Meg úgy an blokk az egész casting-ból! Komolyan, még John Cho is elvérzett ebben az aprócska karakterszerepben?

Ettől függetlenül Amerika nem csak fejnélküli, de még agyatlan is, tehát kajálták a pilot-ot rendesen. A nézettség 10,1M-nál és 3,4-es demóval zárt, ami nagyon jó. Összehasonlításképpen utoljára 2006-ban a Standoff kezdett hasonlóan erősen újoncként a fall season-ben. Tavaly a The Mob Doctor csak 1,5/4-es demót hozott, míg a The Following a mideseasonben is csak 3,2-t. Magyarán, ha nem lesz durva a csökkenés a folytatásra, akkor a FOX bizony hosszútávra tervezhet.

This entry has a rating of 3

Kommentáld!

free web stats