Skins – Bullets for bitches (az 5. évad kezdése)

 
Beküldte: tess 2011 February 15, 20:42-kor a(z) Skins témába.

Kétségkívül a 2000-s évek meghatározó tini sorozatává vált a Skins, ami 2007 januárjában szó szerint sokkolta a világot forradalmi újításaival, melyek elég rendesen beintettek a petyhüdt amerikai formátumnak. Végre új értelmet nyert a sex-drogs-rock ’n roll, végre nem az elítélések oldaláról lett megközelítve az egész mondanivaló, és végre fiatal, néha amatőr színészek játszották azokat a karaktereket, akikkel bárki könnyedén azonosulni tudott. Emellett pedig ott volt az a titokzatos Skins atmoszféra, ami egy teljes generációt szippantott be, majd nevelt ki. Hány ilyen amerikai társról tudunk?

Én mindjárt azzal kezdeném, hogy a Skins személyes kedvencem, így roppant elfogult vagyok vele. Teszem mindezt egy évad után, ugyanis nem bírtam tovább nézni. Tudjátok, ez az a betegség, amikor tudod, hogy ennél jobb már nem lehet, így inkább kerülöd a kudarcot. A kritikusok java ezt alá is támasztotta, lévén az 1. generáció nagyságához nem tudott felnőni a 2., holott volt nekik egy Effy-jük is. Persze én nagy ívben teszek a kritikára, de azért mégis. De most megint páratlan szezon van a soron, vagyis jött a vérfrissítés, effektíve a 3. generáció.

Kezdjük mindjárt azzal, hogy a készítők a felszín alatt egészen sok változtatást eszközöltek. Sokkal megfontoltabbak lettek, nem mennek fejjel a fajnak és éppen ezért nem is törekszenek a hirtelen sokkolásra. Hirtelen a már említette forradalmi szentháromság leáldozni látszik, vagy legalábbis tompulni. Ezzel persze nincs is semmi baj, lévén jobban rá tudtak koncentrálni a történetre és a kidolgozott karakterábrázolásra. Ez az, amitől érzésem szerint újra nagy lehet a széria, vagy inkább méltó az 1. generációhoz.

A szokástól eltérő módon itt szemlátomást nem az húzó egyéniségeken lesz a hangsúly, hanem sokkal inkább a háttérben megbúvókon, az örök veszteseken, akit a közösség java nem fogad el. Ezt támasztja alá a premierben megismert Franky is, akit az isteni Dakota Blue Richards alakított. Mondjuk a Skins nagy erénye volt eddig is a casting, ami megint remekül betalált. D.B. Richards egyszerűen hozta a tökéletes kiszámíthatatlan alternatív érát. Amúgy nekem végig a Young Americas egyik hasonszőrű karaktere lebegett a szemem előtt, ami már abban az időben is hatalmas húzás volt.

Erre aztán az írók rátettek még egy lapáttal, lévén végig kerülgették a bevett írói lépéseket, de persze mindig időben tovább álltak, ami meg hatalmas feszültséggeneráló erőnek bizonyult. Ennek a remek kísérletezésnek köszönhető a roppant részletes karakterábrázolás, ami a legapróbb kis szokásokig kidolgozott volt. Éppen ezért a történetsűrítéssel sem volt probléma. Szám szerint körülbelül 3szor éreztem, hogy itt a vég, de nem, mindig volt jutalomjáték és mindig jobb volt. Remekül ment a lépcsőzetes építkezés, amit a már-már tapintható feszültség parádésan ki is egészített.

Ellenben az antológia jellegű, szereplő centrikus formátumnak megvan a hátránya is, amit az előző generációkban sikerült kellően tompítva tálalni a készítőknek. Vagyis a mellékszereplők mind-mind felületesek és unalmasak. Persze mikor rájuk kerül a sor a kocka vélhetően fordul, de mondjuk az előző évadokban több idő jutott rájuk is. Valamit valamiért persze, meglátjuk az idő kit igazol majd. Mindenesetre azt azért fájlaltam, hogy itt 100%-ban lecserélődöttek a szereplők, így átívelő arcok sem voltak, mint az 1. és a 2. generáció közt a kis Effy.

Amit viszont jó volt újra látni, hogy a sorozat varázsa, a remek hangulat továbbra is megmaradt, ami istenesen be is szippantott. A brit underground zene továbbra is ott duruzsolt, a művészien minimalista megvalósításokban, jókora kortársbeli kikacsintásokkal. Arról nem is beszélve, hogy az „outsider” imázs, most aztán tényleg rendesen dolgozott. Akárhogy is vesszük a Skins mindig is belterjes sorozat volt, amire nem feltétlenül kattant rá a galád mainstream hullám, de ennek mi csak örülni tudunk. Viszont az eddig megszokott magas stílus faktor, most mintha hanyatlani kezdett volna, de ezt is nyugodtan betudhatjuk a visszafogottabb gondolkodásnak. Egyelőre nincsenek dögös jelenetek, a csajok sem olcsó tini húsnak néznek ki, de hát majd meglátjuk mi sül ki ebből is.

Mindenesetre az borítékolható, hogy ilyen mértékű kihagyások után is élvezhető, mi több szórakoztató volt a sorozat. Visszaadta ismételten a tini drámába vetett hitem, ami jó ideje ismét elveszett. Tette mindezt úgy, hogy nem volt harsány, kirívó, sokkal inkább visszafogott és megfontolt. Nekem ez a változás bejött, de kétségtelenül megosztja a rajongókat, lévén olyan mintha „elkurvult” volna a széria és már nem merne annyira beszólni a világnak, mint egykoron. De persze az is lehet, hogy ez a generáció azoknak szól, akik 5 éve a sorozattal vannak, vagyis valamilyen szinten felnőttek már és sokkal inkább kiforrottabb mondanivalóra vevők, mint sem a végtelenségbe hajszolt tini hedonizmusra.

This entry has a rating of 4

Kommentáld!

Skins – 4.08 – Everyone (Évadzáró)

 
Beküldte: RaulReal 2010 March 20, 16:51-kor a(z) Skins témába.

Az elmúlt heti epizódot eléggé lehúztuk, hiszen igen összecsapott, erőltetett témát boncolgattak a készítők a cselekményben. Ahogyan az egész évadot, úgy a második csapatot is komoly ellentmondások övezték az elmúlt két évben, ugyanis a hirtelen szemléletváltás sokak gyomrát megülte. A megfiatalított, második generációs tinik komoly lendülettel folytatták azt, amit Sidék elkezdtek, így füvezve, cigizve és a testiség legmélyebb és néhol aberrált bugyraiban keresték a megváltást. A negyedik évad ezzel szemben teljes irányváltás volt, ugyanis a depresszív történések vették át a stafétabotot, így pedig a gyengébb idegrendszerű nézők könnyen feladhatták a tusát. A folytatásban itt-ott spoilerek előfordulhatnak, így legfőbbképp azoknak ajánlott a tovább olvasás, akik látták az előző részt, és tisztában vannak a cselekménnyel.

skins408a

Freddie ugyebár eltűnt, ennek miértjét a sorozatot követők tudhatják, így a cliffhangerös befejezést egy ütős résszel illett a készítőknek megfejelniük és nagyjából sikerült is ez nekik. Ami a legmeglepőbb volt talán, hogy a fiatalok társuk eltűnésével alig foglalkoztak, így a cselekmény nagy részében azt láthattuk, amint próbálják magukat szétcsapni, hátha elfelejtik, miken mentek korábban keresztül és mi vár még rájuk. A főcímből következtethettünk, hogy az epizód próbálja majd mindannyiuk sorsát rövidre zárni, így dörzsölhettük a tenyerünket, hiszen krimibe illő történésekre számíthattunk. Ebből semmi nem lett, mint korábban utaltam rá, többnyire azon ügyködtek kedvenceink, hogy Effy-t jobb kedvre derítsék, a furcsa doki pedig eközben próbálkozott még jobban elbódítani páciensét.

Némi feelgood hatást is csempésztek a cselekménybe a készítők, ugyanis a veszettül futó Thomas sorsa megoldódni látszott, míg Pandával való viszonya patthelyzetben őrlődött, kétballábas botladozásai során pedig még Katie-t is sikerült megbántania, akit franciázni tanított. Természetesen drámából sem volt hiány, így előkerült Freddie régi jegyzetfüzete is, amely sorsfordító momentumnak bizonyult az 50. perc környékén, amikor is egy rendkívül ütős jelenetsor végén búcsúzhattunk (anti)hőseinktől. Eredetileg ugyebár a záró epizód címe Naomi lett volna, amit szerencsére elhappoltak és a kukába vágtak az íróstáb és a kreatívok tagjai, hiszen végső soron nem igazán lehetett ezt már kihegyezni a két leszbikus leányzó nehézkes sorsának kifejtésére, azonban persze akadt némi civakodás is, és látványos összeborulás.

Skins408b

“It’s all over.” – egyike ez azoknak a mondatoknak, amiket a hónap idézetének lehetne választani, ugyanis a karakterek kifejtésének módja elérte tetőfokát ebben a részben, a drámai vonal kiteljesedett, és vége lett a történetnek. Sokan és sok helyütt vitatkoztak arról, hogy vajon megfelelő volt-e ez a zárás, amiről még egy keveset lentebb, ugrás után fogok foglalkozni, azonban be kell vallanunk, hogy a mai ember fantáziavilága eléggé romlott és gyenge, ennek köszönhetően pedig mindannyian azt várjuk, hogy az egyes produkciók során a készítők a szánkba rágjanak minden motívumot és az “éltek, amíg meg nem haltak” közmondást kiteljesítve feküdhessünk le megnyugodva, hogy az élet szép, semmi gond. A Skins egyik legnagyobb erőssége, amit ezen a héten is hozni tudott az, hogy részenként, sőt percenként cáfolta meg a sztereotípiát.

Ezért is szerettük a második generációt, hiszen tagjai talán egy kicsit alulmaradtak az első gárdával szemben, mégis szerethető figurák voltak, akik különcségük ellenére mégis könnyedén lehetnének úgy a spanjaink, hogy tudjuk, bizony mindent megtesznek majd értünk, történjék bármi is velünk, a tűzbe képesek értünk menni. Ilyen emberek talán vannak a valóságban, talán nincsenek, mégis kellően befejezték a készítők a történetüket, így pedig repesve várhatjuk a elkövetkezendő két évadot, hiszen a csatorna berendelte a folytatásra a tinisorozatot, így egyik szemünk sírhat, másik nevethet.

Összességében tehát az epizód megérdemli a 8/10-es értékelést, tetszés szerint a befejezés jelenthet még +/- egy pontot. Az évad is nagyjából ezen a szinten mozgott kiugró pontokkal és gyengébb szakaszokkal is, de ezt a fenti Skins kategóriára kattintva bárki láthatja, ugyanis epizódonként elemeztük a karakterek történeteit. Könnyes szemmel búcsúzhatunk tehát hőseinktől, akik nem látták az évadzárót, amelyben búcsúzunk sajnos Effy-éktől, az szaladjon és nézze meg, aki pedig már túl van rajta, fáradjon egy kissé tovább, ahol a szereplők lehetséges sorsába mélyedünk el még egy kevés ideig, hogy aztán kedvenceinket végleg elengedve haladjunk tovább, akárcsak az élet. Abban azért még reménykedhetünk, hogy a későbbiek során egy-egy visszautalással kisegítenek még majd minket az írók.

Tovább…

Kommentáld!

Skins – 4.07 – Effy (Évadzárás előtt)

 
Beküldte: RaulReal 2010 March 17, 14:45-kor a(z) Skins témába.

A legutóbbi epizódban ugyebár megismerkedhettünk kicsit komolyabban és közelebbről a kétbalkezes, autista tulajdonságokkal felruházott JJ-vel, és az igazat megvallva kevésbé ütős részt láthattak a nézők. A melankóliába fulladó, hétköznapi elemekkel megspékelt életkép feelgood elemeket volt hivatott képviselni, ez azonban nem valósult meg olyan magabiztossággal, mint korábban. Az Effy köré épülő, a csapattal töltött utolsó előtti kaland persze nem ezt a vonalat folytatta, inkább a korábban látott, a sorozat történetének egyik legerősebb színvonalát hozó Freddie-s rész folytatása lett, amely tulajdonképpen Elizabeth történetének adott végső megoldást, mely azért elég depresszívre sikeredett, annak ellenére hogy a tragikus eset igencsak összecsapott, nevetséges magyarázatot kapott végül ezzel tönkrezúzva a negatív, megrázó élményt.

skins407a

Nem is olyan régen, mint emlékezhetünk rá, a csapat egyik legszebb tagja, a fekete üstökű leányzó saját démonaival kezdett csatázni, hiszen a rá nehezedő terhek alatt rogyadozó Effy idegrendszere eléggé megadta magát. Nem hibáztathatjuk ezért, hiszen a Freddie-Cook közt őrlődő tini rendkívül nehéz időszakot élt át, hiszen a legújabb epizódban bizony testvérének balesetéig visszanyúltak az alkotók, amely az egyik legdurvább évadzáró motívum volt a Skins történetében, ugyanakkor a legszebb is, hiszen a mai napig emlegetjük Sid és Cassie egymásra találását, és azt a szólót, amelyet a geek srác lenyomott a nagy finálé előtt. Tulajdonképpen nem is a befejezés ütött igazából, inkább az epizód felépítése, hiszen jól koreografált felvonást láthattunk, elspoilerezett véggel.

Így tehát az előzményeket figyelembe véve nem lehet meglepő, hogy a történetszál ezúttal jórészt a pszichiátrián játszódott, ahol a lányt valamilyen okból furcsa módszerekkel kezelő doki nehezítette meg, vagy tette jobbá Effy második újjászületését, amikor is a társadalom életképes tagjaként kellett volna tovább élnie. Valamilyen szinten megrázó volt az összetört, eszét vesztett hősnőnkkel a valódi világot egészen másként nézve bolyongani Bristol betondzsungelében, ahol olyan vadállatok leselkednek minden sarkon, mint Cook. Mindezek mellett a barátaitól és igazi személyiségétől egyre jobban eltávolodó leányzó az iskolában is szerencsét próbált, ahol a vártaknál sokkal jobb jegyeket kapott. Természetesen ezen a ponton felhozhattuk volna, hogy milyen rendszer uralkodik hazánkban is az oktatásügyben, azonban amin mi nem tudunk változtatni, inkább ne bolygassunk, hisz a szólásszabadság is nagy veszélyben van mostanság.

skins407c

Le kell szögeznünk továbbá, hogy az epizód első 25 perce bizony kissé unalomba fulladt, bár inkább a letargia jeleinek nevezhetnénk, ugyanis a cselekmény haladtával egyre inkább úgy tűnt, minden rendben lesz és Bristol Rómeója és Júliája kéz a kézben dicsőülnek meg. Ezzel szemben a történet szépen lassan ismét hullámzó életérzést kezdett képviselni, majd egy totálisan megdöbbentő, nem várt és ezért kissé furcsa befejezéssel zárták a depresszív epizódot. Ahogy annak idején a Chuckban például egy fontos mellékszereplő buta kiírása tönkrevágta az eddig látott, tökéletesnek mondható szituációt, úgy szaladt bele az angol íróstáb is ugyanebbe a verembe. Szomorú, mégis kiforratlan és némileg megmagyarázhatatlannak tűnő cselekménysorozat következett be, amit kevesen várhattunk, így igazán illúzióromboló hatást értek el vele.

A következő epizód ugyebár vagy az Everyone vagy Naomi címmel fog futni, érdekes szavazásokat írhatnánk ki, hogy mégis melyik lenne a jobb választás, azonban bízhatunk benne, hogy a múlt héten látott kitérő nem kap majd folytatást, így inkább a leszbi pár sorsára koncentrálnak a készítők, vagy esetleg egy komplett lezárást kapunk. Néhány napja robbant a bomba, hogy bizony az E4 sorozatát még két évadra berendelték, ennek köszönhetően pedig egy kompletten új társaságot láthatunk majd a képernyőkön, így minden valószínűség szerint ismét képesek lesznek a kreatív stáb tagjai megújítani a Skins hangvételét és egy teljesen más szituációt a képernyőkre varázsolni.

Összességében tehát egy nagyon gyenge, a szokásos magasztaló szavaktól eltérő 6/10-es értékelést érdemel a Skins, amely ha szerencsénk lesz nagyot robbant majd ezen a héten, amikor is a nyolcadik részben elbúcsúzunk ettől a gárdától, hogy Effy-éket elfelejtve egy újabb, lehetőleg még szimpatikusabb csapattal ismerkedjünk meg. Kérdéses persze, hogy mennyire valósul ez majd meg, hiszen sokan vonogatták már a harmadik évadot látva a vállukat, és kaszálták el a produkciót. Mindenesetre nem bánhattuk meg, hogy kitartottunk mellettük, és esélyt adva az új arcoknak követtük a kalandokat, hiszen néhol visszatért azért az a frenetikus előadásmód, ami kedvencünket jellemezte.

This entry has a rating of 3

1 Hozzászólás

Skins – 4.06 – JJ

 
Beküldte: RaulReal 2010 March 12, 18:41-kor a(z) Skins témába.

Sid óta talán az egyik legkétbalkezesebb és legellentmondásosabb karakter volt a Skins történetében az enyhe mentális zavarokkal küzdő, autista, dróthajú srác, JJ. Korábban már megismerhettük tűzgyújtói képességeit, illetve szembesülhettünk azzal, hogy mennyire jól elsajátította élete során a bűvésztrükkök garmadáját, azonban néhány urbán legendáról is lehullott a lepel a második generáció két évada során. Copperfield Dávid ugyanis nem menő a nők körében, hiszen kit érdekel némi kártyatrükk, esetleg a fül mögül előhúzott tallér, amikor Menő Jenő Ferrarija a szomszéd sarkon áll, a dübörgő tucc-tucc zene pedig elbódítja akármelyik korabeli pomponlányt.

vlcsnap-2010-03-12-18h34m33s220

Közép vagy Nyugat-Európa, igazából édes mindegy, hiszen kijelenthetjük, hogy a társadalom kollektívan, globálisan és mindenféle tudományos kifejezéssel bizonyítva gödörben van. Így a negyedik évad hatodik részében is azt láthattuk, amint Bristol helyi zsenije egy boltban múlatja idejét, és a frissen castingolt kellemes jelenséget, Larat stíröli szabadidejében, no persze csak ha nincs a pultnál egy nyugdíjas öregasszony, mert bizony a matuzsálemi korban stagnáló nőszemélyek előnyt élveznek JJ szívében. Egy ideig legalábbis, hiszen a bonyodalmak ezúttal is kezdetüket veszik, így néhány véletlennek köszönhetően egy csapásra kedvenc lúzerünk első randijának kellős közepén találjuk magunkat, amint a pszichopata tekintetű fiatalember egy 10/10-es csajt próbál befűzni.

Aki persze szorgosan követi a Skinst tudhatja, hogy az élet már csak olyan, mint egy hullámvasút, így a vacsora is könnyedén az ölünkben landolhat, főleg ha túl rázós útra fizetünk be. Márpedig egy bepöccent utcaseprő és egy bőgőmasina érthető aggodalmakra adhat okot, még egy normális gondolkozású, hétköznapi embernek is. Félreértés ne essék, JJ sem bolond, csupán éjszakánként üzeneteket küldöz Darth Vadernek, utána pedig a bendzsóján játszva asszisztál Santana Londoni koncertjén. Az Freddie-s rész után tehát hangvételben egy teljesen eltérő, és felüdítő epizódot láthattunk közel egy hete, ugyanis a már-már feelgood elemekkel operáló JJ-s felvonás könnyedén olyan mosolyt csalhatott a szánk szélére, amit bizony a jó öreg Joker is megirigyelhetett volna.

vlcsnap-2010-03-12-18h35m59s69

Nem a bristoli fiatalokról beszélnénk persze, ha a drámai elemeket mellőzték volna a készítők, ennek köszönhetően pedig kapunk többek közt füstölgő zsákba zárt rosszfiút, civakodó leszbikus tiniket, illetve egy könnyes koncertet  az ablak alatt. Változatos, jól felépített epizódról beszélünk és Georgia Henshaw személyében még egy új arcot is szolgáltatott nekünk az íróstáb, azonban eget rengető, fenomenális katarzist nem voltak képesek kiváltani, hiszen azt a vizuális és egyéb szempontokból is orgiával felérő Freddie-s részt, amit korábban láthattunk, bizony egyetlen, a témában lavírozó széria sem lesz képes nemhogy lekörözni, de még megközelíteni sem.

Így önmagában véve közel sem nevezném gyengének az epizódot, inkább csupán áldozatául esett a beszívott Rómeó és Júliás résznek, így szerencsétlen áldozatként komoly és szemet sértő kontrasztnak lehettünk tanúi. Figyelembe véve, hogy ez az epizód még mindig csak a hatodik volt, gondolkozhatunk rajta erősen, hogy vajon milyen eget rengető évadfinálét hoznak nekünk össze a készítők, hiszen azt már biztosan tudjuk, hogy még két esztendőn keresztül élvezhetjük majd a bristoli tinik kalandjait, habár egy egészen új szereplőgárda veszi át a mostani, második generáció helyét, így olyan eyecandy-ktől kel majd búcsúznunk, mint Effy vagy éppen Katie ‘fockin’ Fitch.

Összességében 7/10-et érdemel ez az őrült, JJ-s epizód, hiszen ezúttal éppen csak az elvárhatót hozta a Skins, és valljuk be, nem ez a történetszál fogja meggyőzni a kétkedőket arról, hogy bizony ez a generáció is van olyan ütős, mint az első. Mindenesetre kíváncsian várhatjuk a hátralévő két részt, amelyek közül az egyiket már adásba is toltak, így a kritika sem várathat magára, ugyanis sokak szerint ismét nagyszerű, és frenetikus történetet dobtak össze a készítők.

This entry has a rating of 3.5

Kommentáld!

Skins – 4.05 – Freddie

 
Beküldte: RaulReal 2010 March 2, 10:11-kor a(z) Skins témába.

Tényként kell kezelnünk, hogy a bristoli fiatalok második generációja igen komoly hátránnyal indult annak idején, hiszen más sem övezte őket, csak előítélet. Sokan esélyt sem adtak a Cook és Effy által vezetett spanoknak, pedig a kezdeti irányváltást és fiatalítást követően végre visszatért a Skins ahhoz a hangvételhez, amit még a második évadban tapasztalhattunk meg epizódról epizódra, vagyis azt a depresszív látásmódot tapasztalhattuk meg az elmúlt részben, ami után minden fan vágyakozott. Ugyebár óriási botrányt okozott, hogy Freddie lecsapta legjobb haverja kezéről a kisváros legszebb és legbotránykeltőbb lánykáját, ennek hála pedig sokáig a három muskétás össze is rúgta a port, a negyedik évad azonban úgy hozta, hogy femme fatale visszatért és megpróbált közös, nyugodt életet élni kiszemeltjével Bristol sötét és komor városfalai közt.

skin405c

Azt hiszem, senki számára nem meglepő, hogy a megnyugvást féktelen partizás, ivás és drogozás váltotta fel végül, így tovább amortizálva hőseinket. Ezt nagyjából úgy kell elképzelni, hogy Effy és barátja magára zárta poros háza ajtaját és az iskolára, valamint a való életre nagy ívben tojva próbáltak egy szebb, igazságosabb univerzumot teremteni. Hibáztathatjuk őket ezért? Van egy mondás, miszerint az dobja az első követ, aki sosem próbált még kiszabadulni a szürke hétköznapok fojtogató szürkeségéből. Freddie esetében még ráadásul az is közrejátszik, hogy húga feltörekvő sztárocska, így mindenki idegeire megy a hét legnagyobb részében. Mivel ugye a gördeszkás, örökmozgó srác volt az epizód középpontjában, illett hogy a készítők tovább fejtegessék életének részleteit és betekintést nyerjünk a múltjába, ami mint ahogy megszokhattuk, korántsem egyszerű problémakört fejezett ki ezzel is borzolva a kedélyeket.

Megtudhattuk többek közt, hogy miért is mérgesedett el viszonya apjával, és teljes mértékben igazat adva, szomorú arccal kell konstatálnunk, mi sem tehettünk volna másként. Sajnos pedig ahogy az ötödik rész mutatta, a történelem általában megismétli magát, hiszen hiába ismerjük őseink hibáit, valamilyen okból mégsem tudunk felülkerekedni saját természetünkön, ennek köszönhetően pedig ugyanazokba a gödrökbe lépve ficamítjuk a bokánkat, hiába is mond bárki bármit. Ilyen az emberi természet, nem tehetünk mást, mint továbblépünk, és habár bicegve folytatjuk utunkat, mégis az ösvényen vagyunk távol az élet rémeitől. Mint korábban említettem, hőseink letérnek erről az ösvényről, hogy az “civilizáció” törvényeit maguk mögött hagyva tegyék azt, amit csak akarnak. Nem meglepő módon persze kicsúszik kezükből az irányítás, az általuk megépített ház falai pedig fenyegetően remegni kezdenek.

Skin105b

Mindig van esély rá, hogy a tető a fejünkre zuhan, a hétköznapok nagy részében mégsem történik meg. Ne legyen kétségünk afelől, hogy Freddie-ék ezúttal nagy szószba kerülnek, hiszen a közepesen indító epizód cseleménye elképesztő fordulatokat vesz, hogy negyven perc elteltével üveges szemmel, fejünket a padló felé tartva, megsemmisülten motyogjunk el egy imát értük. A helyzet annyira eldurvul a végére, hogy talán már ez sem segítene rajtuk, megpróbálni mindenesetre sosem árt. A depresszív, váratlan végkimenetelt persze megelőzik azok a bulik és tivornyák, amelyek a Skinst mindig jellemezték, azonban magukban hordozzák azt a felvilágosult, csak azért őrjöngő hangvételt, amelyből tudhatjuk, bizony csak azért csinálják ezt, mert már nincs már más kiút.

Fuck the future!” – hangzik fel Cook szájából ez az ominózus mondat, amelyben több igazságtartam van, mint elsőre gondolnánk, ehhez persze azonban először meg kell nézni az epizódot. Le kell szögeznünk, hogy akinek gyengébb az idegrendszere, készüljön rá az új, vizuális orgiának is beillő kalandra, ugyanis a pörgés után könnyedén kidobhatják a nézők a taccsot. A leírtak és a látottak tükrében csakis maximális pontszámot adhatok rá, hiszen jelen volt az epizódban minden, ami a Skinst az eddigi négy év során jellemezte, és amit a lojális tévézőknek nem lehetne elmagyarázni. Röviden tehát ezt látni kell, hiszen ki tudja, meddig élvezhetjük még kedvenceink társaságát.

This entry has a rating of 5

Kommentáld!

Skins – 4.04 – Katie

 
Beküldte: RaulReal 2010 February 23, 16:10-kor a(z) Skins témába.

Hihetetlen, hogy máris az évad felénél járunk, hiszen nem is olyan régen még epekedve néztük a színes promóképek kavalkádját, most pedig a történések kellős közepén próbálunk evezni a zavaros vizeken. A Skins jelenleg futó etapja számos meglepetést hordozott eddig magában, hiszen nem elég, hogy “in medias res” kezdéssel sokkolta a nézőközönséget, a tetejében igencsak furcsa felépítésű és sorrenddel rendelkező epizódokkal operálva szórakoztatnak minket az angol készítők. A múlt hét végén Cook után egy újabb bajkeverő személyiségében mélyedhettünk el, ugyanis az ikerpár balhésabb tagja köré szerveződött negyedik részben az eddig megszokottakhoz hasonlóan kaphattunk drámát, egy adagnyi balsorsot és tragikus hangvételt rendesen. Az a fanyar humor, amelyet eddig részről-részre megkaptunk sajnos szőrén-szálán eltűnt, ugyanis a csapat igazi énjét kibontó elmélyítő évad teljesen darkos hangvételbe váltott.

Skin404A

“I’m Katie fucking Fitch! And who are you?”

Mindannyian tisztában lehetünk azzal, hogy bizony a leszbikusok élete nem könnyű, főleg ha az egyik lányka megcsalja barátnéját. A probléma azonban, és a harmadik felvonás végső befejezése ebben az epizódban teljesedett ki. Érdekes módon azt láthattuk, hogy az érettebb Fitch testvér anyjának segítve, egy házasságokkal foglalkozó céget futtatva próbált kiutat találni abból az elkeseredett életmódból, ami a családot sújtotta. Nem volt semmi, ahogy a lánybúcsúztatón kibontakozott az az ellentét, amelyet mindannyian átélhetünk, amikor egy nekünk nem való buliban próbáljuk az időnket múlatni. Orrbetörés, súlyos testi sértés és egymás őseinek felemlegetése is előforduló motívumok lehetnek egy ilyen banzájban, így nem meglepő módon a “munkába” belekényszerített vörös démon sem állhat jót magáért, így az újgazdag megbízók bizony vérző orral támolyognak ki saját partijukról. Ami sosem kellemes és az esetek többségében igen megalázó tud lenni.

Az első és legfontosabb dolog, ami említést érdemel, az a Katie viselkedésében bekövetkezett változás lehet, hiszen a harmadik évadban megismert rendkívül unszimpatikus hárpia, akit Effy egy jól irányzott kaviccsal történő ütköztetés után majdnem a másvilágra küldött, teljesen megváltozott, ugyanis a súlyos problémákkal küzdő család egyik legfontosabb láncszemévé vált. Míg Emily kifordult magából, és a nemi identitászavaros lázadót játszva fűvel-lánnyal lefekszik, addig ikertestvére jórészt magába szállva, mégis helyenként badass képességeit felcsillantva terelte a negyedik epizódban az elkóborolt bárányokat. Amit ismét tökéletesen hozott a Skins, az a depresszív lelkiállapot kiváltása, valamint a meglepő csavarokkal való operálás, amelyet az E4 sikersorozata rendkívül jól használ. Mire is gondolok? Thomas újabb félrelépésére, Katie és Effy hirtelen jött barátságára és pillanatnyi főhősünk betegségére.

Skin404B

Amellett ugyanis, hogy megismerjük a Fitch-testvérek egyik tagjának legmélyebb gondolatait, láthatjuk hogy az idővel észhez tért lányka milyen betegnek és elfajzottnak érzi saját magát és az őt körülvevő idétlen társadalmat. Ami eddig humorosnak és fiatalosan lazának tűnt, azaz füvezni, cigizni amíg a tüdőnk lángra nem lobban, és a vodkától égő nyelőcsővel egy leszbi lánypár kertjében támolyogni, most már nem volt akkora buli. Valami megváltozott tehát, és ahogy Katie megtört, úgy lett emberközelibb és kevésbé könnyen kapható nő. A korábban megismert szlogen, azaz a Chris pólóján virító “Wasted Brittish Youth” új értelmet nyert és nem kell meglepődnünk, ha mindezek után ki akarnánk rohanni a világból egy szebb környezetet keresve. Úgy látszik tehát, hogy éljen bár az ember Angliában vagy Közép-Európában, gondok mindenhol vannak, amelyeket meg kell oldanunk. Az a bizonyos galamb nem esik csak úgy a szánkba.

Az ütős cselekményszálat kellően depresszív zeneszámok kísérték, a festői képek pedig megadták az alaphangot a Fitch család megpróbáltatásainak. Elmélyedhetett tehát bennünk az, amit az eddigiek során is sejthettünk, azaz egy rendkívül zűrös famíliával állunk szemben, melynek tagjai még a legnehezebb szituációkban is csupán vonakodva hajlandóak megbocsátani egymásnak. Komoly kritika ez a nyugati társadalomnak, így viszont a hideg és formalitásukról híres britekben sem kellett csalódnunk. Ami viszont a végső értékelésből levon egy pontot az, hogy a csapatra most kisebb hangsúly esett, így pedig nem volt túl kellemes élmény perceken keresztül a morbid testépítő apa vagy a frigid anya savanyú képét, illetve egymás torkának való esésüket nézegetni.

Ha azonban ezeknek a jeleneteknek a játékideje során kellően hunyorogtunk, könnyű szívvel oszthatjuk ki a Skins soron következő részének a 8/10-es értékelést, hiszen a maga nemében a mai napig unikumnak számító tinisorozatról beszélünk, a nyolc epizód pedig túl kevés ahhoz, hogy kifulladjon. A következő felvonás előzetesét a Katie köré összpontosuló epizód után megnézve bárki megmondhatja, hogy a jelenleg futó legerősebb angol szériáról beszélünk, és Misfits ide vagy oda nagyon sajnálnánk, ha az 5. etap nem kapna berendelést. Ez igen valószínű ugyanakkor, hiszen a procedúra a teljes stáb lecserélésével járna, ami már nem biztos, hogy megvalósítható.

This entry has a rating of 4

Kommentáld!

Skins – 4.03 – Cook

 
Beküldte: RaulReal 2010 February 14, 18:15-kor a(z) Skins témába.

Ahogy azt a múltkori rész kapcsán előrevetítettem, egy rendkívül impulzív és keménykedő epizódot láthattunk pénteken, hiszen a Skinshez képest lagymatag kezdést egy érzelmesebb, drámázós Emily-s történet követte, így a Cook karaktere köré épülő felvonásban mindenki azt várta, hogy a rosszfiú lerugdossa haragosai arcát, bulizik esetleg meg is dönt néhány nőt útközben. Nos, akik így gondolkodtak, csalódniuk kellett hiszen az angol hangvételhez hasonlóan ezen alkalommal is képesek voltak a készítők egy aránylag rövid, 40 perces megbotránkoztatást összehozni. Nem törtek folyamatosan az ablakok és kocsik se robbantak fel, mégis láthattunk akciót és bunyót is bőven. Természetesen persze csupán a visszaemlékezésben, mert bizony ez a rész a megtorlás és bűnhődés motívuma köré volt felépítve, mégpedig igazán alaposan.

Skin403A

“The thing is, Naomi, you splash about, other people get wet.”

Emlékezhetünk rá, hogy egy héttel ezelőtt a spanok antihőse szétrugdosott néhány anonim kölyköt és persze JJ arcát is sebészi pontossággal tépte el, ennek köszönhetően pedig ideiglenesen rács mögé zárták. Itt meg is kell állnunk egy pillanatra, hiszen ez az ami egy jenki produkcióban soha nem valósulhat meg: a felelősségre vonás. A Skinshez hasonló tinisorozatok nagy részében elvannak a szereplők, mint “Marci Hevesen”, aztán dolgukat elvégezve – azaz lopnak, csalnak, drogoznak, hazudoznak – mély álomra hajtják fejüket a rózsaszín párnájukon és ugráló bárányokról álmodnak. Másnap pedig az egész kezdődik elölről. Ezzel szemben az angolok képesek szembenézni a valósággal, igaz hogy tudatmódosító szerek nélkül nekik sem könnyű elviselni azt, ami minden reggel köszönti őket ébredés után.

Persze senkinek sem esik szájába a sültgalamb, Cooknak azonban különösen nehéz, részeges és rá ijesztően hasonlító apjára valamint nem éppen erkölcsös anyjára gondolva, aki mindenféle alakokkal zavarja a bajkeverő öccsének mindennapjait. Itt megint csak megállnék, mivel sokak elveszíthették a fonalat az információk tengerében. Effy viszonzásra egyelőre nem találó hódolója ugyanis miután ártatlannak vallja magát, felügyelet alá kerül, kattan az elektromos bilincs és ha Cook este hét és kora reggel közt nincs otthon, bizony megrázó élményben lehet része, amikor a kopók végleg visszatapsolják. Miután az iskolában rövid ideig vegetálva kirúgatja magát, elmegy egy őrült kalandra öccsével a spanok legtaplóbb tagja, de csak azért hogy anyja a különleges művészi hajlamokkal elkészített falvédőjére másszon végre és természetesen alkoholtól bűzlő mámorában le se tudjon evickélni onnan egy jó ideig.

Skin403B

Drámából is jó adagot kapunk, mert a Skins a megszokotthoz hasonlóan egy bizonyos szisztémát követve bontja ki a szereplők történeteit. Először is a bevezetést és a tálcán kínált új balhés hősöket ismerjük meg egy-egy epizódban, majd a féktelen bulizást követően depresszív, magányos és nehéz óráikban is megismerkedhetünk velük. Tankönyvi példája volt ennek a Cookos rész is, hiszen a csávában lévő, hering módjára kapálózó srác mindennel próbálkozott, hogy megússza a felelősségre vonást, azonban ez még mindig nem Csodaország, inkább hasonlít a ködös Albionra, ahol az emberek sokszor kedélyjavítók segítségére szorulnak, különben kibírhatatlan lenne az élet számukra. A rész tehát tudja tartani az eddigi évadban megszokott színvonalat, sőt javított is rajta talán egy-két ponttal, mert igazán felspanoló történet volt ez.

Ezt jobban kifejtve, Effy-n kívül ex-barátja volt a sorozat egyik legérthetetlenebb, nem éppen lányos zavarában és félőrült, haragos kedvében csapkodó tagjai, akik korábban össze is szűrték a levet és ez a mára véget ért szál bonyolítja egyelőre a cselekményt. A másik problémát, nevezetesen a leszbikus katonalány öngyilkosságát úgy, ahogy keretbe foglalták. Természetesen megnyugtató befejezésre, feelgood szavakra ne számítson senki, ez nem az Így jártam anyátokkal, ahol kategorizálva vannak az emberek és egy-egy karakter sokszor éveken keresztül nem mutat jellembeli fejlődést vagy változást. Az epizód végi konklúzióban persze láthatunk némi erőlködést Cook részéről, majdnem elhitetve hogy a brit suhancnak is bizony lehet lelke minden látszat ellenére is.

A jelenleg futó etap 3. része tehát megérdemli a 9/10-es értékelést, és ahogy a korábbi történetek pontszámait a tagre kattintva visszakereshetjük, még a pontozást is igazán demokratikusnak nevezhetjük, ugyanis elég jól látszik a fokozatosan nagyobb számmal rendelkező epizódok javuló tendenciája, ennek köszönhetően pedig minden bizonnyal katarzissal lezárt cselekményre számíthatunk az évad végén, ha csak a készítők erősen mellé nem nyúlnak. Reménykedhetünk azonban az eddig látottak fényében, hogy mindez nem következik be. Esetleg majd a jenki változatban valamikor.

This entry has a rating of 4.5

Kommentáld!

Skins – 4.02 – Emily

 
Beküldte: RaulReal 2010 February 7, 15:28-kor a(z) Skins témába.

Annak idején igen erősen utaltam arra, hogy jó angol szokás szerint a kőkemény bulikkal tarkított éjszakai nem éppen babazsúrokat bemutató évadokat általában erősen depresszív történések követik. Főleg igaz ez a Skins háza táján, hiszen az első epizódban látott öngyilkosságos jelenet lett a negyedik etap eddigi legnagyobb megoldandó problémája, hiszen nem mindennap ugrik fejest egy elkeseredett tizenéves bajtársai közé. A felvezetés igen szokatlanra sikeredett, hiszen a Thomas-központú epizód során afféle in medias res kezdést tálaltak elénk az alkotók, a folytatás címére tekintve pedig konstatálhattuk, hogy a folytatás sem lesz könnyebb tészta, hiszen Emily élete sem éppen habostorta.

Skins402A

Igazán meglepő volt, amikor két olyan fontos szereplőt kötöttek össze, mint Emily és Naomi, hiszen visszatérő karakterekről beszélünk, a köztük lévő kapocs pedig korántsem mindennapi. Pontosabban manapság már egyre elfogadottabb, de ennyire kendőzetlenül ezt még nem vetíthetné le egy országos csatorna, még Angliában sem, hiszen minimum egy hónapos adásszünettel kellene számolniuk a szakembereknek. Ezen a héten pedig pont ez a motívum, azaz a testiség illetve a két lány közti kapcsolat kibontása volt a cél, ezt pedig egy jó adagnyi drámai hangvétellel összekötve kínálták tálcán az E4 munkatársai, és habár kényes témáról beszélünk, igen jól megoldották amit kitűztek maguk elé. Azzal ugye a sorozatot követő minden néző tisztában van, hogy a szőke démon eltitkolta, hogy begyógyszerezte az eddig anoním lányt, most azonban újabb részletek derültek ki a tragédiával és annak hátterével kapcsolatban.

Elsősorban tehát megismerkedhettünk a katonás szigorban élő lány beteges családjával, így kissé körvonalazódhatott előttünk, hogy milyen megfontolásból is vetette magát mélybe szerencsétlen. Kis titka is végül kiderült, amely fenekestül felborította a másik csapatban játszó spanok eddig sem túl tökéletes életét, hiszen Naomi sem éppen tökéletes, így az epizód cselekményének nagy részében a féltékenykedés állt a középpontban. Érdekes módon persze ez nemcsak Emily szempontjából bukkant fel, hanem Cook is ismételt őrjöngésbe kezdett, tekintve, hogy exe, azaz Effy visszatért, hogy még egyszer utoljára felrúgassa a port a három muskétás közt. Freddie-val való egymásra találásuk után természetesen ömlött is a vér rendesen, hiszen senki sem győzheti le vagy alázhatja meg Bristol bukott csődörét annak vadászterületén belül.

Skins402B

A Skins liberalista életszemlélete és lázadó hangneme talán ebben az epizódban nyilvánult meg leginkább, hiszen igencsak naturalista képsorokat láttattak a készítők velünk, amelyeket mostanában csupán a Spartacus mer ilyen nyíltan kifejezni. Kell ez is persze, de szerencsére még mindig ott érezhetjük az E4 üdvöskéje mögött azt a fanyar mondanivalót, amelyet példátlan módon tud közvetíteni immáron négy éve. Számos brutálisan komoly, néhol persze kamaszos csínyekkel nyakon öntött történést ígér ez az etap is, és nem szabad elfelejtenünk, hogy 6 rész múlva talán örökre elbúcsúzhatunk ezektől a szereplőktől. Ha a legszimpatikusabbat kellene kiválasztani, valószínűleg a többség Emily-re és Thomasra tenné le a voksát, így kérdéses hogy mit kapunk jövő héten, amikor az orcátlan Cook lelki világába nyerhetünk betekintést.

Le a kalappal egyébként a csatorna előtt, ugyanis mindent megtesznek az angol tinik népszerűsítéséért, tekintve hogy a második epizód után új dizájnt kapott a csatorna oldala, ennek köszönhetően pedig még inkább beleélhetjük magunkat a ködös Albionban  töltött mindennapokba. Az epizód erős 8/10-es értékelést érdemel, mivel javuló tendenciát mutat az évad kezdéséhez képest, a sokakat elkeserítő felütést követő folytatás még inkább képes volt átadni azokat az “értékeket”, amelyeket a sorozat sok-sok éve közvetít, így érdeklődéssel várhatjuk a folytatást is. Megjegyzendő tény továbbá, hogy végre megjelent és olvasható a Spanok könyv is, mely számos soha nem látott jelenetbe enged betekintést, persze igencsak kérdéses, hogy hozzánk mikorra ér el, azonban érdemes az Amazonon keresgetni egy kicsit, mert nem vághat földhöz senkit néhány font, amelyért akár néhány kattintás után el is érhető az alkotás.

This entry has a rating of 4

Kommentáld!

Skins – 4. évad kezdés

 
Beküldte: RaulReal 2010 January 29, 13:43-kor a(z) Skins témába.

Visszatértek a Spanok. Egyszerű mondat ez, azonban az igazi jelentését csupán a legnagyobb fanok képesek felfogni. Szex, pia, drogok, bristoli akcentusba öltöztetett káromkodás. Röviden így jellemezhetnénk a negyedik etap első epizódját, mely különös módon egy eddig kevésbé hangsúlyos szereplő, Thomas életének mélyebb bemutatását tűzte ki célul. Mint mindannyian gondolhatjuk, idén is új főcímet kapott a széria, így felpörgetve a nézők lelkét és megadva az alaphangot nézők millióinak, akik közül sokan élőben követték az első részt a sugárzással egy időben.

Skin401A

Fontos és nagyszerű fogás ez a készítőktől, de talán nem is kell magyaráznunk, hogy az angol sorozatok rendelkeznek a legjobb nyitányokkal. Mint említettem, furcsa nyitányt kapunk, ugyanis a kellő humoros, életvidám pörgés nincs meg benne, pedig elvárhattuk volna a harmadik évad kezdésére gondolva. No persze mindig más az, amikor egy komplett új gárdát kell bemutatni, mint a már kibontott személyiségek fejlődését, esetleges bukását továbbvinni. A korábbi gárda esetében is a második felvonás volt a legdepresszívebb, így jelen esetben is hasonló történésekre számíthatunk majd. Az eddig megszokott remek történetvezetési módszer persze megmaradt, így a – tengerentúlon soknak számító 8 epizódos évadban – egyesével ismerhetjük meg a későbbiekben a szereplők sorsát.

Megemlítendő, hogy azon kívül, hogy a poénok elmaradtak nagyrészt, meglepő módon egy külső, anonim személy szemszögéből láthatjuk viszont antihőseinket, akik élik eddig megszokott életüket, bulizgatnak, iszogatnak és nem utolsó sorban csajozgatnak. Ebbe a sorba immár tökéletesen beleillik Naomi és Emily is, akik elvannak mint pók a falon. Ez egyébként kissé mellőzi a realitást, de talán ennyit megengedhetünk a készítőknek, akik az eddigiek során is igen naturalista módon ábrázolták a fiatalok világát. Egyelőre persze nem ők vannak soron, így Thomas családi hátterével, Pandorával való viszályaival, valamint két életstílus közti ingadozásával ismerkedhetünk meg első sorban.

Skin401B

Amellett, hogy a szegénységgel küzdő família nehéz sorsába és napról-napra való túlélési ösztöneinek megnyilvánulásába is betekintést nyerünk, megismerkedhetünk a feketék istentiszteleteivel, így habár sokat énekelnek az első epizód közel 50 perces játékideje alatt, megadja az a feelgood hangulatot, amit annak idején maguk a főszereplők is közvetíteni tudtak felénk, mára azonban mindannyian tisztában vagyunk a kegyetlen valósággal és azzal, hogy nem eshet naponta sültgalamb a szánkba. Abszolút élvezhető zeneszámokat hallhatunk tehát, és a megújult főcím mellett – ami szinténe egyedi komponálást és új képsorokat kapott – érdemes lenne beszerezni a Skins zenei DVD-t is, addig azonban errefelé tessék keresgetni hallgatnivaló után.

Egy ember ugye még hiányzik a csapatból, de néhány másodpercre ő is látható lesz, kedvezve népes rajongótáborának. Mint említettem, az előző évadokhoz rövidebb, az angol átlaghoz képest azonban jóval tovább élvezhetjük majd kedvenceink botladozásait, így a furcsa, de korántsem rossz évad kezdést 7/10-es értékeléssel tudnám jutalmazni, ugyanis tudhatjuk, hogy lesz ez még jobb is, viszont nagyon hiányoztak már kedvenceink. A Chuck-hoz hasonlóan hetente beszámolunk majd a látottakról, így kedvezve az elnyomott “briteknek”, addig is rohanhatunk újranézni a felvezető epizódot, szabadidőnkben pedig akár imádkozhatunk is az esetleges extra berendelésért.

This entry has a rating of 3.5

Kommentáld!

Skins 3. évad – Az új generáció tivornyái

 
Beküldte: RaulReal 2010 January 25, 15:57-kor a(z) Skins témába.

Könnyes szemmel vettünk búcsút Sidéktől a második etap 10. epizódjában és egy Effy-központú jelenet zárta a felnőtté cseperedő spanok kalandjait. Ekkor még kevesen sejthettük, hogy mennyire jól eltalált kalandoknak leszünk részesei. Közeledik a következő etap, dátum szerint 28-án véget ér a visszaszámlálás, így hogy teljes legyen a kör, nézzünk szét egy kicsit a második generáció háza táján is. Az új szereplőket megváltoztatott főcím és vadiúj képsorok vezetik fel, mely összességében sokkal fiatalosabb és energetikusabb, az előző évadokban látottakhoz képest. A felvezető részben az angol eleganciát elfeledve csapunk bele a lecsóba, így láthatjuk, hogyan töltik első napjukat a gólyák a Roundview College falai közt. Egy szűk baráti társaság képe sejlik fel a szemünk előtt, ők lennének a három bukott muskétás: JJ, Cook és Freddie.

Skin3F

A jobb sorsra nem érdemes trió rögtön beiratkozásuk, illetve az első össznépi csődület napján komoly gondba kerül, hiszen amellett, hogy Cook csúnyán felhívja magára  a figyelmet, még Effy kegyeiért is versengeniük kell. Egy különleges lista átadása után kezdődik  a balhé, ugyanis aki képes egy nap alatt a lány által összeírt szabályok mindegyikét megszegni, komolyabban is megismerkedhet Tony húgával. Nem szabad elfelednünk, hogy ebben az etapban figyelnünk kell a visszautalásokat, mint például a szekrényben turkáló Cook-ot, aki egy rejtélyes újságra bukkan, no persze nem éppen a kocka srácoknak való tartalommal.

Komoly élményt jelenthet ugyanis rájönni arra, hogy az új kalandok tulajdonképpen ugyanott játszódnak mint korábban, a különbség csupán egy-két esztendő. Eközben persze megismerkedünk a banda további tagjaival is, a kétes identitással rendelkező Naomival és a vörös ikerpárral, Katie-vel és Emily-vel. Nem szabad elfeledkeznünk persze korábbi ismerősünkkel, a kétbalkezes, semmire sem jó Pandáról sem, aki elkeseredetten próbál végre nagylánnyá válni és felnőni példaképéhez, Effy-hez, aki az epizód végén tényleg komolyabb ismeretségbe kerül a legénytrió egyik tagjával. Ennek persze később komoly következményei lesznek, főleg, hogy a baráti társaságba nem illő harmadik fél továbbra is erőlteti a kapcsolatot, illetve azon mereng, vajon kit kellene választania.

Skin3L

A későbbiek során a sorozat követi az első két évadban megszokott példát, azaz egyesével ismerkedhetünk meg közelebbről a főhősökkel, így biztosítva azt, hogy a cselekmény soha ne merüljön ki az ötletek tárházából. Rögtön a második epizódban sikerül bajba kerülniük a tiniknek, ugyanis egy születésnapi zsúr után mélyebb vizekre eveznek, ennek következménye pedig az lesz, hogy JJ és az ördögi Cook egy bordélyházban megkínozza a város köztiszteletben álló és sokak által rettegett gengszterét, Johnny-t. Ez természetesen nem tetszik a rosszfiúknak, így a későbbiek során komoly borsmennyiség kerül a másik orra alá és egy rövid drogos ügylet lezavarása után végső győztest avathatunk. Hogy ki lesz az? Mindenki megláthatja, aki hajlandó elmerülni a spanok adrenalindús kalandjaiban.

Érdekességekben nincs hiány a harmadik etap során sem, hiszen megismerkedhetünk Thomas-szal, aki Pandora kegyeit keresve próbál éldegélni az idegen földrészen, illetve ismét betekintést nyerhetünk Effy zűrös családi hátterébe, ha pedig ez nem lenne elég, a depresszív felütést megkoronázza Cook állandó félrelépése is, illetve az a szerelmi hatszög, ami a bukott bagázs tagjai közt kialakulni látszik. Bonyodalomban végső soron tehát nincs hiány, így az ember nem győzi kapkodni a fejét, úgy szállnak az elejtett sértő mondatok, alázások és persze a testiség újfent komoly szerepet kap.

Skin3K

Olyan komoly és ugyanakkor mindannyiunk életét befolyásoló események tűnnek fel a cselekmény gyors folyása közben, mint a diákdiri választás, JJ vélt vagy valós autizmusa, vagy a már korábban említett szerelmi sokszög. Ami előnyt jelenthet és úgy tűnik, hogy a készítők képtelenek kihagyni a sorozatból, az az egyneműek barátsága, de ezúttal szerencsére inkább a leszbikus vonalat próbálták követni, így táncolva az esztétika által meghúzott keskeny és görbe vonalon, amelynek követése soha nem volt az E4-es csatorna sikersorozatának legfőbb erénye.

A 10 epizódban taglalt cselekmény során a problémák tárháza kifogyhatatlan, hiszen nem meglepő módon az ellentétek tetlegességig is fajulnak, ennek hatására pedig nem maradhat mindenki nyugton. El kell mondanunk tehát, hogy minden valószínűség szerint ez volt az az etap, amelyben részben büntetlenül lehetett tivornyázni és a 4. felvonás jelentheti majd a bűnhődés időszakát. Ha emlékszünk rá, a kezdetekben is hasonlóképpen volt ez, de a második etap eleje már annyira búsborongós és depresszív volt, hogy szinte gyógyszerek szedése nélkül nem lehetett elviselni, annyi borzalom érte hőseinket egy-egy részben, hogy az egy normális embert rég földhöz csapott volna.

Skin3D

Az ég tehát még mindig felhős Anglia fölött, azonban tényként kell kezelnünk, hogy a tinisorozatok gyártásához értenek a britek, tekintve, hogy a harmadik évadra sem merültek ki a Skins tartalékai, így képes volt a sorozat a megújulásra, ennek köszönhetően pedig megkapja az évad a 9/10-es értékelést, ugyanis ez a pörgéssel átitatott depresszív életérzés a mai napig utánozhatatlan, és csak rájuk jellemző hangulati vonás.No persze az is kifejtendő, hogy miért csupán ennyi ideig tartanak az egyes évadok, míg a Hősök például közel 20 résszel tér vissza évente, az angol szériák pedig – sokak véleménye szerint – méltatlanul csupán feleannyi időt kapnak arra, hogy alkossanak valamit.

Általában sajnos a sorozatok 2-3 évad után ki szoktak merülni az ötletekből, ezúttal azonban a hasonló koncepció dacára egy percig sem untatták a nézőket, az új bagázs pedig kellően szerethető karakterekből áll össze, így borítékolható, hogy a következő etap sem lesz gyengébb és újabb kilenc, esetleg maximum remek részben gyönyörködhetünk majd. Ne feledjük tehát, hogy néhány nap múlva érkezik a folytatás, ennek fényében pedig nem árt bekapcsolni a biztonsági öveket, mert bizony rázós utunk lehet.

This entry has a rating of 4.5

Kommentáld!
Következő oldal »

free web stats