Nyakunkon a Stranger Things 2. évadjának premierje, ezért számtalan olyan hír lát napvilágot, amitől simán letenném a fejemet az asztalra. Miért? – Inkább folytatnám, mert úgy is adja magát a tény, magyarázat nélkül.

Az egyik ilyen a Hasbro Gaming-től érkezett, melyben egy Eggo-dobozba rejtett fizikai kártyajáték rejlik. A csomagot Stranger Things Kellogg’s Eggo Brands Card Game néven keressük a neten. A gyártó az egyszerűségre törekedett, hogy könnyedén bevonzzák azokat a személyeket is, akik nem éppen fogékonyak a szabálytanulásra. 7 karakterrel lehetünk, név szerint: Willel, Mike-kal, Lucas-szal, Dustin-nel, Eleven-nel, Hopper-rel és Barb-bal. (Van-e jelentősége annak, hogy kit választunk, az számomra nem derült ki a leírásból.) 106 Eggo-kártyát rejt még magában a csomag, melynek lényege, hogy nagyjából ugyanaz, mint egy UNO-nak, azaz szabadulj meg elsők között az összes kezedben lévő kártyától, mielőtt a Demogordon-ok támadásnak indulnának. Itt is lesznek olyan kártyák, amik nehezítik az életünket vagy éppen az ellenfelét, mint pl.: átküldhetjük az Upside Down-ba, vagy adhatunk nekik plusz kártyát és egy körkihagyást.

Megjelenési dátumról egyelőre sehol se írnak, de a csomagolása nekem határozottan bejön.

A másik kapható/tölthető. A Stranger Things: The Game-ről van szó, amit már az IOS és az Android store-ban megtalálhattok. Ha jól rémlik, pont az ilyen stílusút hívják 8-bitesnek. Mit kapunk ingyen? 10 órányi játékidőt minimum, melyben szintén a fentebb említett 7 karakterrel kalandozhatjuk végig Hawkinst és az Upside Downt. Quest szám tekintetében legalább 30-ról írnak egyes oldalak, és még dungeon-be is nyomulhatunk. Mutatnám a hozzákapcsolódó előzetest.

Nagyon egyszerű helyzetben vagyok, amikor megkérdik tőlem: „Melyik a kedvenc sorozatod?” – Ilyenkor mindig arra gondolok, hogy melyik az az sorozatötlet, amit bármikor, bármennyiszer újra tudnék nézni, mert annyira jó. Meglepetésre, csak az animációs sorozatokra szűkülne a kör, név szerint: a South Parkra és a Family Guyra. Nincs a listámon se a Person of Interest, se más, hiába nyerték el a tetszésem. Talán az egyedi humor, a nagy jól belőtt karakterek és a zseniális szinkron az, ami mellettük szól. Mindkettőt imádom hazai szövegeléssel nézni. Egyszerűen telitalálatosak a hangok. Na, de most kicsit eltértem a tárgytól… nagy levegő és folytatom…

Még októberben beszámoltunk a Family Guy: The Quest for Stuff című mobil alkalmazásról. A játék a szétpusztított Quahogban játszódik, amit Peter és a Kakas a földdel tett egyenlővé. Mi kapjuk a méltó feladatot, hogy újraépítsük, illetve a különféle karaktereket megszerezzük. Nagyon addiktív a cucc! Azóta se maradt abba a játszása. Most pedig ott tartok, hogy 31. szinten állok. Cirka másfél hónap alatt behoztam azt, amit a haver 2-3 hónap alatt felépített a 25. szintig. Félelmetes ez a függőség, amit a program legeneráltat.

A függőséget két okra tudnám leszűkíteni. Az egyiket már sejthetitek az első bekezdésből. Imádom a Family Guy-t, így a játékkal sincs különösebb problémám, mert nagyon jól össze van rakva. A küldetések ötletesek, a párbeszédeken szakadok, és akadnak olyan ajándékok, amiket a sorozatban láthattunk. Pl.: ez a bumerángos jelenet, melyet 6 hónappal ezelőtt lőttem ki a 10×12-es részből. Nos, ezt is meg lehet szerezni. A másik ok, a jól szerkesztett event szériák. Novemberben megkaptuk a halloween-t, amit a Hálaadás követett pulykákkal és dagadt Peterrrel, valamint Lois-zal. Aztán jött egy pár napos, max. másfél hetes szünet és itt a karácsonyi event hóemberekkel, kínai húzott szemű mikulásokkal és szexi mikulás cuccos Lois-zal. – Plusz behozták az American Dad szereplőit is.

Mától tölthető az új event! 25 napig tudom mit fognak az FG rajongók játszani!

Gondoltam, itt az ideje újra beköszönni, mert a Halloween-i időszaka nagyon jóra sikerült. (Ott még eltekintettem attól, hogy a játékra pénzt áldozzak. Most megtörtént, de ezt úgy fogom fel, hogy ami jó, annak a fejlesztésére szívesen adakozom.) A The Quest for Stuff játékélménye 10/10-es. Lehet túlságosan elfogult vagyok, de az, ami folyamatosan a telefonom basztatására késztet az csak zseniális lehet és nagyon addiktív.

A grafika továbbra is első osztályú. A hószállingózást és a havasítást nagyon jól oldották meg a fejlesztők. Jelenpillanatban az a játékos célja, hogy összeszedje mindenki karácsonyi ajándékát, mivel a Mikulásnak a szánja lerobbant, így segítségre szorul. A segítségünkre méghozzá. Ötletesen tárják elénk azt is, miként használjuk a közösségi hálós ismerőseinket, ugyanis az egyik küldetésben ajándékot kell majd küldenünk az első fantom barátunknak – valamint megadják a lehetőséget arra is, hogy másokat lepjünk meg.

A jó grafika, az ötletes questek mellett csak egyetlen idegesítő húzást tudnék felsorolni, ami a pénzköltésre való buzdítás. Nem elég, hogy megvásároltam egy nagyobb aranykagyló csomagot (ennek ára 1101ft), de minden jobb cuccért fizetni kell. A Halloween-i részhez képest itt pofátlanabbak a fejlesztők. Értem én, hogy ebből élnek, ám ne szálljunk el.

Ha mindezt félretesszük, akkor egy nagyszerű „play on the move” játékot kapunk, amiről biztosra veszem, hogy nem ez lesz az utolsó bejegyzés.

„Mennyi sorozatot nézel? És hogyan tartod fejben, hogy melyiknél hol jársz?”

A sorozatfüggőség legnagyobb kérdései. Aki sorozatot néz, az biztosan találkozott életének eddig szakaszában ezzel a kulcsfontosságú kérdéspárral. Ez kb. olyan, mint amikor menőznek a fiúk, hogy kinek hosszabb. Minél többet néz valaki, annál több szabadideje van, vagy legalábbis érződik az, hogy nagyon jól gazdálkodik vele. Főiskolás időm alatt két óra között is akár leültem egy új rész elé, bár az unalmas előadásokat is feldobta olykor egy-egy szitkomrész. Muszáj volt valahogy fogyatkoztatnom a felhalmozódott epizód mennyiséget, ezért minden szabadidőmet felhasználtam. Most már nehezebb helyzetben vagyok, nem is annyira tiszta sor néha, hogy pl.: a Marvel’s Agents of SHIELD merre maradt abba. Nagyjából be tudom fejben lőni, de a Sleepy Hollow szintre hozásánál is 2 epizódot tévedtem.

Persze azoknak könnyű, akik kevésbé értik a külföldi nyelvet, mert 100%-k, hogy a letöltött epizódszám, és a hozzákapcsolódó feliratszám mértéke eltér. Ergo, amihez nincs felirat, azt valószínűleg nem láttad. Nyugi, ennyire pro még én se vagyok, de sűrűn megesik, hogy angol felirattal nézek valamit, egyrészt a nyelvérzék fejlesztése mivoltából; másrészt pedig a sorozatiránti nyitottságom miatt. Pl.: ha túl jó a történt, nem szeretnék várakozni. Manapság viszont egyre többször történik meg velem, hogy telefonra másolva darálok, mert munkából hazamenet van legalább 20-30 percem, amit ilyen célra tulajdonképpen hasznosan el tudok tölteni. Ülhetnék is, nézhetnék ki a fejemből, de helyette inkább értelmesen töltöm el, ha már a 24 óra kevés egy napba ágyazva. Ilyen esetekben viszont fennáll a lehetőség, hogy a feliratot útközben töltöm le, tehát a számítógépen nincs meg és már ott is a probléma már hét elteltével…

Másik nagy segítségem a blog. Általában addig írok egy sorozatról kritikát, amíg láttam. Tehát ha azt írom, hogy „5 rész távlatából”, akkor valószínűleg az első 5 epizódját láttam. Józan logika. Na igen, de nem mindenki vezet blogot. Valaki jobban szereti olvasni, mint csinálni. Így megint csak odajutottunk visszajutunk az égetőkérdésemhez: Hol hagytam abba az adott részt? Van az a szituáció is, amikor elteszünk valamit későbbre. Pl.: mint nálam a Person of Interest, amit ősz elején hoztam fel. Annyira tetszett a 3. évad első fele, hogy muszáj volt félre tennem a folytatást. Félévvel később pedig már a francnak se dereng, merre jártam.

Kell egy jó, egyszerű program. Régen a Gomiso-t használtam. Azzal kezdődött a leltározó korszakom, de hamar kinőttem belőle. Az bosszantott fel, hogy az új sorozatok nagyon nehezen kerültek fel rá, így dobtam a levesbe, és folytattam a fejben leltározást. Pár hete viszont rátaláltam – tess által már jó párszor emlegetett – TVShow Time, TV Show Guide-ra. Nos, a folytatásban erre a programra fogok fókuszálni, mert amit a készítők összeraktak, az maga a gyönyör. Ha egyszavas jelzőkkel kellene körbeírnom, az alábbiakat sorolnám fel: letisztult, egyszerű, kézenfekvő, jól szerkesztett, átgondolt, jól működő. Kell más ahhoz, hogy használható legyen?

Kezdeném a legjobb dologgal: platformfüggetlen. Ez azért fontos, mert a fentebb emlegetett Gomiso-nál egyes funkciókat csak IOS felhasználók érhettek el, ami mind a webes, mind az androidos rendszert használóknál egy diszkriminálásnak feleltethető meg. Legyünk már fair játékosok mindenkivel, ne hozzunk be olyan frissítéseket, amiket csak az egyik fél támogat. Nos, itt, mind azt írtam is, bármiről el lehet érni az alkalmazást:

WEBOLDAL | PLAY ÁRUHÁZ | APPLE STORE | WINDOWS STORE

A folytatásban a mobilos változatról fogok beszélni. Olyan általános dolgokra nem fogok kitérni, hogy a belépés regisztrációhoz kapcsolódik, amit megtehetünk Twitter vagy Facebook account hozzárendeléssel, vagy mással. Inkább egyből rátérnék a program szépségeire.

1. „My shows” – Van arra lehetőséged, hogy bejelöld kedvenc sorozataidat, hogy ne kelljen mindig kikeresned a listából. Ha erre a menüpontra kattintasz abc sorrendbe kilistázza, sőt minden borítókép alatt egy csík jelzi azt, hogy éppen mennyire van az adott produkcióval lemaradva. Értelemszerűen a piros az „elhavazást”, a sárga a még tarható tempót, a zöld pedig a szinten lévőséget jelzi.
2. „To Watch List” – Felsorolás formájában kilistázza az adott sorozatokat. Láthatod, hogy mennyi epizóddal vagy szám szerint lemaradva, illetve maxolhatod a teljes évadot is, ha netán már túl vagy a daráláson. Ilyenkor a szélső pöttyre kattintva bekéri az értékelést, amit akár később is lehet pótolni.
3. „News” – Nem látom sok hasznát a funkciónak. Ilyenkor lehetőséged van arra, hogy elolvasd az adott sorozatot néző felhasználók hozzászólásait azoknál, amiket követsz. Írásbeli értékelés tehát user oldalról, illetve haveriről, mert lesz arra is lehetőséged, hogy ismerőseidet bekövesd, mint pl.: twitteren.
4. „My Friends” – Ha pedig már szóbahoztam, akkor folytatnám vele. Különböző socail oldalról tudsz barátokat keresni, akik lehet, hogy használják a programot.
5. „Profil” – A végére pedig hagytam a legfontosabbat, a méricskélést. Ha igazán kíváncsi vagy arra, hogy hány órát töltöttél el sorozatnézéssel, akkor ezt a statisztikai kimutatást imádni fogod. A profilom csak minta jellegű, hiszen visszamenőleg nem fogom felvinni a már látott sorozatokat. Hülyeségnek tartom. Aki akarja, az töltse ezzel felesleges idejét. Egyébként lehet szerezni kitűzőket, ha elérsz egy adott szintet egy adott sorozatnál vagy éppen összességében.

VÉGSZÓ:

Amire kitalálták a programot, arra nagyon alkalmas. Kipróbáltam előtte még néhány hasonszőrű társát, de egyiknél se éreztem az összhatást ennyire teljesnek, mint a TVShow Time, TV Show Guide esetében. Nagy előnye tényleg az, hogy felhőbe tárolod az adataidat, amit bárhonnan, bármilyen platformról el tudsz érni. Nem kell aggódnod, hogy a számítógépen maradt az excel táblázatod, amibe vezetetted a dolgaid. Másrészről, a haverok és az ismerősök is tudnak abban befolyásolni, hogy mit kellene nézned, ha tanácstalan vagy.

Javaslom mindenkinek. Ha már sorozatfüggőségben szenvedünk, vezessük és lepődjünk meg az évvégén, mennyi időt öltünk már bele életünkből.

Sokat agyaltam, hogy megérdemel-e egy ajánlót a Family Guy: Quest for Stuff. Az elmúlt 4-5 napban folyamatosan játszottam vele, melynek hatására eldőlt a kérdés: megérdemel! Főleg azért is, mert ha akad köztetek olyan olvasó, aki nézi alapból a sorozatot, annak kötelező a bepróbálása. Egy valamire viszont számítsatok: nagyon sok időt fog elvenni az életünkből, valamint pénzt akarnak kicsalni. Ha ezzel megtudunk barátkozni, akkor olyan közeli lesz a kapcsolatotok vele, mint nekem a Dead Trigger 2-vel, amibe már legalább 5 napnyi játékban eltöltött időm van. (Nyugi, nem vagyok függője, ezt tavasztól számítva szedtem össze.)

Kezdenék mindent ott, hogy az előd – azaz a The Simpsons: Tapped Out – sikerére felindulva adott zöld utat a csatorna a játék elkészítésére. A legyártása a Fox Digital Entertaiment és a TinyCo koprodukciójának köszönhető. Akinek a Tapped Out bejött, annak szintén kötelező a bepróbálása, hiszen nagyjából hasonló a felállás, viszont a játékmenet elvileg eltér. Hogy miben? ­Passzolom, mert a The Simpsons-szal nem annyira közeli a kapcsolatom, mint a Family Guy-jal vagy a South Park-kal.

Belegondolva kicsit felbosszant, hogy október közepén jutottam el a Quest for Stuff-hoz, mivel már nyár óta elérhető: mind az Android, mind az IOS felhasználóinak. Windows rendszert használókról se csüggedjenek, elméletileg náluk is jelen van, talán pont itt.

Első körben talán a sorozathoz való hűséget emelném ki, mint pozitívumot. Amiért lehet imádni a Family Guy-t, az a poénjai. A játékban felbukkanó párbeszédeket is a sorozatírói írták, így mindazt, amit a rajzfilmben megszoktunk, jelen lesz. Szintlépésekkor, küldetések végeztével jönnek a jól megszokott beszólások, dialógusok. Az összkép már túlságosan szép ahhoz, hogy igaz legyen. A másik abszolút berántás az összes – főbb – karakterek jelenléte. Előbb-utóbb, ahogy haladunk szépe előre, és lépkedjük a szinteket egyre több figura tűnik fel.

Beszélnék kicsit a játékmenetről. A történet Quahog újjáépítéséről szól. Mi történt valójában? Nem akarom lelőni ezt a kulcsfontosságú poént, ezért csak annyit mondanék, hogy akit érdekel: netezze ki vagy csak töltse le a játékot és indítsa el. Visszakanyarodva… Tehát nekünk kell felépíteni a lepusztult várost. Az idő és a szintek előrehaladtával kapjuk meg a főbb, a visszatérő- és a mellék karaktereket. A szintlépést ketté lehet szedni, mert van a főprofilhoz kapcsolódó; illetve a Quahog lakóihoz. Tehát, ha mondjuk Peterrel csinálunk egy küldetést, az táplálja a főt és Peter-ért, de Meg-ét nem. Így tiszta?! Ezen kívül vannak közös quest-ek, amikor két karakter együtt ténykedik valamit. Ezt nagyon jó húzásnak találom, mert egyszerre kötünk le kettőt.

Célszerű a főküldetések mentén haladni, ha némileg gyorsabban szeretnénk fejlődni. Csinálhatjuk a random küldetéseket mi is, de azzal tényleg csak a lemaradást segítsük elé. Egyébként cselesek a játékkészítői, ugyanis, ha minél rövidebb idejű küldetést csinálunk – már ha nincs az éppen aktuális karakterhez kapcsolódó fő –, akkor több pénzt és xp-t gyűjtünk. Próbálnak minél jobban a játék függőjévé tenni minket.

Negatívumok között két dolgot emelnék ki. Az egyik az egyik főküldetéshez kapcsolódó, ami az lenne, hogy vegyünk egy zsák kagylót 1.101ft-ért. Hellóka, nem akarok pénzt költeni egy ingyenes játékra sem. A másik, hogy próbálnak valós pénzköltésre ösztönözni, olykor eléggé pofátlan módon. Biztosan – idővel – veszek egy-két dolgot, de míg nem érzem azt, hogy megérdemelné, addig ne próbálkozzanak.

A sokadig pozitívum pedig maga a tény, hogy frissítésekkel újul meg a játék kreativitása. Most például a Halloween érkeztével újabb mellékküldetéseket kaptunk, melyben Peter-ék felcsapnak szellemirtóknak. Ötletes, nagyon.

Végszó:

Tényleg, aki megszerette a Family Guy-t, az mindenképpen töltse le és próbálja be. Az elején kicsit gyorsnak tűnhet a tempó, mindent pár másodperc alatt meg lehet csinálni, de ez csak a berántó faktor miatt van így. A szintek növekedésével egyre többet kell várni, viszont a készítők azzal akarnak kompenzálni minket, hogy az egyes karaktereket is kell „fejleszteni”. Egyelőre nekem egy The Sims-hez hasonlít az egész, csak Family Guy karakterekkel. Sikerült helyet szűkítenem a Dead Trigger 2 mellé számára, így biztosan jó darabig játszani fogok vele.

Ha értékelnem kell, akkor olyan 4/5-re mondanám. A játékfejlesztői pedig igyekezhetnének kicsit, mert gyakran előfordult az, hogy a játék asztalra tételekor még ugyanúgy megy a játékon belüli zene.