Emlékeztető: Stargate Universe

 
Beküldte: Kanyecc 2013 October 30, 14:30-kor a(z) magyar ajánló témába.

Ma. 17:00-tól az AXN műsorán: Stargate Universe – 1×01.

A Csillagkapu világa mindig is távol állt tőlem. Ezt az emlékeztetőt inkább tessnek kellett volna megírnia, de időhiányában rám hárult ez a nemes feladat, amit 100%-osan nem tudok teljesíteni, ezért csak a tényekre alapszom a következőkben.

A Csillagkapu-franchise –jelenlegi – utolsó tagját kapjuk meg az AXN-től. Két évados pályát élt odakinn a Syfy műsorán, összesen 40 epizóddal számoljatok. A kezdés egyből tripla részes lesz, nehogy unatkozzon a néző. Ha jól látom külön írás a startról nem született, viszont tess félévados kritikájából minden lényeges dologra fény derül. A történetről csak annyit, hogy egy titkos kutatócsapatot – akik tanulmányozza a Csillagkapu 9. ékzárát – megtámadnak és a kapunk keresztül elmenekülnek. Ám a szerencse csak részben szegődik melléjük, mert megmenekülésük a Földtől való eltávolodással kapcsolódik össze, így jöhet az agyalás: miként jutnak haza…

A szereplők sorában: Robert Carlyle (Dr. Nicholas Rush), Justin Louis (Everett Young), Brian J. Smith (Matthew Scott), Elyse Levesque (Chloe Armstrong), David Blue (Eli Wallace), Alaina Huffman (Tamara Johansen), Jamil Walker Smith (Ronald Greer) és Lou Diamond Phillips (David Telford ezredes).

(Az AXN délutáni blokkja eléggé fantasy-dús lett, hiszen két hete startolt el a Merlin 5. évadja, amelynek emlékeztetője elmaradt, de jó ha tudjátok, hogy éppen a finishben jár a sorozat. Másrészről, ő lesz a felvezetője.)

Kommentáld!

Plakátba zárva: The Returned

 
Beküldte: tess 2013 October 30, 10:11-kor a(z) Vizuális egyveleg témába.

The Returned címen érkezik napokon belül a halloweeni matiné keretében a Les Revenants a Sundance Channel műsorára. Akinek nem lenne tiszta a francia zombi (!) dráma az előző szezon egyik nagy nemzetközi meglepetése és kritikai sikere volt. Cseppet sem véletlen, hogy 2014-ben érkezik a folytatás, de előtte az élelmes hiénák már lecsaptak a remake verziókra is. A The Walking Dead sikere meg egyenesen adja magát, hogy több zombi tematikával operáló sorozat legyen a csatornák terítékén, még ha a Les Revenants nem is az a tipikus zombi sorozat. Ezt alátámasztva az NBC pont a napokban jelentette be, hogy kacérkodik a Babylon Fields felélesztésével, ami egy hasonszőrű pilot koncepció volt még anno a CBS műsorán.

És ha már halloween és Les Revenants, akkor itt jegyezném meg, hogy a Viasat3 a szokásos hétvégi maratonjuk keretében november 1-én tömbösítve adásba küldi az 1. évadot.

Kommentáld!

Külföldi előzetesek: Szerda (10.30)

 
Beküldte: FERCSA 2013 October 30, 8:01-kor a(z) videó témába.

(Ma esti műsorrend.) Elérkeztünk a hét közepéhez. Szitkom és krimi rajongók figyel. A tovább mögött: a Middle (5×05), az Arrow (2×04), a Revolution (2×06), a Criminal Minds (9×06), a Tomorrow People (1×04), a CSI (14×06) és az American Horror Story (3×04) ajánlója. Ne hagyd ki egyiket se.

Tovább…

1 Hozzászólás

Elmaradt amerikai kábeles nézettségek (10.11-10.27)

 
Beküldte: Kanyecc 2013 October 29, 23:31-kor a(z) Nézettség témába.

Ígéretemhez hűen a délutáni országos nézettségek mellé elhoznám a kábeles elmaradásokat. A listát már csak azért is ajánlanám egy pásztára a figyelmetekbe, mert láthatjátok a Duck Dynasty megzuhanását, illetve azt, hogyan is szerepel a The Walking Dead vasárnap késő esténként. A mutatók tartalmazzák az országos adatokat, így ahol a # után láthattok egy rangszámot, az valójában az egész napra vonatkozik, nem csak a kábeles részlegre.

Klikk a tovább mögé – ismételten hosszú listával állhattok szembe.

Tovább…

Kommentáld!

The Tomorrow People – 3 rész távlatából

 
Beküldte: Kanyecc 2013 October 29, 22:52-kor a(z) The Tomorrow People témába.

Így kell snasszá tenni egy sci-fit. Mennyivel könnyebb lenne az életem, ha tudnék nemet mondani, helyette azt várom, hogy a The CW tegye meg helyettem. Úgy se fogja! A TTP legnagyobb ereje a tinik lekötésében rejlik. Őket többségében az eyecandy karakterekkel lehet megfogni, a sztori egy mellékes dolog. Egy jóképű színész, aki játssza a keményfiút fél siker a tini csajok körében – és akkor még különféle CGI-okat nem is használtak fel a vizuális-mókamesterek, amikkel ereiket tudnák fitogtatni a lehengerlés jegyében. Ehh…

Mérges vagyok az írógárdára, mert amit letettek az asztalra az kiábrándító. És most nem a látványról van szó, hanem a történetről. Oda nem kell milliós nagyságrendű megtámogatás, hogy minél jobbra kerekedjen. Éretlenség jeleit véltem felfedezni. Azt kicsit se tartom kreatív személynek, aki klisékből építkezik részről részre. Hozza azokat a jeleneteket, amik a bonyodalom kibontása előtt átfutnak a fejünkben. Ez egy árnyék sorozat. Sose fog tudni elszakadni önmagától. Vicces, persze az irónia jegyében, de 3 rész után az egésznek jól jönne egy reboot. Csak hogy magára találhasson. mert a potencia adott – és ez bosszant fel a legjobban.

Magam előtt látom a folytatás forgatókönyvét. Tudom, érzem a zsigereimben, hogy az apa él. Az is 100%, hogy a föld alatt élő csapat veszélybe kerül Stephen által. John elszakadására is tennék a bukinál, mert a leginstabilabb egyén. A legtöbb homállyal Dr. Jedikiah rendelkezik, aminek speciel örülök. Végre csak 98%-ban kiszámítható.

A történetnél eddig ellőttek egy random átlagemberes ügyet; valamint egy olyant, ami kapcsolódik az Ultrához. Mindkét esetben az epizód végi cliffhangerek nevetségesre sikerültek. Egyszer se, ismétlem egyik rész után se jött az a mindent elsöprő vágy, hogy ezt mindenképpen folytatnom kell. Az írószoba kreatívság hiányától hangos. Ők szeretnének valami jót átadni a nézőknek, viszont hiányzik az a plusz, amit máshol megkaptunk fele ennyi könyörgés után. Visszagondolva, az Arrow-tól se tettem le a hajam, mégis jóval élménydúsabb részeket szállított.

Meglovagolták a sci-fi szekciót. A pilotban már láthattuk azokat a képességeket, amikre képesek a „holnap emberei”, így a folytatásban már egy teleportálás olyannak számít, mint amikor Stephen próbálja győzködni Johnt az igazáról. Az akciójeleneteknél is válságot érzek. Ott az erejük, mégis elfutnak az ellenség elől. WTF! Azt érzem: kerüli a munkát az egész stáb. Csak adnak valamit, odadobják elénk, aztán várják a szimpátiától a nézettségtartást.

Szívesen írnék a sztoriról, de annyi negatívum van vele kapcsolatban, hogy nem látom értelmét a tovább mögé dugdosni a szpoileres részletet. Helyette inkább döntést hozok. A The Tomorrow People-t hosszú pihenőre küldöm. A Hostages-ben „jobb a lapjárás”, mint itt. A kaszával azért várnék, mert Cara által kapott flashback reménysugárként bújt elő a kilátástalan jövőképből. Ha mással nem is, de az előzmény nagyszerű felépítésével talán meg tudnak tartani, viszont továbbra se tudom senkinek se ajánlani. Ilyenkor sajnálom a The CW-t, mert ez most nem rajtuk múlt. Se azon, hogy egy másik csatornánál jobb helye lenne. Itt minden az írószobában bukik el.

This entry has a rating of 1

Kommentáld!

Trophy Wife – 5 rész távlatából

 
Beküldte: Kanyecc 2013 October 29, 21:37-kor a(z) Trophy Wife témába.

A minap volt időm számos újoncot szintre hozni. A komédiák közül a Trophy Wife-ra esett a választásom. Arra az újoncra, amire nem sok rosszat mondtam a pilot-kritikámban. Még a premierje előtt ültem le elé, és a 20 perces kezdése beszippantott. Fel is merült a költői kérdés: Hogyan lesznek képesek tartani a folytatásban a ritmust? – Egyből meg is válaszoljam… A ritmust tartották, csak elnyújtott formában.

Kezdeném soraim a legjobb dologgal, amivel nála találkoztam. Végre van értelme a főcímnek. Mekkora jót kaptunk?! Az, aki a pilotnál elvesztette a fonalat, hogy melyik gyerek kinek a csemetéje hamar megvilágosul. Jön az első feleség, a második, majd pedig a „Trophy Wife” kicsit humorra hajazó stílussal. Egyszerű, ám frappáns, amelynek fényezése mellett nehéz elszaladni szó nélkül. Bár minél több főcím lenne ennyire címcentrikus.

A történetben sok minden nem történik. Átívelő szál zéró. Jó, az írók azt akarják, hogy Kate és a család közötti kötelék minél szorosabb legyen részről-részre, de ha kihagyjátok a kezdés utáni részeket, akkor se vagytok lemaradva. Ez kicsit kiábrándított! Mégis időpazarlásnak tűnt az a közel másfél óra.

Mit kaptunk az elmúlt 4 epizódban? Nos, Diane (Marcia Gay Harden) egyre idiótább a néző szemében; Bert fogalmam sincs 3-4 évad múlva megkomolyodna-e; Jackie (Michaela Watkins) se az agyáról lett híres; Kate pedig próbálkozik, próbálkozik, néha a bizonyítással – de a legtöbbször csak a feltételes mód jön össze nála. Pete a legjobb, mert nélküle is simán tudna futni a sztori. Ha nem volna, talán nem is hiányozna nulla beleszólási jogával.

Humor tekintetében inkább csak a kínos mosoly, és az aranyosság a jellemzőbb rá. Magam se tudom, miért néztem végig, mert simán 1×03-nál mondhattam volna, hogy köszönöm, ennyi bőven sok volt belőle, de mégis folytattam. Neves vendégszereplőkkel egyelőre spórolnak. Azért elbírna némi megtámogatást, mert ez egyre jobban kezd hasonlítani egy gyengébb kivitelű Modern Family-re. Nem feltétlenül baj ez, annak idején a The Middle-nél is ugyanezt állapítottam meg, viszont ott volt némi érték a történetben, a humorban. Itt sajnos nincs semmi. Ugyanazt a témát rágják meg részről részre.

Már csak az itt a kérdés: Én ezt akarom-e? Hetibe úgy se nézem, darálva meg oly mindegy, így, úgy vagyok vele, hogy inkább ezt nézem, mint sem a The Crazy Ones-t. Egyelőre, legalább az őszi fináléig kitartok mellette. Utána lehet elengedem.

This entry has a rating of 2

Kommentáld!

Emlékeztető: Gyilkosság

 
Beküldte: tess 2013 October 29, 20:11-kor a(z) magyar ajánló témába.

Ma 22:45-kor az m1 műsorán: The Killing – 2. évados premier

Millió pacsi az m1 programing részlegének, amiért a hazai nagyközönséggel is megismertették Veena Sud hivatkozási alapnak is tekinthető átívelős krimi drámáját a The Killing-et. Mellékesen megemlíteném, hogy ugyanez a fajta hátba veregetés jár az AXN-nek is az eredeti dán alap, a Forbrydelsen képernyőre pakolására. No, de vissza Sud sorozatához, ami a 2. évaddal végérvényesen lezárja a Larsen gyilkosságot. És igen, a rajongók nem fognak olyan szinten pofára esni a végén, mint azt tették a 1. évadnál. Itt jegyezném meg, szerintem az a zárás is nagyon rendben volt, de amit a 2. évad végén csináltak… hát mindent vitt. Olyannyira, hogy az AMC utána el is kaszálta a sorozatot, habár ez nem tartott sokáig.

Továbbá az este folyamán indult volna a Viasat3 műsorán a Motive című kanadai sorozat, amit az előző szezonban, ha jól emlékszem az ABC is átvett. Idehaza Az indíték címen kell majd keresni, feltéve, ha egyszer elindul. A port.hu és az est.hu nem hozza a premiert, ellenben a tv-s appok és az eddigi infók meg igen. Akárhogy is, szar van a levesben, amit igen csak félvállról sikerült kezelni.

1 Hozzászólás

Betrayal – Pilot

 
Beküldte: tess 2013 October 29, 15:29-kor a(z) Betrayal,Pilot témába.

Bevallom kissé tartottam a Betrayal-től, így cseppet sem véletlen, hogy a pilot listám második felére jutottam csak el a pótlásával. Az ABC az utóbbi időben kínkeservesen próbálkozik a sorozatai soap-osításával, amik aztán vagy mérsékelten összejönnek (Revenge), vagy szimplán elvéreznek (666 Park Avenue, Deception) az érdektelenségtől. Nos, a holland felmenőkkel (Overspel) büszkélkedő Betrayal valahol a két szegmens határán ragadt. Maga a sztori és a karakterek bosszantóan sablonosak és kisvártatva érdektelenek is lesznek, ellenben a köréjük szőtt atmoszférának van valami furcsa bája. Ez ugyan nem kendőzi a készítők hiányosságait, ellenben az arra érzékeny nézőkben még képes fenntartani a kíváncsiságot.

David Zabal adaptációja egy klasszikus szerelmi sokszög, ahol két teljesen ellentétes világból érkező felnőtt találkozik egymással. A köztük lévő vibráció mindent elsöprő erejű, így szép lassan az idealizált családi összképet is képesek lerombolni az egyszeri légyottért. A csavar aztán ott jön be a képbe, hogy a chicagói felső tízezerben történik egy gyilkosság, aminek hála a nő ambiciózus férje és a titokzatos szerető ellenfelek lesznek a bíróságon.

Akárhogy is nézem, ez egy újabb soap-drámába oltott romantikus történet, amit megspékeltek egy rejtélyközpontú átíveléssel. Egy az egyben a 666 Park Avenue és a Deception csapásvonalán halad, kérdés meddig tart ki a lelkesedés. Egy klasszikus szerelmi történet újabb aspektusa, ami egyelőre jól ragadta meg a helyzet hátulütőit, amibe sikerült egy pehelykönnyű drámai vénát is beleszőni. A helyzet reménytelensége legalábbis nálam maradéktalanul átjött. Azonban minden más borzasztóan slampos, lassú és döcögős. Persze ilyenkor lehet vagdalkozni azzal, hogy ez a realitás. Sőt, ha jobban belegondolunk a romantikus ponyva műfaja is ezzel a bevett formai sablonnal van kikövezve. Olyan az egész, mintha a bejárt útra akarnának a készítők reflektálni a tényleges mondanivaló helyett. Ezzel együtt viszont el kell fogadni a tényt, miszerint a script botrányosan rossz.

A tempó gyalázatosan lassú, a fordulatok pedig abszolút előreláthatóak. Ráadásul az egészet felhúzták egy szimpla, előre elspoilerezett cliffhangere, valamint egy hatásvadász 30 másodperces flashforward jelentre, ami a pilot szempontjából tökéletesen irreleváns. Persze nyomokban próbáltak némi feszültséget a sorok közé csempészni, tágítva az amúgy roppant feszes ABC-s határokat. Így jött be a képbe ruhátlan szex jelenet és a burkolt softcore erotika. Ez volt az a pont, hol evidensé vált a készítők szándéka, miszerint a pilot inkább az egész sorozat légkörének a megalapozására szolgált. A kalandozás témaköre, a karakterek interakciói és egymásra találása mind-mind a célközönség érdeklődésének a felkeltésére szolgált, ami többé-kevésbé össze is jött.

Mint már említettem a karakterek többsége roppant teátrális és elcsépelt, ellenben pont, mint a romantikus regényekben, itt is a főszereplő páros képes ezen felülemelkedni. Konkrétan Hannah Ware és Stuart Townsend közti izzás az, ami elvitte a hátán a pilot-ot. Együtt kellemes soap légkört avanzsáltak a képernyőre, ellenben külön-külön kissé haloványak voltak. Ware alakítása korrekt, de semmi több. Egy ehhez nagyon hasonló szerepkört tízszer jobban hozott a Boss-ban. Townsend megint csak halovány, holott a karakterében bőven lenne még potenciál, igaz ez részben az írók hibája is. Amit viszont nem tudok mire vélni, hogy mégis mit keres itt egy James Cromwell? A színészi kvalitásait bőven meghaladja ez a szerep. Úgy fest mostanság ez az egyik titkos adalék a csatornánál, előbb Terry O’Quinn, majd utána Victor Garber tetszelgett hasonló szerepkörben. Chris J. Johnson, Wendy Moniz és Helena Mattsonviszont még ezt a szintet sem volt képes megütni, ami igazán kiábrándító.

Szóval bizonyos szinten a Betrayal rászolgált a negatív kritikákra, de a helyzet korántsem olyan rossz. Sokkal inkább tűnik egy ígéretes Revenge pótléknak, amit ha sikerül finom hangolni, akkor a nagyközönség számára is élvezetes lehet. A mélyreható feszültség és a fülledtség egyelőre nem jött át, de a potenciál egyszerűen adja magát. Tipikusan az a sorozat, ami kábelen bitang erős lehetne, de itt egyszerűen megfojtják a network tv-k béklyói. A botrányos nézettség dacára az ABC kitart, szóval a 13 rész borítékolva, de hosszútávra ne nagyon tervezzünk vele.

This entry has a rating of 2

Kommentáld!

Elmaradt amerikai országos nézettségek (10.11-10.27)

 
Beküldte: Kanyecc 2013 October 29, 13:45-kor a(z) Nézettség témába.

Egy kicsit elmaradtunk az amerikai és a brit nézettségek közlésével, azonban a napokban szintre hozzuk mindegyik részleget. Kezdjük a legfontosabbal, mégis csak a jenki országos adók kínálatára helyeződik a legnagyobb hangsúly. A szükséges mutatók a tovább mögött találhatók, napi leosztásban. Ettől a héttől viszont már rendesen jelentkezünk a szokásos felállásban. Ezer bocsi, hogy nincs hozzá egyetlen veséző véleményem.

Klikk a tovább mögé. Hosszú lesz.

Tovább…

1 Hozzászólás

Back in the Game – Pilot

 
Beküldte: tess 2013 October 29, 12:02-kor a(z) Back in the Game,Pilot témába.

Sokan firtatják az idei sitcom felhozatal minőségi léptékét, de a helyzet korántsem annyira szörnyű, főleg ha olyan sorozatokkal van dolgunk, mint a Back in the Game. Igaz, egyre inkább helytálló az a feltételezés is, amit Kanyecc kezdett el firtatni a tegnapi pilot kritikájában, miszerint ezek a komédiák nem is igazi komédiák. Sokkal inkább komédia elemekkel operáló rövidített sorozatok, amiket vagy elvisz magával a feelgood életérzés vagy szimplán elvéreznek az érdektelenség mezején. Jelen állás szerint a Back in the Game az első csoportba tartozik.

A sztori egy tipikus családi sitcom csapásvonalán halad, csak ezúttal az apa-lánya vonalat megbolondították a generációs különbségek mellett a sporttal is. Adott a hazaköltözni kényszerült anya-fia páros és annak baseball bolond zsémbes apja/nagyapja. A helyzet aztán csak tovább bonyolódik, amikor az unokát nem veszik be az iskolai baseball csapatba, így anyukából edző lesz, míg a nagyfaterból segédedző. Vagy legalábbis valami hasonló.

Az a helyzet, hogy a Heist íróstábjában edződött Mark és Robb Cullen ezzel a komédiával visszahozták a ’90-es évek tv film zsánerét a képernyőre. Mármint ami a kellemesen könnyed családias atmoszférát, a szerethető karaktereket és az underdog sztorit illeti. Ehhez jön aztán a kötelező sportfilmes hendikep éra a sablonos klisékkel, amik egyszerűen megunhatatlanok. Főleg egy olyan csapat esetében, ami abszolút D.O.A. a realitás talaján. Amúgy roppant érdekes, hogy a hasonszőrű kezdeményezések mind-mind a baseball-t választják, pedig Amerikában bőven találni más nemzeti sportágat.

A pilot nagy pozitívuma a belterjes zsánerkategória mellett a remekül irányzott egysorosokban keresendő, melyek egy pillanatig sem bunkók vagy tolakodóak. Pedig a szexista mezsgyén vagy az alkoholizmuson könnyedén elcsúszhatna az egész. Sőt, a készítők az oly gyakran alkalmazott ismétlésektől is eltekintenek, nem rugóznak feleslegesen egy-egy karakteren vagy helyzeten. Sokkal inkább egyfajta komikus köröket írnak le az „adok-kapok-megnyugszom” szenthármas mentén. Ehhez aztán pluszba még vegyük hozzá a döbbenetesen erős feelgood hatást is, ami már önmagában képes lenne elvinni a hátán a sorozatot.

Szerencsére a kicsavart sitcom formátumnak köszönhetően bőven jutott idő a karakterek megágyazásának, így nem a szokásos előemésztett és száraz maszlagot kaptuk. Sikerült megkedvelni és azonosulni is a karakterekkel, ami azért egy 20 perces sorozat 1. részénél nagy szó. Mondjuk, ha ehhez egy James Caan – Maggie Lawson duó asszisztál, akkor korántsem olyan lehetetlen küldetés. Caan lubickol a zsémbes öregember szerepében és még a tapló poénok is jól állnak neki. Igaz, a rutinjának köszönhetően a jól irányzott humorbonbonokat egy percig sem játssza túl. Lawson ugyancsak remek választás a csökös csaj szerepkörre, ráadásul az eyecandy karakterjegyeket is a helyén tudja kezelni. Ami viszont abszolút meglepetésként ért, hogy a gyerekek sem irritálóak. Oké, sablonosak rendesen, de mégis szerethetőek. Griffin Gluck meg tényleg a már méltatott tv filmek színészgárdáját idézi, szóval nagy baj vele sem lesz.

Meg úgy a sorozattal sem feltéve, ha tudják tartani ezt a szintet. Könnyed, egyszerű feelgood sorozat ez, amit el kell fogadni annak ami. Persze lehetne firtatni a humorbonbonok szavatosságát, de az tény, hogy ez így nagyon egyben volt, még ha a büdös életben sem lesz egy mainstream siker a képernyőn.

This entry has a rating of 3

Kommentáld!
« Előző oldalKövetkező oldal »

free web stats