Manapság kevesebb sorozatot nézek, így jobban meggondolom, hogy minek ülök neki. Nyilván ilyet egy SorozatGuru nem írhatna, de még sincs másképp. Minap azon agyaltam, melyik újoncnak adjak esélyt a bizonyításra. Sok jót olvastam a The Night of-ról. Most is előttem van FERCSA kollégám Facebook bejegyzése, miszerint „Hogy lehet ekkora sz.rba keveredni… yay”. Már fél hónapja kattog az agyam az írottakon, ezért eldöntöttem: belevetem magam az éjszaka történetébe. Előjáróban annyit érdemes tudni rólam, hogy a nagyon lassú tempójú nyomozós ötletek többsége hamar kihullik a sorból. Csak a legjobbak maradnak fenn a szitán, az pedig kétségtelen, hogy az HBO legújabb minisorozata az lett!

A történet pofonegyszerűnek tűnhet, ezért gondolhatod azt, hogy akár veled is megtörténhetett volna. Szorgalmas, jó neveltetésű családból származó főiskolás srácot meghívják egy vissza nem térő buliba. Kapva a lehetőséggel elviszi otthonról apuci taxiját és beleveti magát az ismeretlen éjszakába. Az egyik utcasarkon útbaigazítást kérne – mert fogalma sincs hol van a hely, ahova mennie kellene –, amikor bepattan egy lány az autójába. Szimpatikus mivoltából adódóan kis furikázást követően a lakásán kötnek ki, ahol némi kábítószerezés és vadulás után egy felejthetetlen aktussal zárják az éjszakát. Később felébred a srác az alsó szinten, majd felmegy az emeletre elbúcsúzni a lánytól és összeszedni a dolgait, hogy útnak induljon haza, azonban őt már holtan, szétszurkálva találja az ágyon.
A sztori folytatását nem kell bemutatnom. Hibát hibára követ el, így elkapják a rendőrök egy véletlen igazoltatás kapcsán. Nah, de ki ölte meg a lányt? – …csak mert a srác nem emlékszik semmire. Szexeltek egy jót, után kidőlnek, majd egyiküket holtan találják. Az írók nyomatják is belénk az igazságszolgáltatás mérhetetlenül inkorrekt nézetét, azaz ítélkezz elsőre a látottak alapján, szard le a bizonyítékokat. Tényleg megszánjuk a fiút, hiszen annyira tökéletesen adja el magát, hogy – megcáfolhatatlannak tűnő – bizonyítékok ide vagy oda, biztosan felmentenénk, de ettől még a fentebbi kérdést meg kell válaszolni. Van egy holttestünk, viszont az elkövető nélkül nem teremtődik csak úgy oda.

Szerencsétlenül járt lelkiismeretes fiúnk sorsát tovább nehezíti az a tény is, hogy egy ún. „csúszómászó” védőügyvéd rábeszélteti magát a védelmére. Nyilván kap a lehetőségre a férfi, mert eddig csak piti ügyei voltak; olyanok, amikben prostik, visszaeső drogosok és más alja nép foglal helyet. A lényeg, hogy hamar lezáródjon az ügy, neki pedig a munkabére a zsebébe kerüljön. Tisztelete és tekintélye a szakmában alig mérhető, általában vele viccelődnek felsőbb körökben. Rosszul esik ez persze neki, ettől függetlenül megkeresi a pénzt mindenre, amire szüksége van. Ilyenkor a nézőben némileg betelik a pohár, hiszen ilyen bizonyítékokkal és ügyvéddel az életfogytiglan simán könyvelhető tény. Természetesen, az sincs kizárva, hogy mi van ha a drog hatása alatt történt mindez, és ezért nem emlékszik rá a srác?! – Nah igen, csak ez az a rész, amivel a néző se, és senki más se akar foglalkozni. Ártatlan és kész.
Nagyon jó volt a pilot lefolyása, üteme, és a különféle időzítése. Tényleg etetteti magát minden perce. Nem csoda, hogy csak az 5. epizódot követően tessékeltem megálljt, mert mindjárt a végére érek. Tetszik az is, hogy nem a feketéket a fehérekkel ütköztetik a bűnügyben, hanem egy sokkal jelentősebb konfliktust teremtenek azáltal, hogy a rendőrség által megítélt tettes: pakisztáni felmenőkkel is rendelkezik. Magyarán a rasszizmus helyett a terrorizmust hozzák fel, ami valljuk be: sokkal jellemzőbb a mai Amerikára por felkavarás tekintetében. Az újságok egyből címlappal hozzák le az ügyet, és tippel nagyobb prioritást kap minden érában, mint ha előbbiről volna szó. Pontosan azért csapott le rá látatlanban a piti kis védőügyvéd.

Minden epizódjában a minisztorik remekül épülnek fel. A részek végére pedig hozzák a mára már kötelező cliffhangereket, de abból is az elgondolkodtató fajtákat. Ahogy haladunk előre, ahogy egyre több minden derül ki az ügy lefolyásáról, úgy válik szimpatikusból undorítóvá vagy éppen ellenkezőjévé egy-egy karakter. A végén csak a fejünkhöz kapunk és mindig megígérjük magunknak, hogy na most nem fognak becsapni, holott már régen megtették. Az átívelő történet, azaz a „Ki ölte meg valójában a lányt?” kérdés hídalja át az évadot, azonban sokkal többről szól a sorozat, mint a fiú elítéléséről vagy felmentéséről. A háttérben ügyvédek, rendőrök, halottkémek és egyéb besegítők magánéletébe és hivatásába láthatunk bepillantást. Szó szerint az „igazságszolgáltatás lassú malmának őrlése” az, amit írók bemutatnak nekünk. Egy CSI-ban már ennyi bizonyíték által rég elítéltek volna bárkit, azonban nem megy minden olyan gyorsan, mint az 1×1. Ez a sorozat másik mondanivalója.
Nagyszerű színészekkel dolgoznak. Számomra egyik se ismert, inkább totál átlagos mindegyik. A legjobban a rendőrőrs és az ott dolgozók nyerték el tetszésem. Tényleg olyan nagyszerűre sikerült a pilot, mint ha külső szemlélőként, megfigyelőként követtem volna figyelemmel a történéseket. Beleképzeltem magam a helyzetükbe. Tényleg ilyen mindennapjuk. A kezdésben mindenféle érzelmet átadtak a készítők. Izgulhattunk, bosszankodhattunk, higgadtságra íntettek és így tovább. Hiteles minden tekintetben a sztori. Ezt abból vonom le, hogy még az 5. részben is visszamennek a tetthelyre bizonyíték vadászat céljára. Tényleg csak a lassú kibontás áll jól ennek a történetnek. Mindez fix epizódba zárva.

Az operatőrökre mindenképp érdemes lesz kitérnem, akik szó szerint kutatták azokat a snitteket, amikkel még emlékezetesebb pillanatképeket menthettünk el a memóriánkba. A sok közül az egyik, amikor a fiút viszik be a sittre, szállnak ki a furgonból, és ahogy mennek be az épületbe egy pocsójából próbálják a bevonuló népet visszaadni nekünk. Mindez azért emlékezetes, mert profi módon csinálták, azaz nem kaptunk éles képet és mivel nem esett annyi eső, így hatalmas pocsolyát se, amibe minden visszatükröződhetett volna. Nyilván ezt a jelenetet fotós szemmel mértem fel, talán innen ez a fajta elvont szépség, amit lehet csak én tudok értelmezni, más észre se vette vagy behúzta bénázásnak.
Az első 5 rész abszolút hozta a lehengerlést. Nagyon jók a karakterproblémák, amiket előhoznak. Nagyon jól formálják a karaktereket, amikkel folyamatosan bizonytalanságban tartanak minket. Nyilván a sitt mindenkit megváltoztat, így főhősünket is, ám az 5. epizódban látott fősulis elítélt nem ugyanaz már a szememben, mint az, akit a pilotban láttam a taxiba beszállni, miután kilépett apuciék otthonából. Mindenképpen darálós a műfaja. A menet pont jó. Se nem túl lassú, se nem túl gyors. Remélem a hátralévő három részben se történik ilyen téren változás. Ha így lesz, akkor a nyár legjobb minisorozatát szállította az HBO.