Deception – Kezdett a sorozat
Beküldte: Kanyecc 2018 March 22, 20:05-kor a(z) kritika,Pilot témába.
Tavaszba lépve szép sorjában hozzák az újdonságokat az országos tévék. Az ABC tavaly elvesztett egy veterán nyomozós sorozatot a Castle személyében, így mindenképpen rámentek arra, hogy a májusi Upfronts alkalmával legalább egy olyan ötletet berendeljenek, amit bátran emlegethetünk méltó utód jelző alatt. A Deception próbál formabontó lenni, hiszen bűvész-átverős elképzelés nincs jelenleg a tévében, pedig az átlagemberek nyitottak erre a műfajra. Bevallom férfiasan, imádom nézni az ilyeneket! (Megannyi Criss Angelt láttam.) Csak ámulok, hogy képesek arra, hogy egy szimpla trükkel, amit korábban felvettek, átverjenek engem is. Olyan, mint ha tényleg gondolatolvasók lennének, holott ilyenről szó sincs, csak kijátszanak mindenkit.
Két dolog mindig társítható az átverős, bűvész koncepciók főhős jellemzőihez: az egyik, hogy nagyon jó megfigyelők; a másik, hogy képesek a fejünkkel gondolkodni, és ezt alapul véve kijátszani mindenkit. Nyilván az se egy utolsó szempont, hogy elterelik a figyelmünket, hiszen a csalás mindig akkor jön létre, mikor nem oda összpontosítunk, ahova kéne. – Mindezt azért éreztem fontosnak leírni, mert a The Mentalist és a Psych idéződött fel emlékeimből a pilotjá láttán. Mindkettő valamilyen módon kapcsolódik az átveréshez, mindkettőben jelen van jó humor is, ami innen se hiányzik. Na, de miről is van szó?
A történet középpontjában: Cameron Black, egy elismert bűvész. Jóképű, sármos és ért az emberek manipulánsához. Az egyik fellépését követően azonban egy gyilkosságot akarnak a nyakába varrni, amivel legnépszerűbb átverése, valamint egy többéven át magában tartott titok lepleződik le. Karrierjét aláássák, Ő pedig maga alá kerül. Stábja – mert a bűvészeknek is vannak háttérmunkásaik – se bírja már ezt a(z egy éve tartó) reményvesztett helyzetet, ezért felállnak és másfelé kezdenek el nézelődni, míg nem olyan ajánlatot nem kapnak, ami szinte visszautasíthatatlan. Ezzel egyidejűleg esik főhősünk ölébe egy olyan tévés bejátszás és ügy, amivel ismét magára talál.
Történt ugyanis, hogy az FBI elkapott egy igenfontos embert, azonban kicsúszik a karmaik közül akkor, amikor a repülőgéppel leszállnak a helyi reptéren. Kicsúszik szó talán kicsit pontatlan megfogalmazás, mert a látottak alapján felrobban a géppel együtt, azonban bűvészünk átlát a szitán és prezentálja a mi is történhetett tényeket az helyszínelőknek, akik beveszik időszakosan a nyomozásba, mint külsős besegítőt.
Manapság az ilyen külsős besegítőknek van csak élete és jövője a krimikben. Ott volt a Castle, ahol egy könyvírót ragadtak ki; a The Mentalist, ahol egy mentalistát. Fel is merülhet a keresztkérdés, hogy heti rendszerességgel miként fognak tudni szállítani ennyiféle különös ügyet, ami kapcsolódik a megtévesztéshez vagy az átveréshez? – Ez legyen az írók gondja, az viszont kikörvonalazódott a pilot által, hogy a kapcsot az átívelő történet adja meg. Ugye főhősünk karrierjének oda, de vajon ki profitált ebből, illetve mi lehetett az elkövetőnk oka, hogy kieszelje ezt a bravúros átverést? Az első évad biztosan ezeket a kérdéseket fogja boncolgatni, bár ha hosszúéletű lesz, valószínűleg csak évadokkal később fognak pontot tenni az ügy végére.
Jack Cutmore-Scott kapta a főszerepet, akinek duplán helyt kell állni. Egyszerre formálja meg Cameron-t és Jonathan-t, két ellentétes jegyekkel bíró testvért. Az ellentétet az adja, hogy utóbbi létezéséről senki se tudott, míg nem „előbbi” karrierje meg nem bicsaklik. A gyilkosság miatt leültetik, azonban Cameron-nak kezd összeállni a kép, miszerint valaki az életére tört, aki nem más, mint az a nő, aki testvére mellett ült a gyilkosság napján és a szemével nincs minden rendben. Ilfenesh Hadera formálja meg Kay különleges ügynököt, akinek a kedvében úgy lehet járni, ha a szabályokat betartjuk – csak hát főhősünkre pont ez nem a jellemző. Kettőjük között a kémia remekül működik. Ne feledkezzek el Amaury Nolasco-ról sem, aki a felesleges feszültség oldása érdekében van jelen, mint Mike ügynök. Rajong bűvészünkért, nagyon zöldfülű beállítottságot sugároz a sok mosolyt csaló megnyilvánulásával. Ez a trió véleményem szerint telitalálatos lett. Nem kell jobbakat keresni, mert a pilot nem az alakításukon csúszott el.
Most nem elégedetlenkedni akarok, csak a pilot során nem éreztem azt a húzást, melynek hatására egyből a második epizóddal folytattam volna. Szó se róla, nagyon szép a barna-zöld szemű gonosznő, és maga az ügy mögötti rejtély is foglalkoztat. A bűvészünk háttér stábja szintén azt a vonalat erősíti, hogy a potencia több szálon adott. Jó látni, hogy a segítők hétköznapi – már-már egysíkú – életébe is bepillantást nyújtanak, hiszen sokan elfelejtik azt a tényt, hogy a bűvész csak a show érdekében van jelen, minden más a háttérben zajlik. Visszakanyarodva… nem szeretném azt, hogy a végén egy átverős átverősének az átverős sorozatát kapjuk meg, amikor már azt se tudom, hogy ki van éppen lépéselőnyben a másikhoz képest. Gondolok itt az epizódvégi zárásra, amit összecsaptak – és méltán vagyok mérges rájuk, mert ennél azért többre hivatott.
Az egész részt áthatotta egyfajta jó humor, amit többségében klisére építettek, de most az egyszer nem zavart. Gondolok itt arra, amikor főhősünk promózza magát a helyi erőknél, vagy felteszik a költői kérdést: miszerint valóban nem látta egyetlen showműsorát sem? – …és így tovább. Az ügy végén pedig adnak a nézőknek megoldókulcsot az bűvészi ügy levezényléshez, ami után biztosan jön az a fajta reakció, ami Mike ügynéknél is.
Kell még 2-3 rész, hogy átlássam, milyen utat akar bejárni a Deception. Alapozásnak korrekt az, amit a pilotban láthattunk. Aki kedveli a műfajt, az azért adjon neki egy esélyt; aki pedig nem, az azért, hogy utána nyugodt szívvel dobja kukába. A főszereplők közötti kémia, egyensúly és bevonzás részemről adott volt. A mellékágra is odafigyeltek és most nem az átívelő történetre gondolok, hanem a háttér stábra. Inkább csak szerkezeti problémákat tudnék felróni, mert a vége az csapnivalóra sikerült, illetve a rész közben is azért akadtak álmosító jelenetsorok, felesleges klisék. Ha ezekre odafigyelnek, könnyedén meglesz a Castle utódja egy bűvész személyében.
