The Following – Ennyi volt a 2. évad

 
Beküldte: tess 2014 May 4, 17:09-kor a(z) The Following témába.

…Williamson egyértelművé tette mindenki számára, milyen is a high-concept-nek titulált dilettantizmus…

Gyűlölöm magamat idézni, de az a helyzet, hogy már a fél évad környékén abszolút érezhető volt, totálisan elszállt a The Following írógárdája. Már akkor is kvázi egy mélypontként aposztrofáltam azt, amit a Fly Away című részben elkövettek a készítők, de a szorosabb értelemben vett minőségromlás még csak ezután következett. A kierőszakolt évad közben rebootot leginkább a hatásvadász, felületes, öncélú és hihetetlenül ostoba szavakkal lehetne felruházni. Nem vitás, ez az évad, meg úgy általában maga a sorozat is az írókon csúszott el, de különösen Kevin Williamson hozzáállásán.

the-following-s2-c

Kezdjük mindjárt azzal, hogy Williamson olyan alapvető formai megoldásokkal nem tudott látványosan mit kezdeni, mint a több szálas történetmesélés. A millió egy behozott új karakter és az ígéretesnek tűnő mellékszálak roppant gyorsasággal mentek a levesbe, így kénytelen kelletlen a script jóformán végig önmagát ismételte. Persze ehhez millió egy hatásvadász fordulat társult melyek végső konklúzióját aztán az öncélú halálozási és feltámadási ráta fenntartása biztosította. Ezt olyannyira sikerült túladagolnia a készítőknek, hogy a végén a halál, mint olyan abszolút súlytalan tényezővé degradálódott. De mint sok minden más ez is csak egy újabb elkeseredett áldozás volt a grandiózusság oltárán!

Praise Joe!

Merthogy Williamson legnagyobb hibája az epikus töltet, az igazi high-concept mivoltának a megragadása volt, amit mindvégig önfejűen kergetett a képernyőn. Folyvást csak ígért és ígért, ész nélkül halmozta a nonszensz csavarokat, mígnem neves egyszerűséggel feleslegesen csúcsra járatta a történéseket. Ehhez aztán hasonlóan ostoba írói kelléktárat párosított, így ha nem a felszínes vallási filozófiai maszlagtól fuldokoltunk, akkor a feleslegesen erőltetett nemezis témakör volt az, ami szép lassan önmaga paródiájává tette az évadot. Ehhez gyorsan vegyük hozzá a bárgyú szerelmi töltetek egész sorát, hogy a közhelyekkel traktáló dialógusokat már ne is említsem.

the-following-s2-a

Ehhez mérten sajnos karakter fronton sem rózsásabb a helyzet. Hiába a rengeteg behozott új arc és az ígéretes badass attitűd, ha egyszer csak járulékos veszteség szintjén képesek mozogni. Arról nem beszélve, hogy pár mellékalakot leszámítva egytől-egyig tipikus papírmasé karakterek voltak pár soros jellemrajzzal. Persze joggal gondolhatná az ember, hogy akkor a főszereplők majd elviszik a sorozatot játszi könnyedséggel, de jelen esetben ez az állítás sem fedné a valóságot. Eljutottunk arra a pontra, hogy a The Following csak antipatikus karakterekkel rendelkezik. Bizony, még a viszonylag pozitív oldalt gazdagítók tábora is idegesítő, morálisan abszolút megkérdőjelezhető karakter, akiknek nem a karakterközi drámája adja a feszültség legfőbb forrását, hanem inkább azok idegesítő karakterjegyei. Kevin Bacon és James Purefoy így jobbára csak hozzák a kötelezőt, ami persze nem az ő szégyenük. Shawn Ashmore ugyancsak, ellenben Weston karaktere volt talán az évad egyik leginkább antipatikusabb húzása, így őt akármennyire is szeretném nem tudom éltetni.

No redemption without blood!

És ugye amit az egyik oldalon megspórolsz ma, azt holnap elbukod a másikon alapelvet követve a csattanó a kivételesen ambiciózusnak tűnő vendégszereplő szekción csattant. Connie Nielsen és Sam Underwood még csak-csak ki tudtak tűnni a tömegből, de Camille De Pazzis, Jake Weber, Jacinda Barrett, Leslie Bibb, Gregg Henry, Josh Salatin és még sokan mások jobbára csak elkallódtak. A legnagyobb hiba egyértelműen az eltolódott nézői normákban keresendő, elvégre az mégsem lehet normális, hogy egy sorozat főszereplőit utáljuk, míg a gonosz mellékszereplőket meg kedveljük.

Ez a meghasadt kettőség jellemezte végig a 2. évadot, amire a koronát egyértelműen a feleslegesen túlhúzott finálé tette fel. A betegesen erőltetett megváltás mítoszt meg végérvényesen nem tudtam már mire vélni, így tudjuk be ezt is a sok írói túlkapás és logikai bukfenc egyikének. Akárcsak az egész évadot, mivel ez a legjobb indulattal sem volt, mint egy hatásvadász és öncélú katyvasz, amit állítóm még a készítők sem értettek a végére.

This entry has a rating of 2

free web stats