Witches of East End – Pilot

 
Beküldte: tess 2014 June 17, 17:56-kor a(z) Pilot,Witches of East End témába.

A Lifetime átnyergelt volna egy újabb, minőségi hangvételre asszocializáló útra, ami már sokkal kevésbé fuldoklik a szokásos csajos allűröktől? Sokak szerint igen, elvégre már a Devious Maids esetében is éltették a csatornát, de a tavaly őszi újonc, a Witches of East End igazi átütő sikernek bizonyult. Holott valójában semmi átütő nincs abban, hogy a ’90-es évek végi WB stílusjegyeit ötvözzük a könnyed misztikummal, majd az egészet egy guilty pleasure-nek tálalva szervírozzuk a nagyérdeműnek. Merthogy Maggie Friedman újabb boszorkás installációja (az előző az Eastwick volt) semmivel sem tud túlmutatni a cirka 15 éve is használt trenden. Urambocsá mégis, az utóbbi boszis sorozatokhoz képest ebből lesz 2. évad!

witches-of-east-end-pilot

Az alapkoncepció végtelenül egyszerű és ostoba, de ezen lépjünk is túl. A Beauchamp család női tagjai halhatatlan boszorkányok. A dolog szépséghibája, hogy a lányok egy átokból kifolyólag eddig sosem élték meg a 30. születésnapjukat. Helyette mindig elhaláloztak, hogy aztán nyomban újjászülethessenek. Azonban a mostani ciklus egész szépen elhúzódott, csakhogy egy rejtélyes idegen megint keresztbe akar tenni a családnak, azonban ezúttal végérvényesen. Hűha…

Maga a script egy klasszikus értelemben vett romantikus csaj dráma, amit egy szolidan boszorkány aspiráns környezetbe ágyaztak. Ehhez mérten ne legyenek túlzott igényeink sem, a tempó meglehetősen döcögős és a hangvétel egyedisége is várat még magára. Ráadásul a viszonylag hosszúra nyúlt történetvezetés az régi iskola összes kliséjét ellövi. Így nem maradhatnak el a szokás allűrök sem, azaz mindenki szép, végtelenül romantikus és a kertvárosi semmittevés édes mázában úszik. Ugyan néhol az egész mintha kokettálna némi öniróniával, de sajnos végül csak a szeleburdi humorral kell beérnünk. Abból viszont akad dögivel, lévén a monológok többsége jóformán csak ezt hangsúlyozza. Ellenben az mégis elvitathatatlan érdeme, hogy egy percig sem próbálja magát komolyan venni, mi több, még a drámainak szánt fordulatok közepette sem akar mást csak pehelykönnyedén szórakoztatni. Mondjuk, mást nem is tudna, annyira olcsó fordulatokkal és már-már a dél-amerikai soap érát idéző megoldásokkal és karakterekkel operál. Igen, itt az elcsépelt szerelmi háromszögre és annak hozadékára gondolok.

I think „soul mates” is a concept Hollywood invented to sell tickets to Meg Ryan movies.

A produktum egyetlen életképes hozadéka a casting, ahol a Julia Ormond – Madchen Amick kettős játszi könnyedséggel hozza a kötelezőt. Kellően bájosak, sziporkázóak és cserfesek, így a többnyire fantáziátlan párbeszédeken sokat tudnak javítani. Jenna Dewan-Tatum és Rachel Boston ehhez mérten korrekt eyecandy, akik sikítozások és ostoba tényfeltárások közepette mentik a menthetőt. Azonban a sorozat egyedi, végső soron is pehelykönnyed hangulatához ez is nagyban hozzájárult. Merthogy a Witches of East End ebben tényleg igazán jó, még ha minden másban minősíthetetlenül rossz i

This entry has a rating of 2.5

free web stats