Flash Forward különkiadás: Exkluzív interjú Gőgh Szilviával
Beküldte: RaulReal 2009 October 21, 14:38-kor a(z) interjú témába.
Sikerült tető alá hozni azt, amiről két-három éve talán álmodni se mertem volna, a jelenleg általam követett sorozatok egyik legjobbikának szereplőjével, Gőgh Szilviával sikerült interjút készítenem. A beszélgetésben szó esett többek közt a lány eddigi kalandjairól, karrierjéről, amerikai életéről, illetve a forgatáson tapasztalt élményeiről. A cikk az Alfától Omegáig nevű mozis blogon is olvasható.
RaulReal: – Nagy megdöbbenést váltott ki belőlünk, magyar nézőkből az, hogy a Flash Forward negyedik részében magyar hangot hallhattunk felcsendülni. Hogyan kerültél ki az USA-ba és milyen tapasztalataid vannak az életmódbeli különbségeket illetően? Mivel foglalkozol?
Gőgh Szilvia: – Az USA-ba teljesen véletlenül kerültem, sose akartam ide jönni. Magyarországon tanultam, egy műszaki manager diplomát szereztem és egy aranyműves sulit is elvégeztem. 14 éves korom óta tájékozódási búvárúszó vagyok. A versenyek révén rengeteg helyre elkerültem és a főiskola utolsó évében a szakdolgozat írása címén Máltán töltöttem fel évet (a szezonális boltok költségvetés-tervezéséről írtam a diploma munkámat, amit persze egy búvarboltra alapoztam). Ott letettem a divemasteri és oktatói vizsgát és eldöntöttem, hogy én búvárkodásból fogok élni valahol, ahol nincs tél, viszont vannak pálmafák és állandó napsütés. Máltán találkoztam egy sráccal akivel eljegyeztük egymást egy heti ismerettség után, majd Angliába költöztem a kedvéért. Ott ő teljesen megváltozott a drogok hatására és a közös búvárboltunkban én tanítottam, viszont a közös számlánk az ő nevén volt.
Amit persze megelégeltem és hazamentem, azonban otthon pont jött az a fránya tél… úgyhogy melegebb éghajlatra vágytam a multi cégeknél való melózás helyett. Megpörgettem a földgömbömet az asztalomon, majd amikor az ujjam Thaiföldön állt meg, lecsekkoltam az ottani időjárást és vettem egy hónapra szóló jegyet. Gondoltam, annyi idő alatt kiderül, hogy mi lesz… Bangkokból délre indultam. Phuket nem jött be, gondoltam, ha ott maradok, kb. 3-4 hét alatt kikészítem a májamat az ivással. Mert ami Phuketben megy az nem edzetlen bulizóknak való… meg délebbre mentem az első hajóval, ami arra jött. Phi Phi szigetén kötöttem ki. Még aznap találtam ott állást. 2 évig éltem egy szigeten, ahol nincsenek kocsik, dugó, hírek… pörgés. Ami van, az: búvárkodás, bárok, fehér homok, pálmafák és strand röplabda. Nagyon imádtam ott élni, de a sziget egyre kisebb lett… úgyhogy váltani akartam. Az unokatesóm Floridában él, gondoltam hazafelé beugrok egy hétre, de oda nem volt pont jegy a 9/11 miatt és Kaliforniába mentem, gondoltam majd onnan egyszerűbb, mint Bangkokban várni. a munkám révén Japántól Tahitiig vannak ismerőseim, úgyhogy LA-ben is volt egy srác, aki befogadott egy hétre. Persze beleszerettem Kaliforniába és úgy döntöttem, ha a sors azt akarja, hogy itt maradjak, az első helyen kapok állást. És kaptam is. Ez lassan 8 éve volt. Azóta itt élek, egy búvárboltot vezetek. Mostanában már csak oktatói vagy privát tanfolyamokat tanítok és utakat szervezek. Most jöttem vissza Papua Új-Guineaból. Emellett a saját búvárcsajoknak szóló cégemet is elkezdtem, ami baromi sikeres hála az égnek. (www.miss-scuba.com) Biztosító búvárként és kaszkadőrként is dolgozok, ja meg suliba is járok heti két napot, mivel a húgom pár éve azt mondta, hogy mióta az USA-ban élek, elbutultam. Úgyhogy most éppen üzleti jogot és könyvelést tanulok, hogy ne butuljak tovább. Tavaly befejeztem az újságíró sulit és 2 éve a travel agent sulit is. Ami az életmódot illeti, egyszerű: az amerikaiak a munkának élnek, az európaiak az életnek, és csak annyit dolgoznak, ami a jó élethez kell.
RR: – Hogyan kerültél a sorozat szereplőgárdájába? Mit éreztél, amikor kiderült, hogy szerepet kaptál a FF-ban?
GSZ: – Teljesen véletlenül. Elméletileg kaszkadőrnek akartak a buszos jelenethez és megint meghalni (sajnos a kaszkadőrség állandó halállal jár). A csaj, aki a buszon volt elméletileg litván a forgatókönyv szerint, de amikor a stunt coordinatorral beszéltem, neki a litván és a magyar az egy… majd mondta, hogy felesleges két ember ( a szereplő, majd a dublőr) és beküldött a meghallgatásra.
RR: – Mennyi ideig tartott a jelenet felvétele, illetve hány főszereplővel találkoztál a forgatás alatt?
GSZ: – Majdnem egész nap. A vízi jelenetek mindig sokáig tartanak.
RR: – Mik a tapasztalataid a rendezővel kapcsolatban?
GSZ: – Nagyon jó fejek és kedvesek voltak (az író és a rendező is). Illetve az a srác, aki velem volt a jelenetben, ő játszotta a Wedding Crashersben a meleg srácot, nagyon jó fej!
RR: – Kinek az ötlete volt az, hogy magyarul szólalj meg, ugyanis ha nem tetted volna, lehetséges, hogy a nézők átsiklottak volna a neved felett?
GSZ: – Az író srácé. A meghallgatáson litvánul kellett beszélnem, csak egy mondatot: segítség!!! Majd a forgatáskor mondta, hogy nyugodtan mondjak másokat is… mire mondtam neki, hogy én nem beszélek litvánul. Na jó, mondta, akkor mehet magyarul…
RR: – Mit gondolsz arról, hogy a sorozatos világban te vagy jelenleg a legnagyobb sztár, hiszen a Flash Forwardot szerte a világban az egyik legjobban várt sorozatnak kiáltották ki, sőt egyesek szerint ez az új Lost?
GSZ: – Kedves vagy, de szerintem az az 1-2 perc azért nem tett engem szupersztárrá. Amúgy a Lost az egyik kedvenc sorozatom nekem is.
RR: – Találkoztál már más magyarral is a castingok során?
GSZ: – Jessica Szohr a Gossip Girlből is magyar. Vele a Piranha forgatásán dolgoztam.
RR: – Hány meghallgatáson vettél eddig részt? Mik ezekről a tapasztalataid?
GSZ: – Egyen se, vagyis ezen az egyen, a FF-en. Nem az a típus vagyok, aki meghallgatásokra jár. Sose akartam színésznő lenni. A búvárkodást és a vizet imádom. A kaszkadőrség és a vízimentés amiket csinálok, ott meg ismernek. ez a szakma arról szól, hogy ki kit ismer… hála égnek nem túl sok csaj vízi kaszkadőr van.
RR: – Milyen volt a Piranha 3D forgatásán Dina Meyer dublőrjét alakítani? Találkoztál a filmben szereplő Eli Roth-tal, vagy Richard Dreyfussal?
GSZ: – A Piranha állati nagy élmény volt számomra, mivel ez volt az első mozifilm amin dolgoztam. De legnagyobb meglepetésemre a fele társaságot ismertem a búvárboltból (ugyanis a cégünk az NBC, ABC, Disney mellett van). Aha, találkoztam velük, mindenki nagyon jó fej volt, de ezt a cikkből gondolom olvastad.
RR: – A magyar média felkeresett már, vagy kizárólag sorozatorientált blogok, illetve rajongók?
GSZ: – Páran megkerestek otthonról, őszinte meglepetésemre. Valahogy fel se merült bennem, hogy otthon is valaki nézi ezt a sorozatot, arra meg pláne nem gondoltam, hogy ennyi ember ír kommentet a kiejtésemről… na, a rajongók azért kissé túlzás!!! Amúgy a húgom is a médiában dolgozik otthon, talán hallottad a nevét, Gőgh Csilla. A Male fedélzeti magazinjába írt évekig, a Horizonba, most a Dekanter magazinnal dolgozik, de ír a Playboynak, wellness magazinoknak és éttermekkel, borokkal foglalkozó magazinoknak is.
RR: – Szoros kapcsolatban állsz a fotózással is, hiszen a Nip/Tuck-al kapcsolatban ez áll a neved mellett: “Water Safety for a photoshoot” Ez pontosan mit jelent?
GSZ: – Water safety az biztosító búvár. Egy medence alján fotózták a két főszereplő srácot, egy széken ülve (lesúlyozva ólmokkal). Persze senki nem volt búvár, se a fotós, se a színészek… Ilyenkor szoktak valakit berendelni, hogy senki ne fulladjon meg. A dolgom ilyenkor a tanácsadás és a gondok megelőzése, vagy ha netán bekövetkezne – a vízből való kimentés.
RR: – Láthatunk még a FF-ban, vagy egyéb közeljövőben készülő produkcióban?
GSZ: – Sose lehet tudni. Mint mondtam, én inkább kaszkadőr vagyok mint színész. A Piranha 3D tavasszal jön ki az itteni mozikban. De abban felismerhetetlen leszek, hiper-szuper búvárcuccok alatt a barlangban haldokolva.
RR: – Milyen gyakorisággal látogatsz vissza Magyarországra?
GSZ: – Évente legalább egyszer. Augusztusban voltam legutoljára otthon.
RR: – Milyen a Flash Forward fogadtatása Amerikában, illetve szerinted melyik a legnépszerűbb televíziós műsor?
GSZ: – Sokan az új Lost-ként emlegetik. Őszintén szólva én nem sok tévét nézek, mivel kicsit zsúfolt az életem a melóval, miss scubaval, a sulival, sőt idén még egy itteni főiskolán is tanítok búvárkodást vasárnaponként, Gyakran utazgatok (most jöttem vissza PNG-ről és két hét múlva viszek egy csak lányokból álló csapatot búvárkodni és jógázni a Bahamákra egy hétre). Őszintén szólva, az én kedvencem most a Gossip Girl. Tavaly a Sopranos, az Entourage es a Lost volt.
RR: – Mit tervezel a közeljövőben?
GSZ: – Szerencsére (vagy talán a nagymamám imáinak köszönhetően) az életem nagyon jó. Imádom a munkáimat, próbálok segíteni a kevésbé szerencséseknek. a jövőt tekintve… remélem minden marad úgy mint most, kivéve egy-két dolgot, amin próbálok változtatni. Az az elvem, hogy mindenki ott van ahol akar lenni és arra halad, amerre megy. Tudom, hogy hülyén hangzik, de számomra van értelme ennek a mondásnak.
RR: – Van-e példaképed, illetve mi motivál a karrieredben?
GSZ: – A példaképem egy máltai nő, Rita Vella. Ő volt aki a búvár oktatói tanfolyamomat tartotta és rengeteg önbizalmat adott. Nőként dolgozni egy férfiakkal telített szakmában nem egyszerű. Kétszer annyit kell teljesíteni, hogy fele annyira elismert legyen egy nő. 27 évesen én voltam a világ legfiatalabb női PADI course directora (aki az oktatókat oktatja). Ami nagyon nagy álmom volt. Azóta próbálok vissza adni mindent, amit tudok. Hiszek a karmában. rengeteg jó történt velem az életben és próbálom ezt visszafizetni. Persze a pénzkereset a mindennapi célom, de emellett próbálok segíteni azoknak, akik kevésbé szerencsések (ingyen tanítok néha tanfolyamokat, pl. évente egyszer menhelyeken élő gyerekeknek szervezek búvárkodást).
RR: – Gondolkodsz-e azon, hogy főállású színésznő legyél, hiszen ezek a szerepek akár ugródeszkaként is szolgálhatnak a későbbiekben?
GSZ: – Nem hinném.
RR: Ha néhány évvel ezelőtt lehetőséged lett volna egy “kitekintésre”, elhitted volna, hogy ilyen sikereket érsz el?
GSZ: Igen, mert ha elég céltudatos az ember, a világon bármit elérhet.
RR: Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget, élmény volt közelebbről is megismerni téged, további sok sikert kívánunk!
GSZ: Köszi szépen a megkeresést.