A Starz szemlátomást szeretné meglovagolni a Spartacus franchise nyújtotta sikerhullámot, de a Camelot kapcsán a túlzott erőlködés bizony döbbenetesen csapnivaló produktummal párosult. És ezt tuti érezte a Starz vezetősége is, elvégre az áprilisi premier helyett már február végén, közvetlenül a Spartacus: Gods of the Arena fináléja után bemutatták a pilotot. Bár ne tették volna,  de persze így okosan elébe mentek a Game of Thrones gerjesztette hypenak.

Maga a történet cseppet sem új keletű, millió meg egy adaptációt láthattunk már. Uther király meghal és a halálával Britannia trónja megüresedik. Lánya a cseppet sem kedves Morgan akarja átvenni a hatalmat a legfőbb ellenséggel Lot királlyal szövetkezve. Azonban kiderül Uther-nak volt egy törvénytelen fiú gyermeke, akiért Merlin kel útra, hogy még időben a trónra jutathassa…

Akárhogy is vesszük a sorozat pont olyan elcsépelt és felszínes, mint amilyennek az általam leírt synopsis-ból gondolnánk. Pedig aztán a két creator Chris Chibnal (Torchwood) és Michael Hirst (The Tudors) égre földre esküdöztek, hogy egészen más aspektusból követhetjük végig, az amúgy is szarrá rágott mondát. Természetesen nem így lett!  A legnagyobb gond persze az alapoknál keresendő, elvégre az írói stáb csapnivaló munkát végzett. Teljesen koncepciótlan az egész, sok a csapongás, a történet többször is leül és nem igazán tudják a kellő mennyiségű feszültséget sem biztosítani. Magyarán a kohéziós erő, mint olyan teljesen hibádzik. Az átívelő szálakról valamint a történet tömörítéséről meg ne is beszéljünk, mivel az egyszerűen nem is létezett.

Ugyancsak problémás pont a casting is, ami a guilty pleasure vonalat egy az egyben kizárja. Pedig a minimalista nude jelenetek és az elvétve alkalmazott erőszak még betalálhatott volna. A legnagyobb gond egyértelműen a főszereplő Jamie Campbell Bower (The Prisoner), aki életképtelen a szerepében. A színészi játéka pedig majdhogynem megbotránkoztató. Ennél egy fokkal jobb csak Joseph Finnes (FlashForward), aki sosem látott mélységbe süllyedt az alakítását illetően. Kopaszon, némi bad-ass beütéssel próbálja adni a mindent tudó varázslót, aki nem akar varázsolni persze. Röhejes és életképtelen, de talán még ő az egyetlen aki viheti valamire. Eva Green meg nem több mint egy eyecandy, aki nagyon gonoszan hunyorog néha. Meg persze cicit villant, mert attól a kritikusok meg a nézők majd tuti eldobják az agyukat. Mindenki más pedig ezen neves színvonal alatt van bőven, ami azért igen csak gyalázatos teljesítmény.

Akárhogy is vesszük ez most randa egy kihagyott ziccer a Starz részéről. Sablonos, klisés, unalmas és felszínes fantasy, amiből pont az hiányzik, ami a műfajt életképessé tudja tenni. Az eyecandy vonulat miatt még követem egy darabig, de sanszos, hogyha kimarad egy rész akkor vége is a történetnek nálam. Mellesleg ezek után a 2. évad közröhej lenne, ha összejönne.

A hozzászólásokat RSS csatornán keresztül is nyomonkövetheted. Pingelés letiltva.
Tag-ek: Camelot