The Mentalist – Kezdett az 5. évad, de mégis minek?

 
Beküldte: tess 2012 October 16, 15:50-kor a(z) The Mentalist témába.

Azt hiszem a The Crimson Ticket-tel végérvényesen is bebizonyosodott, hogy Heller pofátlanul hülyére vesz minket. Teszi mindezt sokadjára és minden bizonnyal nem is utoljára. Csak sajnos a hatásfok és a stílusosság már cseppet sem a régi, mi több lassan végérvényesen is a béka segge alá kerülünk. Cseppet sem meglepő tehát, ha a sorozat elveszíteni látszik minden báját, ami a kisebbik gond, elvégre lassan már méltósága sem lesz.

A premier scriptje szimpla rutin feladat volt, amit az unalomig ismert klisékből építettek fel. A nyomozás újfent botrányosan teátrális és mesterkélt, akárcsak a kierőszakolt macska-egér játék. Ráadásul az írók megint az önismétlés kétélű fegyveréhez nyúltak, így az egyediséget is nélkülöznünk kellett. Az FBI és a CBI összeugratása pedig egy rosszabb tragikomédiának is beillett volna. Ezek után gondolom, nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, Lorelai meglépett. Bizony, Heller-től cirka 40 perc alatt ennyire futotta. Most komolyan, hova tovább?

Szerencsénkre a folytatás némileg kompenzálta a kreatív űrt, igaz a megoldásai könnyedén megkérdőjelezhetőek. Red John jegelve lett átmenetileg, helyette jött egy új ígéretes szál. Jane hallucinálni kezd a néhai lányáról, akinek szemlátomást megvan a maga véleménye az apjáról. Cameron Dove (Shameless) valami zseniális húzás volt Charlotte szerepére. Egyszerre tudott cserfes és vicces lenni, miközben végig érezni lehetetett egyfajta különös chemistryt közte és Baker között. Sokáig azt hittem egy újabb RJ bérenccel lesz dolgunk, de ezt a klisét szerencsére nem merték újra meglépni. Ellenben újfent futotta a felületes moralizálásra, amire valljuk be semmi szükségünk nem volt.

Persze a zárással megint csak behúztak minket a málnásba, a „Jane drogozik” szál is olyan műnek hat, de bevallom, nem érdekel. Ha úgy vesszük ez mindenképpen egy kreatív előrelépés volt, ami akár még jót is tehet a végkimerüléssel küzdő koncepcióval. Plusz az a nüánsznyi Raines életérzés nekem nagyon is bejött! De persze mindez ne tévesszen meg senkit, Heller a szokások embere, így jobbára csak az egyhelyben téblábolását sikerült valamelyest burkolnia, elvégre a minőség továbbra is csapnivaló. Lassan eljutunk arra a szintre, ahol a Criminal Minds tart, bár ha jobban belegondolok a profilozók pont a 4. és az 5. évad környékén voltak a csúcson, szóval…

This entry has a rating of 2

free web stats