Longmire – 1. évad

 
Beküldte: tess 2013 April 17, 13:33-kor a(z) Longmire témába.

Még hogy a western, mint műfaj halott! Badarság, sokkal inkább egy lehetőség, amivel az utóbbi évek majd mindegyik próbálkozója élni tudott. Gondoljunk csak a Justified folyamatos kritikai sikerére vagy a Hatfields & McCoys elképesztő nézettségi mutatóira. A lista tavaly egy újabb kábeles gyöngyszemmel gazdagodott a Longmire személyében, amit ráadásul az az A&E szállított, ahol eddig jobbára csak felemás produkciók kerültek képernyőre. Azonban a pilot minőségén ez cseppet sem érződött, sőt igazából az egész évadén sem.

Előre bocsájtom, a Longmire tipikusan az a sorozat, ami soha nem lesz egy nagy mainstream kedvenc. Persze most lehetne mindennemű mélyenszántó gondolattal traktálni az esetében, de az a sorozat lényegi mondanivalóját hazudtolná meg. Ugyan remekül vegyíti a kisvárosi hangulatot és a klasszikus western elemeket, de önmagában mégsem több egy random nyomozós sorozatnál. Sőt, ami a legszebb, hogy egy percig sem akar többnek látszani! A script végletekig lecsupaszított, ráadásul a régi vágású krimik elemeiből táplálkozik, de pont ezért működik annyira. Tipikus iskolapéldája a lassú víz partot mos effektusnak. Mentes mindennemű manipulatív írói sallangtól, a maga nyers racionális valójában képes sokkolni. Furcsa is kimondani, de abszolút életszagú lett a végeredmény.

Továbbá ki kell emelnem a sorozat pazar atmoszféráját, ami egy az egyben képes volt berántani. Olyan mód sugárzik belőle az old school emporio, amire csak nagy kevés példát találni. Az indián rezervátum közelsége pedig csak tovább tetézi mindezt. Meg is lepődtem, hogy finoman némi moralizálás is bekúszott az esetek közé, de még abszolút az élvezhető kategóriából. Sajnos a két hevenyészett átívelő szálat nem tudtam mire vélni. Branch és Longmire kakaskodása a sheriff hivatalért még kellemes körítést tudott nyújtani, de a feleség halálával kapcsolatos konspirálás már kevésbé volt fajsúlyos. Sajnáltam is, hogy a cliffhangert ezen a vonalon erőltették a készítők.

Karakterek terén sem valami kidolgozott a sorozat, de ezt most tényleg nem bántásból mondom. Sokkal inkább nyersek és életszagúak, a szó legjobb értelmében vett hétköznapi emberek. Leheletnyi árnyalások ugyan rendre akadtak, de a készítők itt sem estek túlzásban. Kiváltképp üdvözítő volt a számomra, hogy a magánéleti töltetre is ugyanez volt igaz, így ahogy a script úgy a karakterek is tökéletesen sallangmentesek. Robert Taylor kiállása és orgánuma egyszerűen vonzotta a figyelmet. Longmire karaktere tipikus régi vágású igazság bajnoka karakter, akivel lehetetlen nem könnyedén azonosulni, ráadásul a korai western elemek közül pont a coolságot hozta magával a leginkább. Katee Sackhoff anno ezért a szerepért dobta a OUaT-ot és azt kell mondjam jól tette. A klasszikus sidekick karaktert egy új szintre emelte a kemény Vic szerepében. Bailey Chase-nek ugyancsak kijár a dicséret, elvégre ambiciózus cowboyt ennyire visszafogottan és stílusosan tálalva nem sokszor látni a képernyőn, de mondjuk ez igaz a mellékszereplőkre is. Lou Diamond Phillips végre megtalálta élete mellékszerepét, ami még jól is áll neki, Cassidy Freeman pedig olyan karakterre bukkant, akit még valamelyest komolyan is lehet venni, míg Ruby és The Ferg a kellemes kisvárosi humor legszebb pillanatait tudták felidézni.

Összességében tehát a Longmire egy kellemes kis alkotás lett, ami ugyan nem váltja meg a világot, de azt a részenkénti 40 percet képes kellemessé varázsolni. Amolyan szolid minőségi krimi ez, amit lehet akár véresen komolyan is venni vagy csak instant mód értékelni alkalomadtán.

This entry has a rating of 4

free web stats