The Tomorrow People – Pilot

 
Beküldte: tess 2013 October 24, 21:29-kor a(z) Pilot,The Tomorrow People témába.

Az utóbbi évek tapasztalatai alapján egyre inkább úgy tűnik, hogy ideje levennem a vigyázó tekintetem a CW sorozatairól. Kezdenek egyre sablonosabbak, egyre kiszámíthatóbbak és egy olcsóbbak lenni a sorozataik. Van egyfajta lebutított bájuk, amivel a néző vagy meg tud barátkozni első blikkre vagy örök tüske marad a szemében. Nincs ez másként a The Tomorrow People esetében sem, ami amennyire ígéretesnek tűnt az elején, olyan unalmassá vált a végére. Oké, valahol az ingerküszöböt még megütötte, de tényleg jellegtelen lett. Még azt sem tudom rá mondani, hogy romantikus maszlag, tipikus teen-soap vagy esetleg egy ifjúsági sci-fi, inkább olyan semmilyen.

A történet szerint az emberiség egy új evolúciós lépcsőfokhoz érkezett, ahol realitássá vált a 3T, vagyis a teleportálás, a telekinézis és a telepátia. Természetesen ezen tulajdonságokat csak a társadalom egy aprócska szelete (azok is jobbára csak a tinik) birtokolja, akik kívülállóként rejtőzködve élnek és várják a kiválasztottat. Aki esetünkben egy alvászavarosnak titulált fiú és nagyon nehezen akarja mindezt megemészteni. Csakhogy a gonosz kormányzati szerv az Ultra őt is utoléri, melynek keretében egész „meglepő” dolgokra is fény derül.

Bizony, a CW korrekten kilúgozta az eredeti brit sorozat tematikáját, mi több Phil Klemmer készítő mellé kirendelték bábáskodni a Plec-Berlanti duót, szóval a kreatív szabadságra és az újítási szándékra szépen keresztet vethetünk. Helyette kaptunk egy újabb young adult kitérőt, ami megbolondítottak a Jumper látványvilágával és a Matrix mitológiájával. Ehhez vegyünk még hozzá némi képregényes vénát és nagyjából össze is állt a pilot receptje. Pedig az alapkoncepció önmagában roppant ígéretes lenne, csak sajnos a mögöttes tartalmat nem sikerült szállítani. Az írók részéről egy igazi szájbarágós, a végletekig leegyszerűsített sztorit kaptunk. Ehhez szolgai mód összeollózott klisés párbeszédek jártak, melyek így együtt sokszor a motion comics éra legborzalmasabb kreálmányaira emlékeztettek. CW sorozat lévén kaptunk egy adag lelkizést az élet megpróbáltatásairól, csakhogy ezúttal a kötelező rinyapina szerepkört egy férfira, ó bocsánat, egy fiúra rótták. És valójában ez lett volna az a massza, aminek el kellene fednie az írók logikai bukfenceit, valamint az elcsépelt konfliktusok mibenlétét. No more!!!

Mindehhez elsőrangú kétdimenziós papírmasé karaktereket kaptunk plasztik jellegű színészi megoldásokkal. Azaz, vonzó színészek (eyecandy halmozás) vézna színészi kvalitásaival. Nem gondolná az ember, hogy évről évre van lejjebb, de a CW lassan tényleg visszahozza a képernyőre a ’90-es évek mentalitását. Oké, Mark Pellegrino még rendben volt, neki rutinosan megy a badass figura, habár az itteni karaktere sok fejtörést nem okozhatott. Ellenben a többiek? Peyton List vicces ezt kimondani, de látványosan korosodó az eyecandy szerepkörben, Luke Mitchell meg csak a jelenlegi furcsa férfi trendnek köszönheti az állását. Robbie Amell meg mint főszereplő…. egyenesen vicc kategória. Egyszerűen annyira jellegtelen és sótlan, hogy nem is értem a castingja mibenlétét. A legnagyobb csalódás viszont Sarah Clarke mélyrepülése, aki egykori gyűlölt badass karakterből megélhetési családanyába ment át.

Viszont, hogy ne csak a negatívumokat rójam fel a sorozatnak meg kell említenem a rendezést, ami Danny Cannon keze munkáját dicséri. Igaz a rendező nem volt teljesen elemében, jobbára csak a Nikita-ban kamatoztatott megoldásait emelte át ide is. Az akció betétek látványosak, de sajnos a közelharci jeleneteknél igen csak kilóg a lóláb. Hiába na, a színészeknél nincs még meg a rutin és az évek. Ellenben a CGI valami szemet gyönyörködtető. A Jumper-ből ismerős teleportálás nem gyenge glam faktorral járt, az időmegállítós rész meg egyenesen festői volt. Durva látni, hogy milyen ütemben gyűrűzik be a mozis hagyaték a kisképernyőre. Ettől függetlenül viszont a látvány még önmagában nem elégséges ahhoz, hogy palástolja az írói hiányosságokat (lásd ugye a Terra Nova esetét). Valahol az ingerküszöb közelében mozgott a pilot, de a folytatásra ez édeskevés lesz. Az lehetséges high-concept véna ígéretes, akárcsak a Nikita-ból átemelt kettősügynök kilét is, de hogy mindez miként fog illeszkedni a középiskolai légkörbe, azt még korai lenne megmondani.

This entry has a rating of 2

free web stats