Cefet nagy mágus a Comedy Central, elvégre a South Park ’97-es premierje óta mondhatni ebből az egyetlen, mostanra bőven kult státuszban csücsülő animációs sorozatból éldegél. Természetesen ilyen-olyan próbálkozások évről-évre történtek, de maradandó nyomot eleddig egyik sem hagyott bennem, igaz sokat be sem próbáltam. Mindenesetre a Brickleberry most egy újabb ugródeszka lehet a post-South Park érának, elvégre az infantilitása és a tabudöngetése már most túlmutat a megszokott átlagon.
A sorozat egy nemzeti parkról szól, ahol teljesen idióta parkőrök próbálnak lavírozni a jó ízlés határán munkacímszó alatt. Éppen ezért is jön kapóra az új parkőr, aki végre valahára konyít is valamit a vadakhoz. Ez persze nem tetszik maradéktalanul mindenkinek, de amikor a főnök házi medvéje eltűnik, hirtelenjében igen nagy lesz az összefogás.
Daniel Tosh a Tosh.0 műsorvezetője szállította a sorozatot, ami annak rendje és módja szerint hozta is azt a szintű infantilizmust, amit az előző munkáiban is láthattunk. Már a cold open világossá teszi mindenki számára, hogy itt bizony nincsenek tabuk. Az állatok keményen döngetik egymást, a parkőrök pedig istentelenül anyáznak és szerencsétlenkednek. A 18+ -os konetentot csak tovább mélyíti az indokolatlanul sok erőszak, amit természetesen poénhegyek közepette vezetnek fel. Emellett persze nem maradhat ki a kötelező savazás sem (szó szerint is), így a négerek mellett a fogyatékosok, a külföldiek és a milfek is megkapták a magukét. A túlhúzott rasszizmus és szexualitás pedig egyszerűen adja magát.
Mondhatni echte poénhalmozással volt dolgunk, ami csak minimális koncepciót tartalmazott. Inkább az agyatlanság és az értékrombolás volt a mérvadó, ami úgy rendesen működött is az első 10 percben. Sajnos a lendülte és az eredetiség is eddig tartott, a 2. félidő pedig teljesen felesleges volt. Jött a kötelező önismétlés és az esztelen halmozás, ami sajnos gyorsan alábbásta az amúgy sem combos atmoszférát. Szerencsére Malloy a medve végig aduász tudott maradni, így ha nyögvenyelősen is, de végig lehetett ülni azt a bizonyos 20 percet.
Ha unalmas már a South Park és valami elmebeteg kikacsintásra vársz, akkor mindenképpen a Brickleberry a te sorozatot, ellenkező esetben kötelező minél messzebb elkerülni. A poénok ugyanis cseppet sem eredetiek, sőt nemegyszer roppant izzadtságszagúak, ellenben olyan iramban képesek aprítani a szürkeállományt, amihez egy jobb minőségű whisky-nek is több óra kéne. És hogy folytatom-e? Hát Malloy miatt mindenképpen, elvégre a Family Guy is csak Stewie miatt életképes.
