Átfutnék rajta szívesen, de már inkább a múlt heti mutatókkal foglalkoznék, így akit érdekelnek a részletek, azok kattintsanak a tovább mögé. Elég hosszú cikk következő.
A késve kezdett újoncok napja lett a vasárnap. A Crisis és a Believe még úgy se tudott magára találni, hogy környezetükbe csak ismétléssel találkoznak. Érdekes viszont, hogy a tavaly ilyenkor futott Smash mutatóit 40%-kal döntötték meg. Ennyi jó a rosszban mindössze. Az amerikaiak látszólag megunták a tévézést, mert a Nascar is 21%-kal kevesebbet hozott, mint 2013-ban.
A kábeles részleg az NBA meccstől volt hangos, hiszen az HBO egy hetes szünetre vitte a sorozatait. A Turn csökken. A Devious Maids járt már 2 millió felett is, ezt kellene cél elé tűznie. A Mad Men se olyan kiemelkedő már, mint egykor.
A briteknél az ITV egyeduralomra tört. Kezdésként leadta a brit szappanoperák díjátadóját, a British Soap Awards-öt, majd pedig jött az új Britain’s Got Talent, ami 38%-os közönségarányt hozott. Ilyen lehetetlen esélyek között kellett volna a Quirke-nek a BBC One-on helytállnia. Részben sikerült neki, még se lehet 20%-nyi brit nézőt figyelmen kívül hagyni. (Részletek a tovább mögött.)
Ahogy várható volt az NBC egy nappal korábban nyilvánosságra hozta a 2014/15-ös szezonnal kapcsolatos terveit. Nagy meglepetések persze nem nincsenek, lévén az elmúlt napokban nyilvánosságra került már minden. Egyedül talán csak a Parenthood volt kérdéses, de a csatorna és a készítők megállapodtak végül egy 13 részes utolsó évadban. A csökkentett epizódszámon túl a fizetések is csökkentek, így a főszereplők zöme csak 11 részben tűnik majd fel. Ugyancsak az utolsó pillanatban született döntés a Pyrex azaz a Parks and Recreation sorsáról, miszerint a 7. évaddal végleg leköszön a széria.
Fontos megemlíteni még, hogy a meglehetősen hitvány nézettség ellenére visszatér a Hannibal, igaz ennek nagy valószínűséggel anyagi vonzata van csak. Valamint ne feledkezzünk meg arról sem, hogy David Walton esetében megszűnt az éveken át tartó balszerencse széria, ugyanis bekérték az About a Boy folytatását is.
Nagy csalódásra búcsúzik a tavalyi év fanfavrit-ja a Revolution, ami sokak számára kijózanító ítélet lehet. A post-apokaliptikus sorozat a neves készítői garmada dacára sem volt képes hozni a számokat a The Voice nélkül, ami egyben remekül rávilágít arra a tényre is, hogy a The Blacklist milyen erős önmagában. Cseppet sem véletlen tehát, hogy a csatorna új napra pakolta, kvázi bedobva a mélyvízbe James Spader-t.
Újoncok: 9 dráma és 7 komédia lesz az NBC mérlege az ősszel startoló 2014-15-ös szezonban, szemben az idei 8+6-os felállással. Azaz egyfajta javuló tendencia van kibontakozóban, noha a nézettségi mérleg nem feltétlenül ezt mutatja. Az idei szezonból ugyanis mindösszesen csak 2 dráma és egyetlen komédia érte meg a 2. évadot. Igaz, ebből az egyik dráma a szezon legnézettebb újonca lett. Drámák tekintetében viszont kissé csalóka a kép, ugyanis a 9 dráma közt helyet foglal 4 event series is. Ezek többsége gondolom nyáron startol, de azért a midseason-re is jut egy biztosan.
Visszatérők: About a Boy, The Blacklist, Chicago Fire, Chicago P.D., Grimm, Hannibal, Law & Order: SVU, Parenthood, Parks and Recreation.
Kaszálták: Believe, Community, Crisis, Dracula, Growing Up Fisher, Ironside, The Michael J. Fox Show, Revolution, Sean Saves the World, Welcome to the Family.
Műsorrend: A műsorrend tekintetében mindenképpen ki kell emelni a már említett The Blacklist költözést, valamint a szokatlanul hosszúra nyúlt hiatus időszakot. Láthatóan a csatorna nem akarja ellőni idő előtt a puskaport, főleg hogy a jövő évi Super Bowl-t is adják majd februárban.
Meglepetésre felbomlott a már régóta biztosra vett keddi komédia blokk, igaz ezt én még nem venném készpénznek. Nem úgy mint a pénteki komorabb napot, ahol a Grimm továbbra is maradt a nyeregben, kérdés a Constantine mit tud majd ebből profitálni. Szerintem semmit. Idén a Dracula vérzett el a slotban, míg tavaly a Hannibal csak az isteni szerencse miatt élte túl.
Ja és még valami, az NBC 2032-ig megszerezte az olimpiai közvetítések jogát, szóval minden második évben garantált a nézettségi siker.
HÉTFŐ
20:00-22:00 – The Voice
22:00-23:00 – The Blacklist / STATE OF AFFAIRS (November 17-től)
KEDD
20:00-21:00 – The Voice
21:00-21:30 – MARRY ME
21:30-22:00 – About a Boy
22:00-23:00 – Chicago Fire
SZERDA
20:00-21:00 – THE MYSTERIES OF LAURA
21:00-22:00 – Law & Order: SVU
22:00-23:00 – Chicago P.D.
CSÜTÖRTÖK
20:00-21:00 – The Biggest Loser
21:00-21:30 – BAD JUDGE/The Blacklist (Február 5-től)
21:30-22:00 – A TO Z
22:00-23:00 – Parenthood/ALLEGIANCE
PÉNTEK
20:00-21:00 – Dateline NBC
21:00-22:00 – Grimm
22:00-23:00 – CONSTANTINE
VASÁRNAP
19:00-20:20 – Football Night in America
20:20-11:30 – NBC Sunday Night Football
Immáron 67 törölt/befejezett sorozatot emlegethetünk azon a bizonyos listán, de majd 1 hét múlva átvesszük újra, hogy pontosan mi-hol múlt ki, és milyen körülmények között. Addig jöjjön az NBC, ahol lassan teljessé érik az összkép. Már csak a Dracula és a Parenthood sorsa nem dőlt el, de vasárnapra az is meglesz, illetve a reality-knél a The Biggest Loser-é, a The Sing-Off-é, a Hollywood Game Night-é és az American Dream Builders-é.
BERENDELTÉK:
ELKASZÁLTÁK:
Tudjátok, mi a jó a Crisis-ben? Hogy valójában az emberrablást használják fel egy nagyobb kormányzati összeesküvés leleplezésére. Nagyot fejlődött a szememben az elmúlt 3 rész alatt a sorozat. Az előzőekben tapasztalt minőséget korrekt módon szállítja. Most az egyszer éreztem azt az elmúlt 5 év alatt, hogy érdemes volt belekezdenem egy ilyen ötletbe, mert alapvetően gyűlölöm azokat a koncepciókat, amelyekben „tinédzsereket elrabolnak és a szülőket zsarolnak”. Néha a rosszfiúknak szeretek drukkolni, így jár Erik Oleson-nak a piros pont, aki felpörgette a legutóbbi epizódjával a történéseket már-már 24 szintre.
A kliséket végre félretették. Jelen vannak azért még, 100%-osan nem lehet kizárni a történetből, mert az lehetetlen, viszont néha a történet kiszámíthatatlan. Természetesen meg lehet jósolni a végkifejletet anélkül is, hogy látnám a felvezetését, de úgy vélem, hogy a Crisis-nél pontosan a kifejtésben fog jelentkezni az a plusz, amiért érdemes megnézni a közbenső részeket. Nem nagyon pazarolják az időnket. Nem érzem úgy, hogy sok holtidővel dolgoznának. Jól kitöltik a negyven perces heti miniügyeket.
A sorozat egyik ereje abban rejlik, hogy az emberrablónknak mindenkinél jóval előrébb kell gondolkodni. Jó látni a precizitást, az elszántságot, amire azt a jellemét erősíti, hogy tényleg mindent képes megtenni az ügy érdekében, a küldetésük sikerességéért. A másik erősség a mellékszereplőknél jelentkezik. Ismét az emberrablókon a fókusz, mert amikor feltűnik egy-egy régebben látott arc, másabb szerepkörben, mindig jót mosolygok. Végre egy olyan sorozat, ahol használják őket aktívan. Nem tűntetik el teljes egészében. Ez külön pozitívum. Gondolok itt arra a csávóra, akinek a testvérét megölték; vagy pedig az egyik feketére, akinek szerepét le nem tudnám egy mondatba írni – sajnos a nevek feledésbe merültek, de az arcaik a fejembe égtek.
Az 1×07-nél éreztem azt, hogy ez már nem az emberrablásra fókuszál. Feltűnik egy újabb csapat, egy takarítóbrigád. Főhőseinket extrém módon szopatják, hiszen amikor már azt hiszik, hogy végre nyeregben vannak, előrébb emberrablójuk gondolkodásánál; akkor „megy beléjük baloldalról egy busz”, ami megvoltoztatja a játékszabályokat. Okos, jól lépkednek az írók. Az ilyen csavaros észjárás mondatja velem azt, hogy lassan a 24-re kezd el hasonlítani. És a 7. részt látván ez cseppet se túlzás. Ott feltettek mindent egy lapra, és bejött. Én megkajáltam.
Tippre, vagy így, vagy úgy, de a 13. részre lezárásra kerül a történet. Ezt mondatják velem a nézettségi mutatói. A premierjekor 1.6-os demóval startolt, ami megzuhant 0.9-re. A teljes lakosságnál is 6.53 millióról 3.73 millióra zuhant, azaz kizárt, hogy az NBC továbbéltesse, de még mindig minőségibb, mint a CBS-en futott Hostagess. Őt nem sajnálom továbbra se, a Crisis-t kicsit elkezdtem.
Most kellene egy pontszámot adnom neki. Mostanság bajban vagyok, mert a Crisis leköt. Nincsenek idegesítő karakterek benne. Jól építik fel és jól adagolják a nézők felé azt, hogy milyen célból is történt az emberrablás. A karakterek is javarészt eltaláltak, lehetne néhol javítani, de ezt minden sorozatra ráhúzhatnám. Ha mindezt alapul veszem, akkor simán 4-4.5/5-öt behúzhatnék neki. Igen ám, viszont azt se feledjük el, hogy egyik epizód végén látott cliffhanger se tudta kiszalasztatni a számon a WTF! mondatot. Elhivatottságból néztem meg, jól szórakoztam alatt, mert lekötött. Ennyi. Ha jól elvagy egy lánnyal, attól még nem veszed feleségül – erre akarok kilyukadni. Tehát minimális pontszám növekedés az adott, de ha így folytatja, akkor szerintem azt se bánom meg, hogy eddig gyűlöltem az emberrablós ötleteket, mert a Crisis megkedveltette ezt a korcs alműfaj ágat velem. És ez jó!
Kommentáld! A borzasztó kezdés után újra elővettem a Crisis-t. A kíváncsiság hajtott, hiszen a pilotját nagyon lehúztam. Azóta már az 5. rész is lement, de úgy döntöttem, hogy azzal visszakerül a polcra. Ez jó hír, mert direkt azért őt spéciztem ki, hogy a 3. epizód után suhanhasson a kasza lelkiismeret-furdalás nélkül. Nem így történt. Thomas Gibson-nak volt egy ötlete erre is a füzetében, mint oly sok mindenre. Most azon agyalok, hogy mi lett a sorozat vonzereje. Elsőre arra tippeltem, hogy amennyire rossz, annyira jó már, de ez nem teljesen igaz. Megszerettem az összeszedettségét. Talán a végére megkedveltetik az emberrablós koncepciókat.
A legnagyobb előnye a Hostagess-zel szemben, hogy használják az írók a fejüket. Nem arra mentek rá, hogy 10 részen át tartsanak mindenkit (a kulcsszó itt van!) fogva. Táplálják a reménytelenséget a nézőkbe, hogyha meg is menekül mindenki, akkor se biztos, hogy mi azt látni akarjuk. Nem! Helyette okosan használják a lapokat, akarom írni a szülőket. Egy-egy részben maximum két családfőt vesznek elő, akiknek adott dolgot teljesíteniük kell. Ha ezt megteszik, akkor a gyermekük újra szabad. Természetesen vannak extra esetek is, amikor ennél több kell a szülő öröméhez.
Külön ki kell emelnem a két ügynököt, akik cseppet sem unalmas karakterek. Köréjük építenek számtalan akciót. Kicsit már-már a 24-re emlékeztet az, amit rájuk szabnak, hiszen futnak „bűnözők” után, lövöldöznek és csavartan gondolkodnak. Rachael Taylor mellé nagyon kellett a színesbőrű Michael Beach. Olyan, mint észak és dél. Remekül kiegyenlítik egymást. Jó a kémia a két karakter között, ez is egy érv, hogy folytassa minden hitetlen.
A történet is szépen halad előre. Az a fura, hogy annyira nem vagyok kíváncsi, mit akarnak összehozni a végén. Mire megy ki ez az egész, helyette jobban érdekelnek a morzsák, amikből összeáll a végeredmény. Mindenre van valami megoldása Thomas-unknak. Még arra is gondol, hogy a füzetét le kell másoltatni az egyik taggal, hogyha elkapják és egy kézíráselemzőt ráküldenek, akkor simán bevarrják, ő pedig megússza. Ennyire precíz, már-már profi a csapat. Fel is merült többször a kérdés bennem, hogy mikor fognak beleköpni a levesükbe, hiszen mindig nem jöhetnek a „jó lapok” nekik. Néha a jónak is kell drukkolni. Apropó drukkolás, az első túszejtős sorozat, ahol a rosszfiúk felé húz a szív, de nem azért, mert idegesítőek a fogvatartottak, inkább csak tetszik az elszántságuk. Remekül kezelték a gyermek helyzetet, hiszen a pilotnál tartottam attól, hogyan tartanak ennyit kordában, majd sírnak-rínak össze-vissza.
Ha már a sztorit emlegetem. Érdekes szemügyre venni, hogy mennyire összeszedett Thomas bandája, és mennyire nem az FBI és a Különleges osztag. Lehet túl sok emberrablós ötletet láttam, de nem az lenne a reális, ha azon kiszabadult gyerekeket is kifaggatnák, akik Anton után kerültek vissza a szüleikhez? Sehol, semmikor se volt egy olyan jelenet, amelyben arról faggatnák őket, hogy milyen házban voltak fogva tartva; mit láttak, amikor kinéztek az ablakon; mit vettek észre a fogva tartókon; esetleg valami extra infó? – Lehet fel kéne csapnom kihallgatónak, mert ezek a kérdések jobban érdekelnek, mint az, mi lesz a végjáték.
Eltelt 4 rész. Végre kezd összeállni a lényeg. Ott a Hostagess, ahol csak vergődtek, nyomatták az áldrámát, amitől a falra lehet mászni. Ezúton muszáj megdicsérnem tényleg az írógárdát, mert komolyan megkedveltették velem azt az alműfajt, amitől szabályosan herótom volt. Mellesleg 2005 óta értelmest nem is kaptunk. Mostanáig!
Nem is kérdéses, hogy maradok. Kitartok a zárásig, csak begyűjtök újabb 3-4 epizódot, mert heti egyszerűen lehetetlen lenne nézni. Nincsenek nagy cliffhangerek a végén, amikkel lekötnének, helyette mással dolgoznak, valami sokkal jobbal, ami nem más, mint a precizitás. Tudják mikor kell és milyen információval értelmet adni annak, amit a néző nem ért. Ha nyújták is a történetet, azt csak azért teszik, hogy minél több mellékszereplőt ki tudjanak ragadni egy-egy részre. Természetesen a felállás kb. heti ügy, hiszen a szülőknek van egy-egy missziójuk, amit ha teljesítenek, akkor kívánják őket a forgatásból. Egy szónak is száz a vége, a lényeg, hogy hatalmasat fejlődött, érdemes a folytatás elé leülni.
Kommentáld! Ma. 21:00-tól a Fox műsorán: Crisis – 1×01.
No, ez aztán a sebesség. Alig pár hete startolt el Amerikában a Crisis, a magyar Fox pedig időt nem kímélve nekikezdett a szinkronmunkálatoknak, majd pedig a vetítésébe. Szokjuk meg ezt az iramot, hiszen ősszel, a The Walking Dead visszatérésénél is valami hasonlóra készüljünk fel. Megméretteti a feliratgyártókat és azokat is, akik eddig az eredeti hangzásra szavaztak.
A Crisis a midseason egyik felejthető termése. Nem azt mondom, hogy rossz, inkább túlságosan középszerű. A történetében: emberrablás kap helyet – pontosabban: egy rakatnyi milliomos gyermekét viszik el gonosztevők, hogy utána a családtagokat zsarolni tudják. A pilotban az akció – na jó, ne vicceljünk! – kibontakozását, az ügy elindulását követhetjük figyelemmel. A második résszel még magam se találkoztam, de sok jót se olvastam róla, így hát inkább még tavaszoltatom egy kicsit, hátha jobb lesz.
Idén ez a második próbálkozás, hogy hasonló koncepciót tudjanak a nézők felé eladni. Az első a Hostagess volt, ami megbukott; bár a Crisis se néz szebb jövőkép elé. Nem a Fox nézettségét akarom rombolni, inkább csak jelzem, hogy csak erős idegzetű sorozatfüggőknek ajánlom. Nem viccelek, tényleg borzasztó.
„Something in your book for that?”
Muszáj ezzel az idézettel kezdenem a Crisis kritikám, mert ugyanezt a kérdést fel lehetne tenni a Rand Ravich-nek is. Gondolom leszűrte mindenki, miért így vágtam bele az írásba?! Az NBC helyében kivártam volna a nyarat, mert talán egy Under the Dome ellen nem lenne annyira parás a helyzet. A pilot rádöbbentett, hogy 2014-ben egyáltalán nincs keresnivalója az emberrablós koncepcióknak a műsorpalettán. Egyszerűen eljárt felette az idő, az nézők szervezete nincs ráhangolódva az ilyen műdrámára. A Hostages se cáfolta meg kijelentésem, a Crisis mégannyira se fogja. Attól még érdemes egy kósza lehetőséget adni neki, mert lenne benne potencia, de valamiért mégis elúszik az egész a francba.
A történet ott kezdődik, hogy egy rakat milliomos és milliárdos palántája elruccan kirándulni. Az iskolabuszt eltérítik, a gyerekeket elrabolják, az FBI és egy ex-CIA-s FBI-os pedig belefog a nyomozásba, hogy kiderítsék: mik a követelések, hol vannak fogságban, hogyan szabadíthatják ki őket. Mint az lenni szokott: semmi/senki sem az, aminek/akinek látszik. Ezt a körmönfont húzást vették az írók alapul, hogy jól ledöbbentsék a nézőket – abból is a butább fajtákat, akik elhiszik, hogy minden rózsaszín és jó.
A sztorihoz sok mindent nem tudok hozzászólni. Két átívelő szál kapott helyet. Az első a gyerekek felkutatására, megmentésére fókuszál. A második a nyomozásra, azon belül is egy elhidegült testvérpárra, ugyanis egyik oldalán egy nyomozó, másikon egy aggódó anyuka kap helyet, akik egy családfőtől származnak, csak a múltban történt valami, amitől útjaik elágaztak. Az a baj, hogy a kettő közül egyik se túlzottan tud lekötni. Minimális pluszt az emberrablók adnak, az előregondolkodott látásmódjuk, hogy szinte minden jövőben történő eseményre megvan a főemberünknek a terve, innen jön a fenti idézet, hiszen egy füzetbe írta ezeket és ha sikerrel jártak, jöhet a jól megérdemelt áthúzás.
Oké, dobálhatjátok felém a védőbeszédeket, hiszen ez egy pilot: Mit is várok tőle? – az alapozást megkaptuk, a szereplők bemutatásra kerültek, a bonyodalom kibontakozott, a dráma műiesedett. Adott mindaz, amit egy kezdő epizódnak tartalmazni kell. Igen ám, csak maga az a plusz nincs ott a felsoroltak között, amiért érdemes lenne folytatni. De legalább odafigyeltek a fiatalok moráljára, hiszen úgy viselkednek, mint akik pénzzel törlik a seggüket. El is hangzik párszor, hogy majd apuci jön a felmentő sereggel és megvédi őket. Na, nem erre gondoltam, hanem arra, hogy kvázi fegyelmezetten viselkednek, senki se akarja magát megöletni, kivárják a vásár napját, azaz szorult beléjük némi értelem, senki se akar hős lenni – egyelőre.
A legnagyobb problémát még is a főszereplő választásban látom. Rachael Taylor annyira hiteltelen karaktert formál meg. Inkább egy újonc FBI ügynöknőnek nézném, mint sem egy olyannak, aki érti a dolgát. Gondolom a Transformers-szel megalapozta anno 2007-ben a jövőjét, majd ment pár epizódra a Grey’s Anatomy–ba, onnan a Charlie’s Angels-be és végül a 666 Park Avenue-be, de utóbbi kettő hamar elvérzett. Itt se lesz másképp. Az X-Akták óta Gillian Anderson se találja a helyét a tévés szakmában. Talán egy kicsit a Hannibal-ban érzem úgy, hogy a ráírt karakter a megfelelő, de ott is kell azért Hannibal jelenléte, mert sokban hozzájárul a sokszínűségéhez. Végezetül Dermot Mulroney-t emelném ki, akit elküldenék a talshow világába vissza.
Felmerült egy másik kérdés a nézése közben: Hogyan tervezik a jövőjét? – Ha összejönne a 2. évados berendelés, akkor miként folytatnák. 2-3-4… szériás sorozat jövőképe egyáltalán nincs meg a koncepcióban. Ez az ellenszenv az emberrablós koncepciók ellen szól, (és a gagyi karakterek felé) mert az elmúlt 4 évben egyetlen olyant se kaptam, amire azt mondtam volna: ejha! A Hostages-t is erőltettem, az évad feléig kitartottam mellette, amelyet a készítők sok-sok klisével háláltak meg. Vajon egy kábeles adón kellene ezt az alműfajt erőltetni? – Elvileg azok megcsinálják a tutit, legalábbis nem egyszer leptek meg minket. A közel jövőben nincs kilátása, de másra nem tudok gondolni, mint egy minőségi kivitellel megszerettetni az emberrablást.
Összegezzünk, mert így is többet írtam róla, mint amennyit szerettem volna. A Crisis egy rész alatt leírta magát – a következő kettőben még bizonyíthat. A sztorimenet lomha, az írói minőség kritikán aluli, a szereplőválasztás a karakterekhez kiábrándító. Istenigazából már csak mazochizmusból fogom folytatni, mint a Hostages, hogy mit akarnak ebből kihozni, illetve lesz-e ez valaha jobb? Tippre, május végén örök búcsút veszünk tőle.
Kommentáld! Ennyire nem „kattoghat” egy hullámhosszon a Crisis és a Believe nézőinek agya. Történt ugyanis, hogy alig pár ezer nézővel hozott előbbi jobban a teljes lakosság körében. Mondjuk ehhez kellett utóbbi 48%-os nézővesztése a pilothoz képest, ami baromi sok. Még a Cosmos: A Spacetime Odyssey is csak mindössze 10%-ot bukott. Tovább megyek, tavaly ilyenkor az NBC Celebrity Apprentice-t adott, amihez viszonyítva előbbi 11%-kal, utóbbi 22%-kal teljesített rosszabbul. Tyűha, meg se lepődnék, ha kihullanának. Mindkettőnél fenn áll a kérdés: mennyit akarnak még csökkenni, illetve mikor érik el a mélypontjukat, ahonnan felfelé vezet csak az út? Míg az NBC vergődik, addig az ABC a Resurrection-nel arat, hiszen korrektek a mutatói. A tavalyi Revenge timesloton 65%-kal hoz jobb nézőszámot, míg a Revenge a Red Widow-én 70%-kal.
Mindez szép és jó, de ott van az AMC-nek a The Walking Dead, ami szétszedi a mezőnyt. Nyeri a vasárnap estét egy kábeles sorozat. Nem semmi, főleg a 6.36-os demójával. Direkt összesítve hagytam a két mezőnyt, csak hogy lássátok, mekkora különbségekről beszélünk. Külön meglepetés a Talking Dead TOP12-es helyezése.
A briteknél a The Musketeers megzuhant. A Top Gear lassan beéri a BBC Two-val a The Voice UK-t, ami a One-on fut. (Részletek a tovább mögött.)
