Az ABC Family terjeszkedik. Három napon is ad sorozatokat. Korrektül felosztotta a felhozatalát. Kiépítette a blokkjait, amivel lehet következtetéseket levonni. A hétfő egyik biztos továbbjutója a Switched at Birth, ami a veterán TSLotAT-rel tutira jövőre is műsoron fog maradni. A szerdai szitkomblokk elvérezni látszik. A State of George legalábbis nagyon kasza felé hajlik. A kedd egyik biztos pontja a PLL, ami megkapta maga mellé a másik rejtélyes produkciót, a TNLotCK-et, ami szintén rohadt hosszú címmel rendelkezik.

Egyszer felvetném az ABC Family-nek, hogy miért nem maradnak a rövid, lényegre törőbb címeknél? Ha nem jön meg időközben az eszük, akkor a State of George is hosszabbat kapott volna. Mástészta, hogy mozaikba frankon festenek, de ne erre hajazzanak. Máshol tudnak ötletes megvalósításokkal előállni, itt nem?
Sajnos beigazolódott az a felvetésem, amitől tartottam. Nehezen fogom megszeretni ezt a macskanőt. Kell az emésztésnek egy kis idő. A történetben kerestem a hibákat, hogy talán itt lett a kutya elásva, viszont inkább az egészében lenne a pontosabb szó rá. Egészében, mert mind a karakterekkel, mind a történettel gondok vannak. Előbbivel azért, mert alig tudnak kibontakozni. Vergődnek, mint hal a vízben. Folyamatosan hoznak be újabbakat, egyet-egyet, de nélkülük is mehetne ugyanúgy, így teljesen feleslegesnek találtam néhányukat. Másrészről, csak tipikus dologra derül fény, amivel az álló vizet se kavarják fel. Utóbbival pedig az a probléma, hogy esetlen. Kilátás tekintetében ez jó a készítőknek, mert el se tudom képzelni, hogyan akarják folytatni, viszont ne várják el tőlem azt, hogy így üljek le a következő rész elé.
Az 1×03-ra értük meg azt, hogy elkezdtek előre kacsintgatni. Feltűnt a vezető egy nő személyében. Férfire nem alapozhattak, hiszen ha első sorban a női nézőket akarják leültetni. Lerí róla: ott van a tiniknek Chloe és az eyecandy pasi jelöltjei; míg az idősebb nőknek az idősebb korosztály hasonló felhozatalban.

Tudjátok mikor röhögtem egy jót? Amikor pitiztek egy sornyit az Aggódó Szülőknek. Gondolok arra a jelentre, amikor a csávó belopózott Chloe szobájába és az anyja éppen akkor ért haza. A lelki beszédet totál klisésen adták elő. Komolyan be kellett fognom a fülem, mert annyira gáz volt. Sajnos néha a szememet is fogtam volna… Megvalósítás tekintetében problémás az egész. De hát csak kábeles tévéadó – gondolhatnám, viszont ne jöjjön ilyen maszlag szöveggel, amikor ott van a Syfy és jobbat tesz le az asztalra. Túlságosan meg van kötve a készítők keze. Ezt értsétek úgy, hogy még a vércsepp is tiltólistán van kb., mert az lenne a minimum, ha valakit megkarmolók éles körömmel az arcán, akkor elkezdjen folyni egy csepp, de az se…
Az ugrabugra szerencsére nem vágta ki a biztosítékot. Kevésszer alkalmazzák, így annyira nem fejfájdítós. Meg alapból is hozzászokott idővel a szervezetem. A harcjeleneteket is eléggé minimalizálták. Vártuk volna a nagy fight-ot, erre vagy egy csapdával járnak túl az alany eszén, vagy hátulról egy éppen odaérkező leszúrja. Okos megoldások hívei – hihetnénk, ellenben szerintem más áll a háttérben.
Pfuu, de jóra meg lehetne pedig csinálni ugyanennyi pénzből, csak az Aggódó Szülői szemek kellene letakarni. Picsába is velük. Ilyenkor utálom, hogy a csatornanevében is benne az a szó, mármint a család. Eyecandy faktorja legalább jó. A csajok is találnak szemükre valót, ahogy a pasik is. Véleményem szerint a kliséket jobban kéne mellőzni. Már kialakult a tipikus szerelmi hárem, amikor főhősünknek kellene választani, hogy az emberibb vagy a rejtélyesebb mellett teszi-e le a voksát. Klisés az is, hogy egyből a gonosz bácsi a szülőket és ismerősöket terrorizálja. – Oké, ettől nehéz lenne elszakadni. Inkább itt kéne csavarokkal előállni, nem a harcoknál.
Hogyan tovább? Sajnos az epizód végi cliffhangerekre alig építkeznek. Legyen Happy End 2-3 perccel a zárás előtt, és csókolom. 1×04-et úgy várjuk, hogy teljesen új lapot lehet kezdeni. Mondanám azt, hogy hagyjátok ki az első három részt, de mivel dunsztom sincs arról, mit hoz a folytatás, így egyelőre maradok, még ha beleadok apait-anyait a nézésekor, mert ehhez kell a türelem és a kitartás. A pontszám mindenesetre tükrözi, hogy mennyi kedvem lesz leülni elé a későbbiekben.