Valahogy mostanság csak a jóba sikerül belenyúlnom. Tovább folytattam a nyári kalandozást a kábeles adók kínálatában, így botlottam bele az FX másik üdvöskéjébe (a Married abszolút berántott!), a Tyrant-be. Már az elején le kell szögezni, hogy a készítőgárda zseniális. A 24 és a Homeland által megismert Howard Gordon mellett Craig Wright (Lost, Dirty Sexy Money) és Gideon Raff (Homeland) is helyet kap az írók csapatában, míg a rendezésért az a David Yates volt a felelős, akinek az utolsó Harry Potter filmek köszönhetjük a közelmúltból. Erre szokták mondani, hogy a siker könyvelve van, és tényleg ez is történt.
![Tyrant.S01E01.HDTV.x264-LOL[1].mp4_000698411](https://www.sorozatguru.info/wp-content/uploads/2014/08/Tyrant.S01E01.HDTV_.x264-LOL1.mp4_000698411-492x277.jpg)
Nem egyszerű egy ilyen történetet papírra vetni, hát még kivitelezni. A Tyrant ízig-vérig megállja a helyét, mert egy olyan világba kalauzol el minket, amiről keveset tudunk, ami megbotránkoztatja az átlag európai és amerikai polgárt, ami a különféle nézeteket ütközteti. Pontosan ezért tűnik olyan jónak a sztorija, mert a fejetlenséget próbálja összerakni egy „fedél alá”, hogy aztán az epizód végén minimálisan fellélegezzünk, de csak azért, hogy legyen a folytatásra is lendületünk. – Oké, ez kacifántos megfogalmazás lett, viszont az íróknak a háttérben lévő körítésre is nagyon oda kell figyelni, s ezáltal hatalmas teher nehezedik rájuk, hiszen észben kell tartaniuk: mit-mikor és milyen módszerrel akarnak elénk tálalni.
Dióhéjban beszélnék a sztorijáról. Főhősünk, Bassam kiskorában elszökött Közel-Keletről Amerikába. 20 évvel később, testvére fiának esküvőjére apja meghívja, ahova hosszas győzködést követően a családjával (nejével, fiával és lányával) el is látogatnak. Apja diktátorként irányítja az országot, testvére pedig próbálja elsajátítani a hatalomgyakorlást mellette, bár inkább olyan életet él, ami a pazarlásra emlékeztet, hiszen milyen már az, amikor kivonul kisebb testőrségével egy tűzpiros Lamborghinivel/Ferrárival (passz, hogy melyik!) városuk szegényebbik negyedébe, hogy egy nőt jól megdöngessen úgy, hogy közben azt a férje és a gyermeke végig hallgatja egy szobával kijjebb.
Bassam nagyon nem akar menni, de mégis meggyőzi felesége. A csavar persze adott, ami valamilyen szinten kiszámítható is volt, miszerint főhősünket maradásra bírják. Hogy miként? – Azt megtartanám az epizód nézőinek, mert alapvetően ha klisét is tálalnak elénk, szerintem nagyon eltalált klisé lett. Már csak az a kérdés. Hogyan tovább?!

Engem nagyon a Homeland-re emlékeztet a Tyrant. Nincs sok köze a kettőnek egymáshoz, maximum annyi, hogy itt is és ott is fellelhető arab-amerikai színészgárda, akik tovább erősítik az emberben azt a nézetet, mint ha tényleg helyben rögzítették volna a történéseket. Ez részben így is van, mivel Izrael adott otthont a forgatásnak. A minőségre se lehet panaszkodni, mert amihez Howard hozzáér, az úgy lesz jól. A pilot legnagyobb ötletet a flashback szállítás volt – szerintem. Nem csak azért, mert bepillanthattunk a két fivér zűrős életébe, hanem mert teljesen mást tár elénk, mint amire felkészülnénk. Ez alatt azt értsétek, hogy Bassam az a fiú, akinek érvényesülnie kellett volna apja mellett, nem pedig elszöknie az országból, hátra hagyván az Al-Fayeed családi érát.
David Yates rendezése egyszerűen zseniális. Olyan kameraállásokat alkalmaz, amikkel levett a lábamról. Legyen az egy nagytotál a palotáról, vagy egy jelenet a fiatal testvérpárról, akik éppen a bőrkárpitos luxus kocsiban ülnek a több ezer dolláros ruhájukban. Egyszerűen zseniális, nem tudom más szót írni rá. Ha a három epizódot veszem alapul, akkor számtalanszor megleptek, legalább 20-30 screenshot készült, ami messze kimagasló teljesítmény más produkcióhoz képest.
Talán egy picit az zavart, hogy mindenki „amerikaiul” beszélt. Oké, nem várhatjuk el, hogy megírják saját nyelvezetre a szövegeket, hülyén is hangzana, ha az éppen aktuális színész nem azzal az akcentussal beszéltetné karakterét. De, ne várják már el tőlünk, hogy elhiggyük, mindenki angolul tudó, és az a baj, hogy azt se tudom elhinni, hogy valójában arabul beszélnek, mert van átmenet a karakterek között. Mint pl.: ott van a feleség és a két gyermek, aki tuti nem beszéli a Közel-Keleti nyelvet; vagy épp fordítva, Bassam fiának felfedezettje az angolt. Ez persze apró dolog, mégis hiteltelenebbé teszi. Egy másik zavaró tény, hogy azt kezdem érezni, el akar szappanos irányba menni, de nem tud. Ez jó hír, de néha olyan húzásokat vállalnak be az írók egy-egy karakternél, hogy az már kiverné a biztosítékot máshol nálam.
Lehet örülni, van főcím. Nem is rövid. 4-5. perc környékén, a cold open mögé került, ahol legalább másfél percig élvezhetjük. Szerintem felesleges, mert kétszer is megtörte a kezdés lendületét az elnyújtottságával. Alapvetően főcímpárti vagyok, most viszont inkább zavarónak éreztem, mint hasznosnak és jónak. Egyébként nincs probléma vele se, ahogy a zenével se.
![Tyrant.S01E02.HDTV.x264-LOL[1].mp4_000940893](https://www.sorozatguru.info/wp-content/uploads/2014/08/Tyrant.S01E02.HDTV_.x264-LOL1.mp4_000940893-492x277.jpg)
A 2-3. epizód is hozta azt a magas színvonalat, amire számítottam; amit viszont nem, az a pilot lendülete. A kezdőrésznél nagyon sok mindent szerettek volna elénk tárni. A folytatásban is érezhető ez a fajta „még több infót” tolóerő, de kicsit visszafogottabb kiadásban. Értelemszerűen ez egy olyan témát dolgoz fel, amiről az embereknek sok homályos foltja van, legtöbb esetben negatív nézete és ítélete. Erről nem a világ sajtója tehet, nem pedig a Howard-féle csapat, akik minél hitelesebben próbálják visszaadni a történéseket. Már-már annyira, mint ha ez a valóéletben játszódna.
A minőség magáért beszél. Ilyen koncepciót csak kábelre lehetett hozni. Az FX nagyon jól döntött, hogy felüllicitálta a konkurens társát, az HBO-t, mert ezzel a Showtime-féle Homeland-nek szerzett vetélytársat. Hogy a következő 7 részből mit fognak kihozni azt passzolom. Számomra nagyon olyan az egész, mint ha részről részre élnének az írók. Látom a fővonalat, de hogy milyen úttat akarnak bejárni, arról fogalmam sincs. Mindenesetre maradok, mert leköt és aki teheti, kicsit netán érdeklődik a Közel-Kelet felöl, annak ajánlom figyelmébe, mivel a benne lévő történések jelen vannak napjainkban is. Mármint pl.: egy akasztás.